Az Orbán kormány 2015-ig felfüggesztette a maga által alkotott stabilitási törvényt. Így annyi adósságot csinálhat amennyit csak akar, elég hozzá tenni az elmúlt 8 évet.
Jippiájé, kiálthatja Viktor és máris fogalmazhatja a győzelmi jelentést: A szabadságharc új állomásához érkezett, a csúcstámadás sikeres volt, oksz'igénmaszk nélkül!
Beleöltük a 3000 milliárdos manyup vagyont, feszítettük az erőt megfele, fittyet hánytunk az izzasztó küzdelemben kőművesdekoltázsba rakódó só dörzsölésére, az Államadósság Elleni Alapba öntötték a pénzt nemzeti oligarcháink, és...Ja, nem, ők a felcsúti stadizóleumot tömték a taóval, de egyrészt azért mindent ne rendeljünk már alá, másrészt meg ha lehetett volna kétfele' tömni biztos megtették volna! Weidermann Helga haladéktalanul írjon újabb dokumentumkönyvet Magas lappal mattot kaptam címmel, Gyurikám édes meg nyomasson pár guriga államkötvény mintás egészségügyi papírterméket, hogy a sikert testközelbe vihessük az emberekhez!
Dologra hamar lusta népség, még elmegy a zemberek kedve az újraválasztásomtól!
Egy nap alatt 84,4 százalékra ugorhatott az államadósságunk
A keddi dollárkötvény-kibocsátásunk fényében úgy tűnik, 4 éves csúcsra emelkedhet a GDP-arányos adósságunk. Vagyis legutóbb 2010 második negyedévében, pont a választásokat megelőző időszakban volt a mostaninál magasabb. Az év végi 79,23 százalékról számításaink szerint ugyanis 84,4-re ugorhatott a ráta.
Az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) előzetes adatai szerint március 14-én 23 569,3 milliárd forint volt a központi kormányzat bruttó adóssága, ami a GDP-re vetítve 80,1 százalékos adósságrátát jelent. Ebből az adatból kiindulva megbecsülhető az is, hogy a keddi 3 milliárd dolláros kötvénykibocsátásunk mekkora adósságnövekedést eredményez a teljes államháztartásra vetítve
A Magyar Nemzeti Bank előzetes pénzügyi számlái alapján tavaly év végén 23 067,8 milliárd forint volt az államháztartás bruttó konszolidált adóssága, ami a Központi Statisztikai Hivatal által közölt, vártnál alacsonyabb nominális GDP-re vetítve 79,23 százalékos rátát jelenthet számításaink szerint (eredetileg a tavalyi éves GDP-adat "érkezése előtt" 78,96 százalékot közöltek). Mivel az első negyedéves adósságszámokra még várni kell, így a központi kormányzat adatából kiindulva kell megbecsülnünk tegnapi dollárkötvény-kibocsátás hatását.
Tavaly év végén a rendelkezésre álló adatok alapján a központi kormányzat adósságán felül volt még 1069,2 milliárdos egyéb adósság, amely a teljes államháztartást terhelte. Ebből viszont még le kell vonni előbb a februárban átvállalt 457 milliárdos önkormányzati adósságot, mivel az már a kormányzati állomány része lett. Az állam az átvállalással gyakorlatilag csak egyik zsebéből a másikba tette át ezt a tartozást, a teljes államadósságot nem befolyásolja ez a tranzakció. Ezek után marad 612,2 milliárdos adósság, vagyis ennyivel tartozik még az államháztartás a kormányzati adósságon felül.
A hóközi 23 569,3 milliárd forintot tehát ezzel a 612 milliárddal, valamint a kedden kibocsátott dollárkötvény 3 milliárd dollárjával (átszámítva közel 660 milliárd forinttal) kell korrigálni. Így számításaink szerint 24 841,5 milliárd forintos államháztartási adósság lehet az eredmény, amit ha az ÁKK által március 14-re kalkulált 29 424 milliárdos idei GDP-re vetítünk, 84,4 százalékos adósságrátát kapunk.
Ennél magasabb negyedéves rátára legutóbb 2010 második negyedévében volt példa, akkor a GDP 85,3 százalékán állt az adósságunk.
Szerintem a közvetett befolyásolás nem következik be, mert az atomerőmű bővítés ezen konstrukciójából nem lesz semmi! Ez az orosz építésű Paks2 kontstrukció szépen el fog halni.
Érzékelve az orosz-ukrán ügy miatti EU-s hozzáállást, az oroszok beengedésétl nem hiszem, hogy az EU szimplán tudomásul venné. Azt pedig Orbán nem meri majd felvállalni, hogy az EU-val kenyértörésre vigye a dolgot.
Szóval erre az orosz hitelezésre Orbán keresztet vethet, pedig sztem nagyon nagy szüksége lett volna erre, éppen azért, mert csak ezzel a konstrukcióval tudott volna ellenőrizetlen pénzhez jutni.
Sztem ennek a lehetőségét ő a tárgyalások során ki is kuncsorogta Putyintól.
(Olvastam olyan véleményt, hogy az egész hitelezési konstrukcióban kb. 4 milliárd dollárnyi (nem Euró!!!) lenyúlható összeg benne van.)
rögzíteni, mert a hitelszerződés szerint a két említett orosz tárca eseti döntésein múlik, hogy mire költheti a magyar fél a pénzt (abszurd esetben akár a paksi beruházástól függetlenül is):
A kormányrendelet mellékleteként közzétett hitelszerződés-tervezet a két új paksi blokk finanszírozásával kapcsolatos, nem pénzügyi természetű kérdések többségére is választ ad. A hitel „ügynökei" – azaz az elszámoló felek – az orosz Vnyesekonombank és a magyar Államadósság Kezelő Központ (utóbbi részvétele jelzi, hogy nem klasszikus beruházási hitelről, hanem a magyar kormánynak folyósítandó állami hitelről van szó).
A két fél meghatalmazottja orosz részről a pénzügyminisztérium és a gazdaságfejlesztési minisztérium, magyar részről pedig a Nemzetgazdasági Minisztérium. Ezt azért fontos
> Szerintem Paks egyelőre még nem növelte az államadósságot, ...
kozvetett modon befolyasolhatja az adossagot, amennyiben pl. az orcagkockazati besorolast emiatt a beruhazas es hitel miatt modositjak. (ami elkepzelheto, hiszen pl. az orszag kitettsege az oroszok fele jelentosen meg fog noni a beruhazas miatt).
de termeszetesen magabol az orosz hitelbol meg nem vett fel semmit mo. (nem olvastam a szerzodest, de gyanitom, hogy ezt a hitelt csak az atomeromu beruhazasara lehet majd felhasznalni. azt is gyanitom, hogy egy fillert soha nem fogunk ebbol a penzbol latni, ezt a penzt az orosz banktol a roszatom fogja majd kozvetlenul a reszteljesitesek fuggvenyeben lehivni)
Amennyiben a varju es a fulemule is enekes madar, de mekkora a kulonbseg!!!
A hitelkeret adott. Nem a hitelkeretet hatarozzuk meg evente, hanem azt hogy abbol mennyit akarunk felhasznalni. Es ha megsem hasznaljuk fel akkor a fennmarado reszre kell kamatot
Ha imf hitel konstrukcio lenne tenyleg mostantol kellene fizetni.
Topik társunk kissé tájékozatlan a banki müveletekben is. Paks hitel kamata is folyamatosan növekedni fog. Akkor is fizetnünk kell (2026-tól) ha még nem készült el a blokk!
Akkor az IMF egyszerre bocsájtotta az egész keretet (ugye, válság volt, elfogyott az MNB tartaléka, nem lehetett előre tudni, mi lesz a vége) a rendelkezésünkre, itt (szerencsénkre) az adott költségvetési év előtt fél évvel kell csak dönteni a következő évi keretről...
A banki gyakorlatban egeszen maskent mukodika keszenleti dij. Az imf hitel keszenleti dija pl ugyanekkora de mar attol kezdve ketyeg a teljes osszegre hogy a keretet rendelkezesunkre bocsatottak. Ez joval kedvezobb feltrtel annal.
"Ez arrol szol hogy elore kell jeleznunk, hogy a kovetkezo evben mekkora hitelt hivunk le a keretbol es a jelzett,de fel nem hasznalt resz utan kell kamatot fizetni."
El is olvastatok ezt a reszt?
Ez arrol szol hogy elore kell jeleznunk, hogy a kovetkezo evben mekkora hitelt hivunk le a keretbol es a jelzett,de fel nem hasznalt resz utan kell kamatot fizetni.
Azt a reszt mutassatok ahol arrol van szo hogy keszenleti dijat kell fizetni az egesz hitelkeret utan. Mostantol. (egyebkent az imf ilyet ker az altala nyujtott hitelkeretre)
5. Не позднее 6 месяцев до начала очередного годового бюджетного периода Стороны согласовывают сумму использования кредита на предстоящий год. Венгерская Сторона осуществляет в пользу Российской Стороны выплату комиссии за предоставление кредита в размере 0,25 процента не использованной Венгерской Стороной в течение истекшего годового бюджетного периода части согласованной суммы кредита. Соответствующий платеж осуществляется Венгерской Стороной не позднее первого квартала следующего годового бюджетного периода.
Alig 90 oldal PDF- formátumban. Büntető kamat,és megengedjük a ruszkiknak, hogy késedelmes törlesztés esetén egy összegben inkasszóval lehivják az egész összeget.
