A növekmény egyrészt tartalmazza az önkormányzatoktól idén átvállalt adósságot is, amely ugyan növeli a központi költségvetés adósságát, ugyanakkor nem érinti az államháztartás teljes adósságát. Másrészt az adósságot ideiglenesen növeli a március végén kibocsátott 3 milliárd USD összegű devizakötvény, amely a júliusi és a novemberi deviza lejáratokat finanszírozza, így éves szinten nem emeli az adósságot.
tökéletesen reprezentálod a balmédia működését ezzel a '...egyetlen egyszer, a második Orbán-kormány idején volt magasabb' tényszerűnek tűnő mondattal, miközben nyilván abszolút tisztában vagy a helyzettel, hogy akkor alakult meg az új kormány, megörökölve az adósságspirált a gyurcsányi- bajnais bagázstól.
Dehát régi bútordarab vagy már toloba kartács, hozzászoktam:_)
Az államadósság történelmi csúcs közelébe került, mindössze egyetlen egyszer, a második Orbán-kormány idején volt magasabb. 2010 második negyedévében 85,5 százalék volt a GDP-arányos adósság, ami közel 1 százalékkal magasabb a mostaninál.
..........ennek az emelkedésnek csupán egy részét magyarázza a tartalékok feltöltése, mert attól eltekintve is csaknem 2 százalékos a növekedés. Ebből az következik, hogy a tavaly év végi államadósság-csökkenést csak a kimutatott statisztika "kozmetikázásával" érték el......
Ja, és van egy fogadásom rá, hogy amikor törlesztés és adósságcsökkenés lesz - 100% hogy nem fog a hiszterolib média hasonló szalagcímekben beszámolni, max valami apróbetűssel, valahol elrejtve, már ha egyáltalán.
Kb. úgy fog viselkedni, mint 2010 előtt, a cuclib 8év idején, akkortájt a 30%-os adósságnövekedés nagyjából nem érte el náluk az ingerküszöböt...
spájzol az ÁAk, ami jó döntés (a balmédia meg feleslegesen hisztizik, ahogy szokta:).
'Az állam pénzügyi tartaléka igen magas szinten áll, amennyiben a globális pénzügyi helyzet nem romlik az év hátralévő részében, akkor az idén akár még a tavaly év végi szint alá is süllyeszthető a tartalék. Ez adósságfinanszírozás szempontjából azt jelenti, három negyedév alatt akár a GDP 3-4 százalékát kitevő lejáró adósságot lehet finanszírozni anélkül, hogy újabb adósságpapírt bocsátanánk ki.'
a Magyar Nemzeti Bank közlése szerint a bruttó államadósság 84,6 százalékra emelkedett. Hangsúlyozza, hogy ez a tavalyi év végéhez képest csaknem 5,5 százalékos növekedés. Pápa Levente úgy fogalmaz: ez azt jelenti, hogy "egy negyedév kivételével történelmi magasságba emelkedett Magyarország eladósodottsága", és ez az érték magasabb mint a 2010-es kormányváltáskor volt.
Hatalmas siker, 260 milliárdos csökkenés a több, mint 24,5 ezermilliárdhoz képest. Eeeeez igeeeeen!
(Azért a képet egy kissé rontja a 84,3 %-os adósságráta, amelynek trendje a második fidesz-érában (is) végig emelkedő volt. Pedig a csökkenés kötelezettsége kőbe is volt vésve, csak aztán kiradírozták.)
Valahogy nem pörgetik a fideszesek ezt a topikot, pedig nagy a siker:
Orbánék most büszkélkedhetnek: rég történt ilyen az adóssággal
Az Államadósság Kezelő Központ május 9-ével záródó hétre vonatkozó előzetes adatai szerint 24 326,7 milliárd forint volt a központi költségvetés bruttó adóssága. Ez 260 milliárddal alacsonyabb szintet jelent az előző hetihez képest. Ez a változás több ok miatt is jelentősként értékelhető. Egyrészt az idei évben a mostanin kívül 4 olyan hét volt, amikor kisebb mértékben csökkenni tudott az adósság. Másrészt pedig ilyen nagy összeggel idén még nem mérséklődött a kormányzat tartozás állománya.
A mostani 260 milliárdos szignifikáns zsugodorásban viszont semmi trükk nincs, mindössze annyi történt, hogy május 6-án lejárt egy 500 millió font értékű devizakötvényünk. Ennek visszafizetésére pedig 230 milliárdot kellett előteremteni, mivel az ÁKK különböző csereügyletei mentén a devizaadósságokat mindig az euró-forint árfolyam határozza meg.
Az előzetes adat alapján bekövetkezett változás tehát úgy tűnik, megtörte az eddigi kedvezőtlen - adóssághalmozó - trendet. Egészen mostanáig ugyanis több tényező is ezt az utóbbi folyamatot erősítette:
forint tavaly év végéhez képest bekövetkezett 2,3 százalékos gyengülése,
A központi költségvetés adóssága a GDP arányában így egy hét alatt 83,1 százalékról 82,2-re mérséklődött. Ezzel kapcsolatban azt kell tudni, hogy az előzetes adósságrátát az előző év végi GDP és a tárgyév végi várható GDP felhasználásával, lineárisan interpolált GDP becsléssel számítja az ÁKK.
Ha viszont arra vagyunk kíváncsiak, hogy a teljes államháztartás GDP-arányos adóssága hogyan alakult, akkor a kormányzat tartozásaihoz az önkormányzati adósság átvállalása után az államháztartási egyéb rendszereiben maradt részt kell hozzáadnunk. Ez a legfrissebb elérhető - tavaly decemberi - adat alapján megközelítőleg 612,2 milliárd forint lehet (egészen pontos és friss adat egyébként jövő hétfőn érkezik).
A korrigálás után tehát összesen 24 939 milliárdos adósság lehetett az államháztartásban a devizakötvény lejárata után, ami az ÁKK által számolt 29 594,5 milliárdos GDP-re vetítve 84,3 százalékos rátát eredményez. Vagyis jelenleg mindenképpen magasabb szinten áll a tavaly év végi 79,2 százaléknál.
"Az Államadósság Kezelő Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság hetente közöl előzetes adatot a központi költségvetés bruttó, nem konszolidált adósságáról.2014.04.30-án a központi költségvetés adóssága az előzetes adatok alapján 24 586,4 milliárd forintot tett ki, ami 2 587,8 milliárd forintos növekedést jelent a 2013. év végi adóssághoz képest.A növekmény egyrészt tartalmazza az önkormányzatoktól idén átvállalt adósságot is, amely ugyan növeli a központi költségvetés adósságát, ugyanakkor nem érinti az államháztartás teljes adósságát. Másrészt az adósságot ideiglenesen növeli a március végén kibocsátott 3 milliárd USD összegű devizakötvény, amely a júliusi és a novemberi deviza lejáratokat finanszírozza, így éves szinten nem emeli az adósságot. Ezen felül az adósságállomány forintban kimutatott értékének növekedését magyarázza a tavaly év végi 296,91 HUF/EUR árfolyamtól jelenleg jelentősen gyengébb devizaárfolyam is.A központi költségvetés adóssága az előzetes számítások alapján a GDP 83,0 %-át tette ki 2014.04.30-án. Az előzetes adósságrátát az előző év végi GDP és a tárgyév végi várható GDP felhasználásával, lineárisan interpolált GDP becsléssel számítja az ÁKK. "
Az államháztartás hiányának a központi költségvetés hiánya csak az egyik eleme.
Amúgy pedig tökmindegy, milyen számokat irkálunk mi ide vagy az MNB a honlapjára vagy akárki akárhova. A független vagy ellenzéki belekukucskálások megszűntek, mindenhol saját emberek ülnek. A számok olyanok lesznek, amilyeneknek fentről kívánják azokat.
