milyen elszállt költségvetés? bakker, 4 éve elszállt költségvetésekről papoltok, oszt a végén mindig hozta a költségvetés a tervezett hiánycélt :D bohócok :D
Az államháztartás hiánya a tervezett 984,6 milliárd forintról 1100 milliárd forint fölé emelkedhet – ami a GDP 3,6 százaléka. Ugyanakkor NGM szerint ez az uniós hiányt nem növeli – így az a GDP 2,9 százaléka alatt maradhat. Az uniós statisztikai szabályok szerint ugyanis egy nyereséges magáncég állami megvásárlására fordított kiadásokat nem kell az uniós módszertan szerint a kiadások között elszámolni – így az nem hiánynövelő tétel. A módosításra valószínűleg a kormány június 6-i megalakítása után kerülhet sor – írja a portál.
Meg kell emelni a tervezett költségvetési hiányt a Főgáz Zrt. és az Antenna Hungária Zrt. államosítása miatt. Az uniós módszertan szerint számolt hiány viszont marad a régi a Nemzetgazdasági Minisztérium illetékese szerint.
Német statisztikai hivatal szerint, csak 2013-ban hatvanezer magyar érkezett hozzájuk dolgozni. Ök ott fizetnek SZJA-t, ÁFÁt, járulékokat. Itthon meg az államadósság szépen cseperedik.
Toloba kartárs! Számold már ki az egy före jutó részt, az államadósságból.2010 és 2014 első negyedévi állapotnak megfelelöen. Ja és 2010-óta már külföldön van és ott fizet adót járulékot hatszázezer magyar állampolgár. Na ök elmenekültek az adóság hegy omlása elöl!
Hozzávesszük a középtávú tervekben szereplő 3 százalék közeli hiányt és a visszafogott növekedési kilátásokat, nehezen vonható kétségbe az EU és az IMF jóslata az adósságtrendünk kedvezőtlen alakulásáról.
Mindez azonban kevés a csökkenő adósságpályához: elemzők szerint ahhoz 4 százalék feletti éves növekedésre lenne szükség, amire még Orbánék optimista középtávú prognózisai szerint sincs esély.
A mostani, abszolút összegben 25 000 milliárd forintos adat csúcsnak számít, a 84,6 százalékos GDP-arány is csak egyszer volt kicsivel magasabb, négy évvel ezelőtt, amikor Kósa és Szijjártó urak a görög összeomláshoz hasonlították – minden alap nélkül – a magyar helyzetet, aminek nyomán a forint mélyrepülésbe kezdett. Tavaly december vége óta a teljes állomány 1840 milliárd forinttal emelkedett, ilyen mértékű növekedésre a válság mélypontja óta nem volt példa. Ebben szerepet játszott az is, hogy Orbánék trükköztek az év végi adattal, hogy 80 százalék alatt tarthassák a mutatót: leálltak az állampapír-kibocsátással, és a tartalékok terhére költekeztek.
Ezt aztán ez év elején rohamtempóban pótolták, és folyamatosan követhető volt, ahogy hétről hétre nő az adósság részben az új hitelfelvételek, részben pedig a forint gyengülése miatt. A durva negyedéves szám senki számára nem volt meglepetés, a kormánynak tehát volt ideje felkészülni arra, hogy korrekt magyarázatot adjon az okokra. Ehhez képest mind a Fidesz, mind pedig az NGM közleménye nyilvánvaló hazugságokat és önmaguknak is ellentmondó érveket tartalmaz. Nem szégyellik azt állítani, hogy az államadósság csökkenő pályán van, miközben az adatok és a trendek ennek éppen az ellenkezőjét mutatják. Pontosan négy évvel ezelőtt, 2010 első negyedévének a végén a tartozásunk bruttó összege 21000 milliárd forint alatt, GDP-aránya pedig 83 százalék alatt állt. Ehhez képest a növekedés vitathatatlan. Orbánék tényleges csökkenést csak 2011-ben értek el, méghozzá a magán-nyugdíjpénztárak vagyonának felhasználásával. 2012 óta az államadósság ismét folyamatosan növekszik, időnként stagnál, szó sincs semmilyen csökkenő pályáról, hiába szorítják minden eszközzel a hiányt 3 százalék alá és hiába javítja a büdzsé egyenlegét évi 250 milliárd forinttal a korábban a magánpénztárakba fizetett járulék. NGM közleménye igazi gyöngyszem, a hazugságok logikai bukfencekkel keverednek benne. Nem csupán azt állítják, hogy csökkenő pályán van az adósság, de azt is, hogy a kormány képes volt saját erőből finanszírozni és kézben tartani azt. Ebből egy szó sem igaz, ami egyébként a magyarázkodás másik részéből ki is derül: az NGM szerint a mostani növekedés fő oka a 3 milliárdos dollárkötvény-kibocsátás, azaz nagy összegű külső hitelt vettünk fel azért, hogy a lejáró tartozásainkat fizetni tudjuk. Ez történik egyébként évek óta, a régi hiteleket újakkal pótoljuk, ahogy például a kétszázalékos kamatozású maradék IMF-kölcsönt sikerült tavaly 4,5 százalékos piaci hitelfelvétellel kiváltani, amit a közlemény egyébként nagy sikerként említ
Ehhez képest apróság, hogy az NGM szerint az első negyedévben a mi GDP-nk nőtt a leggyorsabban az unióban, holott például a románok és a lengyelek is jobbak voltak nálunk. Ezzel együtt a GDP-adat valóban szép, és alapot ad ahhoz, hogy éves szinten akár 2,5 százalékkal bővüljön a gazdaság, köszönhetően főként a 30 százalékkal megugrott gépjárműexportnak és az uniós támogatású beruházásokra alapozva száguldó építőiparnak. Mindez azonban kevés a csökkenő adósságpályához: elemzők szerint ahhoz 4 százalék feletti éves növekedésre lenne szükség, amire még Orbánék optimista középtávú prognózisai szerint sincs esély.
