Keresés

Részletes keresés

szaszg+++ Creative Commons License 2021.09.16 0 0 1918

A két elemi töltés aránya kb. 10+21, az elektromos töltés javára. Az elektromos erö tehát 10+42-vel erösebb mint a gravitáció!

Előzmény: szaszg+++ (1914)
szuperfizikus Creative Commons License 2021.09.16 0 0 1917

És hogy állsz a Michelson-Morley kísérlettel?

Tudod-e már, hogy miért lett negatív az eredmény?

 

Vagy erre nem tud válaszolni az elméleted?

Előzmény: szaszg+++ (1916)
szaszg+++ Creative Commons License 2021.09.16 0 0 1916

Lásd a www.atomsz.com-ban felírt hatásintegrálomat a véges Minkowski térben.

Előzmény: szaszg+++ (1915)
szaszg+++ Creative Commons License 2021.09.16 0 0 1915

Az atomisztikus eléletem szerint nem a finomszerkezet állandó a csatolási állandó a mezö és az elektromosan töltött test között, hanem a két elöjelü elemi elektromos töltés. És így van ez a gravitációnál is, a két elöjelü elemi gravitációs töltésekkel, gravitációs mezö és az anyag között.

Előzmény: szaszg+++ (1914)
szaszg+++ Creative Commons License 2021.09.16 0 0 1914

Az elektromos és gravitációs töltéseket meg lehet azonos CGS egységrendszerben adni, mégpedig ùgyhogy a atatkus eröben a töltések szorzata elött ott marad az 1/4pi, a felületi integral miatt. Én ezt az egységválasztást veszem elönybe, mert ez egy zárt felület által közbezárt térfogatban megmaradó elemi töltéseket a legjobban ábrázolja.

 

A finomszerkezeti állandó és a Planck állandó (ami egy Lagrange multiplikátor) összefüggése, kiegészítve a c-vel, Sommerfeld sirjára van írva.

 

 

A posztmodern, új, atomisztikus fizika nagyon leegyszerüsíti a természet fizikai leírását, amit a modern fizika teljesen elcseszett!

Előzmény: Törölt nick (1913)
Törölt nick Creative Commons License 2021.09.16 0 0 1913

A finomszerkezeti állandó dimenziótlan (mértékegység nélküli) mennyiség, ezért mérőszáma tetszőleges mértékegységrendszerben ugyanannyi.

 

Lárifári!

Az elektron töltésének reciproka csak a hcg jellegű mértékegységekben dimenziótlan. h=1, c=1, g=1

SI-ben például az elektromos töltésnek van mértékegysége: Coulomb

1 C = 1 A s

 

Az elemi töltés pedig e=1,602176634·10−19 C

Nem kell kiszámolni, ez látványosan nem 1/137.

Előzmény: őszszakál (1909)
szuperfizikus Creative Commons License 2021.09.16 0 0 1912

"Azt már Gyula elméletéből is tudjuk, hogy az elektromosság sokkal erősebb, mint a gravitáció,..."

 

 

Légyszíves kérdezd már meg Gyulától, hogy ha az elektromosság sokkal erősebb, mint a gravitáció, akkor miért a gravitáció tartja ellipszis pályán a Földet a Nap körül, miért nem az elektromosság?

Előzmény: őszszakál (1905)
szuperfizikus Creative Commons License 2021.09.16 0 0 1911

"Ez jól hangzik addig, amíg nem keressük azt, ami a mozgást elindította."

 

Arra a kérdésre, hogy mi (vagy ki) indította el a mozgást, az egyetlen tudományos válasz jelenleg az, hogy nem tudjuk. Ezt nem kell szégyellni bevallani. A tudomány sem tud mindenre választ adni, de ahogy halad előre mindig közelebb és közelebb kerül a megoldáshoz.

 

Annyit tudunk, hogy amióta az anyag létezik, azóta mozgás is létezik, mert a mozgás az anyag saját belső tulajdonsága. Mozgás nélkül nincs anyag. Ugyanilyen tulajdonsága az anyagnak a vonzó hatás is, vagyis a gravitáció.

 

Egyesek szerint isten indította el a mozgást. A "modern" fizika szerint az ősrobbanással keletkezett a mozgás. Mindkettő csak találgatás, amely nélkülöz mindenféle logikát. Arról nem is beszélve, hogy az ősrobbanás meséje kísértetiesen hasonlít a vallásos teremtésre. Nem véletlen, hogy a pap agyából pattant ki.

 

 

 

""Létezik-e abszolút mozgás?"

 

„Természetesen létezik, de a mai fizika ne ismeri el.” Ha létezik, az miben nyilvánul meg szerinted? ""

 

 

Több kísérletben is tetten érhető az abszolút mozgás. Az emészthetőség kedvéért csak egyet említek.

 

A villamos töltést villamos mező veszi körül. De ha a villamos töltés mozog, akkor mágneses mező is keletkezik körülötte. Ez jól mérhető. Ha a villamos töltés áll, akkor nincs mágneses mező.

 

A mai "modern" relativista fizika szerint azonban nincs olyan, hogy áll vagy mozog, mert a mozgás csakis relatíve (valamihez viszonyítva) értelmezhető. Csakhogy ezt a villamos töltés nem tudja. Ő csak akkor létesít mágneses mezőt, ha abszolút mozgásban van, vagyis csak a természet által kijelölt bázishoz képest mozog. 

 

A relatívan értelmezett mozgás esetében bármihez viszonyíthatjuk a villamos töltés mozgását. Csakhogy mágneses mező csakis akkor keletkezik, ha a töltés valóságos (abszolút) mozgásban van. Ez tapasztalati tény, amivel a relativista fizika nem tud mit kezdeni. Annyit tesz, hogy elhallgatja ezeknek a kísérleteknek a helyes értelmezését.  

 

 

 

 

 

Előzmény: őszszakál (1905)
őszszakál Creative Commons License 2021.09.15 0 0 1910

Az jelenti a probléma egyik felét, hogy a taszítás és vonzás nem csak fizikai, hanem filozófiai fogalom is egyben. Ezek szétválasztásához, pedig kellő élettapasztalatra van szüksége a témához „beszólónak”. :)

Előzmény: Törölt nick (1908)
őszszakál Creative Commons License 2021.09.15 0 0 1909

„Még egy olyan testnek is van perdülete, amelyik pontszerű, és egyenes vonalú egyenletes mozgást végez.”

 

Már arról is hallottam, hogy a tér „felcsavarodása” képezi az elemi részecskét, vagyis az anyagot.

 

„Csak egy baj van, a 137 már nem természeti állandó.”

 

„A finomszerkezeti állandó dimenziótlan (mértékegység nélküli) mennyiség, ezért mérőszáma tetszőleges mértékegységrendszerben ugyanannyi.

…ez az állandó két nagyságrenddel tér el az egytől, és ráadásul meglepően közel áll egy egész szám reciprokához.”

 

Nem lehet, hogy a gravitációs töltés az, aminek elfogadása helyre tenné az itt tapasztalható anomáliákat?

Előzmény: Törölt nick (1907)
Törölt nick Creative Commons License 2021.09.15 0 0 1908

Tudsz olyan kísérletről, amelyben kimutatták a taszítást?

 

Tegnap a boltban láttam egy nagyon kövér és nagyon ronda nőt. A taszító gravitáció jutott eszembe a hájtömegről. ;)

Előzmény: szuperfizikus (1892)
Törölt nick Creative Commons License 2021.09.15 0 0 1907

Azt már Gyula elméletéből is tudjuk, hogy az elektromosság sokkal erősebb, mint a gravitáció

 

Csak egy baj van, a 137 már nem természeti állandó.

Előzmény: őszszakál (1905)
Törölt nick Creative Commons License 2021.09.15 0 1 1906

Szerinted mi a forgómozgás eredete?

 

A perdület egy eredendő bűn.

Még egy olyan testnek is van perdülete, amelyik pontszerű, és egyenes vonalú egyenletes mozgást végez.

Aki nem hiszi, számoljon utána.

Előzmény: őszszakál (1903)
őszszakál Creative Commons License 2021.09.15 0 0 1905

„A mozgás az anyag elválaszthatatlan tulajdonsága. Ez haladó és forgó mozgást is jelent.”

Ez jól hangzik addig, amíg nem keressük azt, ami a mozgást elindította. Hol keressük azt az erőt? Annak tükrében, hogy az ősrobbanást, mint kezdőlökést, sokan megkérdőjelezik.

„A mágneses és a villamos mezők hatnak egymásra.”

 

 Azt már Gyula elméletéből is tudjuk, hogy az elektromosság sokkal erősebb, mint a gravitáció, ami azonban csak univerzális szinten kerül kiegyensúlyozásra. Tehát a lokalitások, mint például egy galaxis, még számunkra is túl nagy ahhoz, hogy minden tekintetben megismerjük a benne zajló fizikai hatásokat.  

 

"Létezik-e abszolút mozgás?"

 

„Természetesen létezik, de a mai fizika ne ismeri el.” Ha létezik, az miben nyilvánul meg szerinted? 

Előzmény: szuperfizikus (1904)
szuperfizikus Creative Commons License 2021.09.15 0 0 1904

"Van olyan vélemény is, hogy az univerzumot egy „külső erő”nyomása tartja össze."

 

Honnan származik ez a külső erő?

Az univerzum az egész világmindenséget jelenti. Van valami a világmindenségen kívül?

Szerintem ez értelmetlen vélemény. 

 

"Szerinted mi a forgómozgás eredete?"

 

A mozgás az anyag elválaszthatatlan tulajdonsága. Ez haladó és forgó mozgást is jelent.

 

 

"Létezik-e abszolút mozgás?"

 

Természetesen létezik, de a mai fizika ne ismeri el. 

 

 

"A vonzásnál, amit egy mágnesnél tapasztalunk, miért nem látjuk a „kötelet”, ami behúzza a testeket?"

 

Mert nincsenek kötelek. Az erővonalak is csak a szemléltetést szolgálják, a valóságban erővonalak sem léteznek.

 

 

"A taszításnál, miért nem látjuk a „rudat”, amivel odatoljuk a testeket a másikhoz? :)"

 

Mert rúd sem létezik. A mágneses és a villamos mezők hatnak egymásra.   

 

 

Előzmény: őszszakál (1903)
őszszakál Creative Commons License 2021.09.15 0 0 1903

Van olyan vélemény is, hogy az univerzumot egy „külső erő”nyomása tartja össze. Feltéve, ha az univerzum egy zárt rendszerű buborék. Erre van is gyakorlati példa (kicsiben). Volna egy pár kérdésem hozzád. Szerinted mi a forgómozgás eredete? Létezik-e abszolút mozgás? A vonzásnál, amit egy mágnesnél tapasztalunk, miért nem látjuk a „kötelet”, ami behúzza a testeket? A taszításnál, miért nem látjuk a „rudat”, amivel odatoljuk a testeket a másikhoz? :)

Előzmény: szuperfizikus (1902)
szuperfizikus Creative Commons License 2021.09.15 0 0 1902

Az ősrobbanás és a táguló világegyetem butaság. 

Ugyanilyen butaság a taszító gravitáció is.

 

Ha létezne taszító erő, akkor már régen elpusztult volna a világegyetem.

A testek tehetetlenségéből származó centrifugális erő igyekszik szétfelé mozgatni az égitesteket. A tömegvonzás pedig összetartja. Ezért létezik stabilan a világegyetem.

 

Ha létezne taszítóerő, akkor a centrifugális erővel karöltve, már régen szétzilálták volna a hierarchikus rendszerben felépült univerzumot. 

 

szuperfizikus Creative Commons License 2021.09.15 0 0 1901

"Amilyen gyorsan fejlődnek a csillagászat műszerei..."

 

 

Hát igen, egy jó nagy távcsőben azonnal meg lehet látni a taszító gravitációt.

Csak eleget kell hozzá inni.   ;)

Előzmény: őszszakál (1899)
szuperfizikus Creative Commons License 2021.09.15 0 0 1900

"Ebben a homokozóban nyugodtan beszélhetek bármiről..."

Végül is írhatsz bármiről, mert aki ismer téged, az tudja, hogy nem kell komolyan venni. 

Csak akkor van probléma, ha egy "idegen" jár erre. 

Előzmény: őszszakál (1898)
őszszakál Creative Commons License 2021.09.15 0 0 1899

Amilyen gyorsan fejlődnek a csillagászat műszerei, nemsokára kimutatják a gravitáció, taszító hatását is. A sötét energia és sötét anyag koncepció, pedig lekerül a napirendről. :-)

Előzmény: szuperfizikus (1897)
őszszakál Creative Commons License 2021.09.15 0 0 1898

"Akkor légyszíves ne beszéljél olyasmiről, ami nem létezik, mert még valaki komolyan veszi."

 

Ebben a homokozóban nyugodtan beszélhetek bármiről, hiszen aki itt játszadozik a gondolataival, az nem zavarja a profik játékát. Az ide száműzött Gyula bácsit sem lehet kibillenteni az "egyensúlyából". :)

Előzmény: szuperfizikus (1896)
szuperfizikus Creative Commons License 2021.09.15 0 0 1897

Gyula, a mágnesség és a villamosság esetében számtalan egyszerű kísérlet igazolja, hogy van taszítás. Az egynemű villamos töltések, és az azonos mágneses pólusok taszítják egymást. 

Ezt általános iskolában is be szokták mutatni.

 

De mondjál egyetlen egy kísérletet, amelyben az elemi részecskéknél "tömegtaszítás" lép fel. 

Ugye nincs ilyen?

Csak hadoválsz össze-vissza. 

 

Előzmény: szaszg+++ (1891)
szuperfizikus Creative Commons License 2021.09.15 -1 0 1896

"...egy laikus "kibic" vagyok ebben a homokozóban."

 

Akkor légyszíves ne beszéljél olyasmiről, ami nem létezik, mert még valaki komolyan veszi.

 

Előzmény: őszszakál (1895)
őszszakál Creative Commons License 2021.09.15 0 0 1895

"Próbáld meg igazolni gravitációra is a taszítást."  Ez nem az én dolgom, hisz egy laikus "kibic" vagyok ebben a homokozóban. De a profikon számon kérheted. :-)

Előzmény: szuperfizikus (1892)
őszszakál Creative Commons License 2021.09.15 0 0 1894

Nekem mondod, hiszen én is erről írtam a szuperfizikusnak?

Előzmény: szaszg+++ (1891)
szuperfizikus Creative Commons License 2021.09.15 0 0 1893

Gyula, ez csak a te rögeszméd, de semmiféle kísérlet nem támasztja alá. 

Előzmény: szaszg+++ (1891)
szuperfizikus Creative Commons License 2021.09.15 0 0 1892

"Tudod, ez a szimmetria."

A természet nem ismeri ezt a fajta szimmetriát. 

És sem te, sem Gyula, sem senki más nem tudja rákényszeríteni a természetre.

A szimmetria-szabályokat az ember találja ki. 

 

 

"A gravitáció nem csak tömegvonzás..."

 

Tudsz olyan kísérletről, amelyben kimutatták a taszítást? Nem tudsz.

 

 

Abból a tényből, hogy a mágneses pólusok esetében és a villamos töltések esetében van vonzás is és taszítás is, egyáltalán nem következik az, hogy a gravitációnál is így kellene lenni. Nem is így van.

 

A villamos és a mágneses vonzás és taszítás kísérletekkel bármikor igazolható. 

Próbáld meg igazolni gravitációra is a taszítást. Nem fog menni. 

 

Persze álmodozni lehet arról ami nincs, és légvárakat is lehet építeni tudományos elméletek helyett.

Ez jó szórakozás, de haszna, vagy tudományos értéke nincs. 

Előzmény: őszszakál (1890)
szaszg+++ Creative Commons License 2021.09.15 0 0 1891

Utoljára, a gravitáció NEM tömeg vonzás, a gravitációt is két elöjelü elemi töltések okozzák, mint az elektomosságot!!!!!

Előzmény: őszszakál (1890)
őszszakál Creative Commons License 2021.09.15 0 0 1890

„Az univerzum nagyon jól elvan a gravitációval.”     Ezt senki nem vitatja.

 

„A taszító gravitáció az egy marhaság. Fából vaskarika.”  Szerinted az, viszont a szimmetriák meg követelik a létezését. (a centrifugális erő, más „tészta”!)

 

„A gravitáció jelentése: tömegvonzás.  

A taszító gravitáció: taszító tömegvonzás. „   A gravitáció nem csak tömegvonzás, ahogy az elektromágnesség sem csak vonzásból áll.

Tudod, ez a szimmetria.

 

Előzmény: szuperfizikus (1882)
szaszg+++ Creative Commons License 2021.09.15 0 0 1889

A több tizezres hsz-aim korrepetálàs számba mehetettek, aztán engem nem fizet senki a további korrepetálásért!

Előzmény: szaszg+++ (1888)

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!