"2014.07.04-én a központi költségvetés adóssága az előzetes adatok alapján 24 901,3 milliárd forintot tett ki, ami 2 902,7 milliárd forintos növekedést jelent a 2013. év végi adóssághoz képest.
A növekmény egyrészt tartalmazza az önkormányzatoktól idén átvállalt adósságot is, amely ugyan növeli a központi költségvetés adósságát, ugyanakkor nem érinti az államháztartás teljes adósságát. Másrészt az adósságot ideiglenesen növeli a március végén kibocsátott 3 milliárd USD összegű devizakötvény, amely a júliusi és a novemberi deviza lejáratokat finanszírozza, így éves szinten nem emeli az adósságot.
Ezen felül az adósságállomány forintban kimutatott értékének növekedését magyarázza a tavaly év végi 296,91 HUF/EUR árfolyamtól jelenleg jelentősen gyengébb devizaárfolyam is.A központi költségvetés adóssága az előzetes számítások alapján a GDP 83,6 %-át tette ki 2014.07.04-én. "
Minden héten ugyanaz a "magyarázat", de az adósság mégis folyamatosan nő....
Most például az előző héthez képest 200 milliárddal!
Lettek, románok tudják teljesíteni ezeket a kritérimokat. Nekünk meg az unortodox gazdaságpolitika jut. A 2013-as hiányt is trükkök százaival hozta a kormány.
Az hogy lehetséges, hogy 3% ÁHT hiány megengedett, de 1% államadósság csökkentés is elő van írva?
Elsőre azt gondolnám, hogy ha hiány van azt csak hitelből lehet fedezni, vagyis hiány esetén nő az adósság. De nyilván ez ravaszabb dolog, mi a magyarázat? Hogy számolják ki ezeket?
Az Orbán kormány 2010 óta sikeresen feltornázta az államadósságot. A mastrichi kritériumok szerint évi kb. 1 %-al kell csökkenteni az államadósságot. Na ezt nem jött össze!
Meglepően explicit üzenetet fogalmazott meg legutóbbi véleményében az Európai Bizottság Magyarország számára. Ezzel lényegében azt mondta ki, hogy nem lesz elegendő a bűvösnek tekinthető 3% alatti költségvetési hiány az államadósság határozott csökkentéséhez, amit viszont az uniós szabályok szigorúan előírnak. Ezért hazánk ismét rákerülhet az uniós szégyenpadra.
Az államadósság csökkentésére vonatkozó előírások teljesítése érdekében Magyarországnak pótlólagos költségvetési intézkedéseket kell tennie. Amennyiben ugyanis az adósság nem a megfelelő ütemben csökken, akkor 2015 tavaszán újraindulhat a túlzottdeficit-eljárás - olvasható az Európai Bizottság kedd délután kiadott közleményében, amely a brüsszeli szakértői csoport legutóbbi magyarországi látogatásainak tapasztalatait összegzi.
Benyújtotta Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter a Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alap pénzügyi beszámolóját a tavalyi évről a parlamentnek.
Ebbe az alapba került az a durván 3000 milliárd forintnyi vagyon, amelyet a kötelező magán-nyugdíjpénztári rendszer felszámolásakor, a pénztártagok államhoz való átterelésével 2011 tavaszán bekebelezett az állam. Az alap vagyona 2013 év végén mindössze 176,7 millió forint volt, vagyis szinte teljes egészében elfogyott.
2014.06.27-én a központi költségvetés adóssága az előzetes adatok alapján 24 699,3 milliárd forintot tett ki, ami 2 700,7 milliárd forintos növekedést jelent a 2013. év végi adóssághoz képest.A növekmény egyrészt tartalmazza az önkormányzatoktól idén átvállalt adósságot is, amely ugyan növeli a központi költségvetés adósságát, ugyanakkor nem érinti az államháztartás teljes adósságát. Másrészt az adósságot ideiglenesen növeli a március végén kibocsátott 3 milliárd USD összegű devizakötvény, amely a júliusi és a novemberi deviza lejáratokat finanszírozza, így éves szinten nem emeli az adósságot. Ezen felül az adósságállomány forintban kimutatott értékének növekedését magyarázza a tavaly év végi 296,91 HUF/EUR árfolyamtól jelenleg jelentősen gyengébb devizaárfolyam is.A központi költségvetés adóssága az előzetes számítások alapján a GDP 83,0 %-át tette ki 2014.06.27-én.
A teljes visszafizetés nem kis illúzió, már szinte mindenütt a világban az a helyzet, hogy több adósság van kihelyezve, mint fizetőeszköz. Gyakorlatilag pilótajátékként működik, ha megáll a hitelfelvétel, akkor borul a rendszer. Vagy úgy, hogy el kell értékteleníteni a fizetőeszközt, vagy hogy bedőlnek a hitelek.
Sajnos csak 2011-es adatot találtam, de akkor 2400 milliárd HUF volt kibocsájtva. Jó lenne tudni mennyi az elektronikus pénz mennyisége, de a 24000 Milliárdos adósságnak igencsak 1/10-e a forgalomban lévő készpénz.
Az adósság (és az évi kamatteher) összegének a szinten tartásához 4,8% GDP-növekedés kell, a példa alapján.
Korrigálom magamat. Az adósság és a kamatteher szinten tartásához -- ha semmi sem vltozik -- 0% növekedés is elég lenne, de van törlesztés is, amelyhez folyton új hitelt kell fölvenni.
Az adósság teljes visszafizetéséhez 5% növekedés mellett is évtizedek kellenek.
"3%-os kamat esetén egy GDP 83%-át elérő adósság esetén durván 3*0,83 ~= 2,4%-os GDP növekedést, vagy 2,4%-os Államháztartási pluszt kell termelni, hogy nullában maradjunk az adóssággal szemben."
A GDP-nek durván a fele folyik be az államháztartásba. Az adósság (és az évi kamatteher) összegének a szinten tartásához 4,8% GDP-növekedés kell, a példa alapján. Az adósságnövekedés itt és most, valamint a következő 10-15 évben törvényszerű. Persze a birkáknak bármit be lehet adni. Egyre jobban teljesítünk.
A "nagy magyarok" tönkretették az ország renoméját, még mindig bovli-ban vagyunk.
Pedig 2009-ben erre semmi ok nem volt. Mehetett volna előre a magyar gazdaság azon az úton, ahol elindult, csak szakszerűen kellett volna folytatni. Egyszerűen a vezír léte a magyar átok!!!!!!!
Ezt sok ostoba magyar nem érti, pedig ez az igazság. Amíg erre nem jön rá az a sok átvert, a vezírnek pénzért tapsoló szerencsétlen ember, addig itt nem lesz jólét. Addig éhezni fog nemcsak 4, hanem 5 millió ember is!!!!!!!!!
A 2014-2018-as időszakban Szingapúré lesz a világ legvonzóbb üzleti környezete; ez az ország a megszerezhető 10 pontból 8,65-öt kapott. Az előző, 2009-2013-as időszakra vonatkozó EIU-előrejelzést is Szingapúr vezette. Magyarország 6,63 ponttal a 37. helyre került a 82 országból Magyarországot egyébként olyan országok is megelőzik, mint Chile, Észtország, Csehország, Lengyelország, Szlovákia, Mexikó vagy Szlovénia. Előttünk közvetlenül Ciprus áll, mögöttünk eggyel Portugália.
Fizikailag? Akármeddig nőhet az államadósság. Lásd 1946 + Pengő
Elvileg? Amíg be nem dől az egész. Lásd 1946 + Pengő
3%-os kamat esetén egy GDP 83%-át elérő adósság esetén durván 3*0,83 ~= 2,4%-os GDP növekedést, vagy 2,4%-os Államháztartási pluszt kell termelni, hogy nullában maradjunk az adóssággal szemben.
Ha bejön Paks Dva is, akkor a GDP 95%-a körülre emelkedik, ami azt jelenti, hogy kb 3%-ra kell hozzuk az előző mutatók egyikét.
Az azonban érdekes kérdés, hogy honnan van visszaút. Japánnak pl már nincsen nagyon visszaútja. Orrba-szájba nyomtatják a Jent, és mégsem stabilizálódik a pénz, egy nagyarányú leértékelés működne, de nem merik megtenni. Nálunk annyival kényelmetlenebb a szituáció, hogy az adósságunk fele deviza, és ez csak nőni fog. Ha mi elkezdünk leértékelni, akkor 10 év múlva ugyanott leszünk, mint ma, csak az ország GDP-je esni fog, plusz a deviza adósság aránya közelebb megy a 100%-hoz.
Egy gyors megoldás van: A deviza adósságok bedöntése. Ez sem kis katasztrófa reputációban, de kérdés mikor lesz ez az egyetlen opció. Minél később, annál többet szenved a magyar.
