" A szőlőhegyi területemre telepített kákival, hatalmas fügékkel, nagy babérral én is közelítem lassan a két évtizedes jelenlétet, mégis csak olyanoknak van pl. fügéje a közelben, akiknek egyébként is volt, vagy lenne.
Ha azt mondom, hogy "Magyarországon vagyunk", akkor ezzel egy bizonyos attitűdre utalok. Itt szigorúan tilos "kilógni a sorból". Ha van valamilyen növénykülönlegesség valahol, azt esetleg elmennek megnézni, "elzarándokolva" oda, mint valami kegyhelyre. Az ott van, az valami különcé, aki olyan bolond, hogy "ilyenekkel foglalkozik", aztán mindenki hazatér és teszi a dolgát tovább, ahogy szokta, legfeljebb néhány hasonló "különcben" indít el olyan gondolatokat, hogy neki is lehetne valami hasonló. Itt a topicban mi mind ilyen "különcök" vagyunk. De a mi törekvésünk itt az, hogy megpróbáljuk kialakítani azt a mentalitást, ami nem így közelíti meg ezeket a dolgokat. Különcnek lehet tekinteni azt, aki a háza köré középkori várat épít, vagy veteránautó tulajdonos, stb. De a nálunk meghonosítható, kiemelkedően hasznos növények terjesztését bizony nem ilyen szemlélettel kellene megközelíteni.
"Ember, ha ilyet ültetsz, nem fogsz már kilógni a sorból". Igyekezz, mert, ha időben nem ültetsz, Te fogsz kilógni a sorból, mert mások megelőznek!"
Ezen a fórumon olyan, teljes mértékben, vagy korlátozottan téltűrő, nálunk még kevéssé ismert gyümölcsfajok hazai termesztésével kapcsolatos tapasztalatokat, gondolatokat, ismereteket oszthatunk meg egymással, melyek feltétlenül érdemesek lennének a magyarországi meghonosításra. Néhány hobbikertész már rendelkezik ezen növények néhány példányával, ezért szándékunkban áll e példányok felkutatása, a tulajdonosok tapasztalatcseréje. E fajok közül a legjelentősebbek és legérdemlegesebbek a kivi, a káki/hurma/datolyaszilva (diospyros kaki), a füge, a jujuba (ziziphus jujuba) és a pawpaw (asimina triloba). Ezek mindegyike teljesen rezisztens, tudomásunk szerint semmiféle növényvédelmet nem igényel, így megvalósítható velük a biotermesztés. A füge és részben talán a káki kivételével mindegyik teljesen télálló. Éppen a füge korlátozott fagytűrése miatt elengedhetetlen, hogy foglalkozzunk az éghajlattannal, különösképp a mikroklímát alakító tényezőkkel, mert ezek ismeretében belátható, hogy a fügét is az ország jelentős területein megfelelő biztonsággal lehet termeszteni. A topik feladata a tanácsadás, helyes művelési példák, modellek bemutatása is. Bárki beszélhet sikereiről, de akár esetleges eddigi kudarcairól is, ez esetben célunk a megoldás együttes keresése, azonban nem lenne jó, ha ez a jobb sorsra érdemes, azaz akár nagyüzemi ültetvény céljából meghonosításra érdemes növényeknek a valóságtól eltérő, negatív propagandát eredményezne. Sajnos nagyon makacs, közkeletű tévhitek akadályozzák ezen gyümölcsfajok hazai elterjedését, éppen ezért célunk e tévhitek lerombolása, néhány sikeres magyar mintaültetvény és elszórt házikerti példák bemutatása által. A már létező mintaültetvények bemutatásával szeretnénk egyfajta mintát adni a magyar kertészeti, gyümölcstemesztési szakma kezébe. A jelenlegi helyzet sajnos az, hogy több évtizedes lemaradásban van a szakma ezen gyümölcsfajok meghonosítását illetően, konkrétan sehol nem foglalkoznak a honosítással. Ez köszönhető részben az e növényekkel kapcsolatos makacs fagyérzékenységi hiedelmeknek, valamint Magyarország klímatényezőinek totális félreértelmezésének.
Az eddigi csekély elterjedtség jelentős részben köszönhető a különböző hazai kertészetekből beszerzett megbízhatatlan, rossz minőségű szaporítóanyagnak is. Ez különösen nagy gondokhoz vezethet egy olyan kétlaki növény esetében, mint a kivi, amelynél jelentős számú vevőréteg kizárólag hímnemű növényekhez jut hozzá a nem létező önporzó néven, vagy hamisan, különböző neműekként forgalmazva. Ezért célunk a megbízható beszerzési források felkutatása, a megfelelő tulajdonságú példányok házi, vagy esetleg kertészeti szaporítása, egymás közötti cseréje.
Foglalkozunk még a hagyományos gyümölcsfajok rezisztens fajtáinak szelektálásával, vagy régi, feledésbe ment, de jó és ellenálló fajták újraélesztésével is. Szeretnénk szakmai útmutatást adni olyanoknak is, akik belevágnának új fajokkal, fajtákkal az üzemi méretű termelésbe is. Azt várjuk, hogy a topik leendő résztvevői az itt megszerzett ismeretek aktív terjesztőivé is válnak, felgyorsítva ezek magyarországi meghonosítását.
Locsolni kell majd szinte naponta. A locsolás miatt a képlékeny talaj oda vonzza a vakondokot és a pockot és pelét és ez nagy méreg. Amíg a kivi kicsi és közel van a talajhoz a zöld élő része , addig a csigák fognak még sokat mérgelni.
A tövét az első télre takarhatod földdel.
Ültess még az idén egy két tövet, hogy lásd , hogy mire számíthatsz.
Egyébként úgy tapasztaltam ,hogy valóban tavasszal érdemes telepíteni mert a korai telepítésből többet tud fejlődni a felfelé nevelt hajtása , mint a tavalyról megörökölt nyomoronc tőről.
Szeretnék jövő tavasszal kivit telepíteni, megbízható forrást keresek, ahonnan érdemes vásárolni Hayward és Tomuri párost.
Alföldi telepítés lesz, mert Csongrádon lakom, öntés talajú a kertem, ide szánom őket, milyen talaj-előkészítést igényelnek, kell majd-e az első teleken takarni?
Az utolsó képen látható Roberto nevű olasz kisfiú (akit szép csukákkal és compókkal már bemutattam) az idén kezdi az általános iskola nyolcadik osztályát (ahogy náluk hívják "harmadik középsőt"), utána a mi "mezőgazdasági szakközépiskolánknak" megfelelő intézményben akarja folytatni a tanulmányait. Azt mondja, reménykedik, hogy nem számolják fel ezt az iskolát a jelentkezők csekély száma miatt, mert neki nagyon nagy kedve van oda menni tanulni. Ki tudja kinek mekkora "bűne" van ebben? :)))
A természetes élővizek állapotának romlása és az életmód változása miatt, ilyen szervezett segítség nélkül, szinte egyetlen mostani gyerekből sem válna "kertészhorgász".
Kertészhorgász utánpótlás nevelés. 30 fokban is a szúnyogtámadás ellen nyakig beöltözve, dacolva a forrósággal, nyafogás nélkül! Itt már garantált a pozitív kimenetel!
Az idén is, amint a korábbi években többször, szerveztünk horgász-szakkört az iskolában.
"Most már az eredmények alapján döntheti el mindenki azt, hogy ki beszél baromságokat,"..
Ez egy jogos kérdés és akárki megformálhatja a maga véleményét.
.."de akár azt is, hogy ki a barom. :))))))))"
Ez a kérdés azonban a kérdés feltevőjét minősíti. Merem remélni, hogy ez a sajnálatos, otromba megnyilvánulás csak elszólás volt és addig is míg te meg nem teszed én kérek elnézést a nevedben a fórum tagjaitól.
Tanár úr! Baromságot mindenki mond és mondhat. Baromnak lenni az már más kategória.
Március elsején néhány elrettentő példát mutattam be az alma metszéséről, némi szakmai magyarázattal kiegészítve. Erre reakcióként megjelent olyan vélemény is, hogy baromságokat beszélek, mert azok az almafák helyesen vannak metszve. A napokban arra járva készítettem képeket ugyanazokról a fákról. Most már jól látható (akkor még csak sejteni lehetett), hogy a metszés valóban szinte százszázalékosan sikerült, hiszen fánként legfeljebb egy-egy helyen tévedett a metsző, véletlenül meghagyva 1-2 termőrügyet. Így az egy fa átlagban kb. fél kilogramm almát fog teljesíteni.
Most már az eredmények alapján döntheti el mindenki azt, hogy ki beszél baromságokat, de akár azt is, hogy ki a barom. :))))))))
Nehéz eldönteni, hogy egy adott terméskezdemény esetében a megtermékenyülés elmaradása, vagy egy későbbi (hormon)hatás-e a hullás oka. Erről talán Arthur tudna többet elmondani.
Arra volnék kíváncsi, hogy egy terméskezdemény megjelenése, már maga után vonja azt, hogy a kötés is megtörtént? 70cm-es a Prima, tavaly nem is kötött, idén 3 csillagtermés is megjelent rajta, növögettek, lepotyogtak.
"A magoncok terjesztése annak a kockázatával (sőt biztos kimenetelével) jár, ami a kivi esetében bekövetkezett az "öntermő"-ként forgalmazott, túlnyomórészt hímivarú egyedek terjesztésével."
Az asiminára vonatkozó amerikai leírások és a faenzai magonc-ültetvény tapasztalatai egyértelművé teszik, hogy a magonc egyedek többsége önterméketlen és akkor még a bizonytalan gyümölcsméretről/minőségről nem is szóltunk.
Legálisan a mi magyarországi körülményeink között az asiminával a következőképpen lehet(ne) eljárni:
a különböző helyekre került magonc példányok közül felderíteni a bizonyítottan öntermékeny, szép és jó gyümölcsöt termő egyedeket és azokról oltani a vad magoncokat.
A magoncok terjesztése annak a kockázatával (sőt biztos kimenetelével) jár, ami a kivi esetében bekövetkezett az "öntermő"-ként forgalmazott, túlnyomórészt hímivarú egyedek terjesztésével.
Montanariéknak értékesítési gondjaik nincsenek, jóval előbb meg kellett rendelnünk a vásárplni kívánt mennyiséget ahhoz, hogy biztosan hozzájussunk. Elmondta, hogy jellemzően külföldre megy a termelés döntő hányada, különösen Csehországba, Szlovákiába(!), Ausztriába. A hazai (olasz) kereslet viszonylag gyengébb.
