Tegnap délután kifejezetten gyors ütemben kezdett gyengülni a forint, és nagyjából két óra leforgása alatt új, két és féléves mélypontjára süllyedt az euróval szemben. A forintpiaci nyomás hátterében több tényező is húzódik, de a tegnapi gyengülést értesüléseink szerint kötvénypiaci eladások hajthatták. Piaci forrásaink szerint, nagy kötvényportfólióval rendelkező külföldi szereplő kezdett eladásokban és a forint alapú kötvényekből származó tőkéjüket dollárra, illetve euróra váltották, amit annak normál forgalma már igencsak megérzett.
2014.08.01-én a központi költségvetés adóssága az előzetes adatok alapján 24 844,7 milliárd forintot tett ki, ami 2 846,1 milliárd forintos növekedést jelent a 2013. év végi adóssághoz képest. A növekmény egyrészt tartalmazza az önkormányzatoktól idén átvállalt adósságot is, amely ugyan növeli a központi költségvetés adósságát, ugyanakkor nem érinti az államháztartás teljes adósságát. Másrészt az adósságot ideiglenesen növeli a március végén kibocsátott 3 milliárd USD összegű devizakötvény egy része, amely a novemberi deviza lejáratot finanszírozza, így éves szinten nem emeli az adósságot. Ezen felül az adósságállomány forintban kimutatott értékének növekedését magyarázza a tavaly év végi 296,91 HUF/EUR árfolyamtól jelenleg jelentősen gyengébb devizaárfolyam is. A központi költségvetés adóssága az előzetes számítások alapján a GDP 83,1 %-át tette ki 2014.08.01-én.
Ezek szerint a márciusban felvett 3 milliárd dollárból felhasználtak 0,5-t.
a március végén kibocsátott 3 milliárd USD összegű devizakötvény, amely a júliusi és a novemberi deviza lejáratokat finanszírozza, így éves szinten nem emeli az adósságot.
Még szerencse, hogy erre a 4/8 hónapra nem kell kamatot fizetni. Vagy mégis? Usque 150 millió $ kamat erre az időszakra, az ugyebár 34 milliárd forint.
2014.07.25-én a központi költségvetés adóssága az előzetes adatok alapján 24 948,4 milliárd forintot tett ki, ami 2 949,8 milliárd forintos növekedést jelent a 2013. év végi adóssághoz képest.A növekmény egyrészt tartalmazza az önkormányzatoktól idén átvállalt adósságot is, amely ugyan növeli a központi költségvetés adósságát, ugyanakkor nem érinti az államháztartás teljes adósságát. Másrészt az adósságot ideiglenesen növeli a március végén kibocsátott 3 milliárd USD összegű devizakötvény, amely a júliusi és a novemberi deviza lejáratokat finanszírozza, így éves szinten nem emeli az adósságot. Ezen felül az adósságállomány forintban kimutatott értékének növekedését magyarázza a tavaly év végi 296,91 HUF/EUR árfolyamtól jelenleg jelentősen gyengébb devizaárfolyam is.A központi költségvetés adóssága az előzetes számítások alapján a GDP 83,5 %-át tette ki 2014.07.25-én. Az előzetes adósságrátát az előző év végi GDP és a tárgyév végi várható GDP felhasználásával, lineárisan interpolált GDP becsléssel számítja az ÁKK.
Pontosan ez a jó, nem? Addig kell lefelé menni a kamattal, amíg még éppen el lehet adni annyit amennyi kölcsön kell. Ha túljegyzés van, lehet lefelé menni, ha már nem lehet eladni eleget, akkor meg egy kicsit emelni kell. Kereslet-kínálat, ez a piac.
Ha magasabb a kamat mint feltétlenül szükséges akkor könnyű eladni, de rosszul járunk.
1. A magyar kamat lassan ugyanott van, ahol a legtöbb Euró kamat.
2. A magyar piac ki akarja dobni a lehető legtöbb deviza tartozást.
Mik a várható lépések?
a, Amint kellően kicsi a devizatartozási ráta, el lehet értékteleníteni a forintot. Jelenleg a tartozásoknak egy lényeges része abban van, ha megteszik, egy húzással megszabadulhatnak a tartozások egy részétől. Ez gyakorlatilag csőd, de senki nem számítja annak.
b, ha (a) igaz, ki venne HUF kötvényt? Nem sokan, csak ha kellően magas a kamat.
c, ha (a) igaz, mekkora bizalmat fog évezni a HUF? Nem sokat.
d, ha neadjisten (a),(b),(c) bekövetkezik így sorban, akkor jön az igazi korrekció és a csőd.
Tovább hizlalta magyar állampapírcsomagját az amerikai Franklin Templeton, az ország legnagyobb magánhitelezője – írta a Napi Gazdaság, amely szerint az alapkezelőnek június végén már közel 13 milliárd dollár volt az állománya. Érdekes viszont, hogy a portfóliójából kiszórta az összes magyar diszkont kincstárjegyet.
Akkor rossz hírem van: nem azért veszik külföldiek a magyar államkötvényt, mert ők a mi szeretett Béla bácsijaink, és az IMF sem azért adott a piacinál kedvezőbb kamatú kölcsönt, mert MSZP-s érzelmű... Szóval nem árt némi megfontolással használni a hasonlatokat.
Persze szakértelem az is, hogy a családnak oly kedves Béla nagybácsitól kaptuk a kölcsönt, nem pedig az mszp-s szomszédtól!!! Ezt is meg kéne érteni, de mit vársz egy ballibtől???