jaaaa, hát az úgy nem nehéz, persze, több olyan hónap volt mind a Fidesz, mind az előtte lévő MSZP kormányoknál, amikor stagnált vagy csökkent, valahogy mégis ész nélkül növekszik. Lásd be, hogy az állításod így nem sokat nyom a latba.
Valóban nem tettem különbséget a központi költségvetés és a teljes államháztartás adóssága között.
Viszont 2014.06.30-n a teljes államháztartás adóssága 85,1%, és ebből a szempontból teljesen mindegy, hogy a központi költségvetés mennyit vett át az önkormányzatoktól.
Egyébként lásd az 1004-s hozzászólást, mi a különbség az előzetes és végleges között!
2014.06.27-én a központi költségvetés adóssága az előzetes adatok alapján 24 699,3 milliárd forintot tett ki, ami 2 700,7 milliárd forintos növekedést jelent a 2013. év végi adóssághoz képest.A növekmény egyrészt tartalmazza az önkormányzatoktól idén átvállalt adósságot is, amely ugyan növeli a központi költségvetés adósságát, ugyanakkor nem érinti az államháztartás teljes adósságát. Másrészt az adósságot ideiglenesen növeli a március végén kibocsátott 3 milliárd USD összegű devizakötvény, amely a júliusi és a novemberi deviza lejáratokat finanszírozza, így éves szinten nem emeli az adósságot. Ezen felül az adósságállomány forintban kimutatott értékének növekedését magyarázza a tavaly év végi 296,91 HUF/EUR árfolyamtól jelenleg jelentősen gyengébb devizaárfolyam is.A központi költségvetés adóssága az előzetes számítások alapján a GDP 83,0 %-át tette ki 2014.06.27-én.
Az eltérés abból fakad, hogy összekevered a központi költségvetés adósságát az államháztartás adósságával -jellemző a ballib fórumozókra.
A kettő között most(2014Q2) 645Mrd Ft a különbség, a jelenlegi GDP kb. 2,15százaléka.
Központi költségvetés adóssága: 24787Mrd Ft.
Államháztartás adóssága : 25432MrdFt
2010Q1-ben az állam(államháztartás)adóssága 21082MrdFt.
a központi költségvetés adóssága 19411MrdFt.
A különbség 1671MrdFt. az akkori GDP kb. 6,5százaléka
A csökkenés oka: kb.1200Mrd önkormányzati adósság átvétele a központi kormányzathoz.
Az valóban nincs neked, de még az se működik nálad, hogy a múltra vonatkozó adatokat megkeresd és összehasonlítsd.
Ballib közgazdászcsapat ajvékolt, hogy IMF-hitel nélkül csődbe jutunk, az itteni ballibek lelkesen visszhangozták, most meg tudjuk, hogy olcsó piaci hitelekkel finanszírozzuk a lejáró adósságokat és az államháztartás hiányát.
3,5-4% IMF (SDR)kamat szemben a 3,2%-os forint kamattal
Az Aegon Alapkezelő szerint csak mintegy 80 bázisponttal lett volna olcsóbb az IMF-hitel kamata, mint a piacon kibocsátott dollárkötvényé, mert az IMF speciális devizáját, az SDR-t konvertálni kellett volna. Egy másik vélemény szerint a beáramló források forintra váltásából következő többletköltségek drágították volna annyira, ami a forintkamatokhoz hasonló szintre emelte volna a terheit.
A 3,25 milliárd dolláros dollárkötvény-kibocsátás a sikeres kibocsátások minden jellemzőjét magán viseli: a kereslet megnyugtatóan erős volt, a kibocsátott mennyiség várakozáson felül van, az ára sem okozott csalódást (a meghirdetett felár-sáv alján adták el a papírokat). A másodpiaci kereskedésben is népszerűek egyelőre az új magyar dollárkötvények. Mégis sokan fanyalogtak, hogy az IMF-hitel “két és fél százalékon” mennyivel olcsóbb lett volna például a 4,2 százalékos kamatot fizető ötéves dollárkötvénynél – írja az Aegon Alapkezelő blogja.
A szerző szerint bár az IMF-hitel kamata 2,5 százalék, ez a hitel az Valutaalap speciális devizakosarában, SDR-ben jönne, amiben jen, font, dollár és euró van. Ezt tiszta dollár-alapra hozva magasabb számot kapunk 2,5 százaléknál. Másrészt pedig az említett 2,5 százalékos IMF-hitel futamideje nem öt év, hanem valahol három és fél körül lehet. Ezen a futamidőn a piaci forrás is olcsóbb lett volna, mert a magyar felár (CDS) és a dollárhozamok egyaránt meredeken emelkedő tendenciát mutatnak az egyre távolabbi futamidőkön.
Az IMF-hitel így körülbelül 80 bázisponttal lenne olcsóbb, mint a piaci. Amiért nem érdemes ezért az évi hatmilliárd forintért sem lehajolni, az kettő plusz egy dolog – véli a szerző. Az első, hogy az IMF-hitel futamideje rövid, és nem alkalmas arra, hogy a magyar adósság lejárata rendesen szét legyen terítve. Újabb IMF-hitel esetén újabb öt évig problémázhatnánk azon, hogy hogyan újítjuk meg erősen koncentrált devizahitel-lejáratainkat.
Gazdasági szuverenitás, vagy legalább annak illúziója
A második, hogy IMF-hitelt akkor szoktak felvenni államok, ha a tőkepiacról nem kapnak. A tény, hogy nagy tétellel megmérettettünk a dollárkötvény-piacon, a forintkötvény-aukciók sikerének esélyét is növeli. Nem véletlen, hogy a kibocsátás piaci reakciója elsősorban a forintkötvények hozamcsökkenésében volt tetten érhető. Ezzel szemben az az üzenet, hogy IMF-hitelt veszünk fel, azzal lett volna egyenértékű, hogy a piacról nyilván nem kapnánk.
A plusz egy érv pedig az, hogy a gazdasági szuverenitás, vagy legalább annak illúziója így piaci finanszírozás mellett megmarad. Pláne, ha az Európai Bizottság túlzott deficit eljárása alól is kikerülünk. Azt, hogy a megnövekedett szabadsággal mit kezd egy a piac szemében nem kellően hiteles gazdaságpolitika, ezután fogjuk csak meglátni. De ettől még a dollárkötvény kibocsátás szükséges volt, és jól sikerült – teszik hozzá.
gyakorlatilag stagnal... emelkedik, mint a rosseb. a hivatalos oldalon tobb kifogas is olvashato, aaaa nem tehetunk rola, mert gyenge a forint, meg ez meg az a tetel nem szamit, stb... ja persze es most ne a brutto adossagot nezzuk, hanem a nettot. az szebb. meg jobb lenne, ha nem a csunya 313 huf eur arfolyamon szamoljunk, hanem mondjuk 280-on, merthogy a devizahitelesek mentese azon az aron tortent. ja....
Az államadósság elleni harc végletekig történő fokozásából ugyanakkor nem csak a kormányfő, hanem más kormánytagok is kivették a részüket. Cséfalvay Zoltán, az NGM korábbi államtitkára 2011 szeptemberében arról beszélt, hogy Magyarország legfőbb ellensége az államadósság, és ha ezt a harcot elbukja a kormány, akkor minden bukik. Az NGM nem fukarkodott a jelzőkkel tavaly sem: Magyarország a legsikeresebb az Európai Unióban az államadósság csökkentésében. A minisztérium közlése szerint az adósság szintjét tekintve hazánk Európa középmezőnyébe tartozik, ugyanakkor 2010 második negyedéve, vagyis a kormányváltás óta szinte egyedülálló módon csökkenteni tudja adósságát. Ekkor 78,6 százalékon állt a GDP-arányos mutató.
Az államadósságos örökzöld téma ugyanakkor szép lassan kikopott a kormányfő beszédeiből, valószínűleg nem véletlenül, Orbán idei évértékelőjében sem szerepelt már a slágertéma, ahogy ezt az
A csökkenő adósságpályával kapcsolatos aggodalmak ugyanakkor nem csak itthon szúrnak szemet. Az államadóssággal kapcsolatos problémákra idén júliusban már Brüsszel is figyelmeztetett: újraindulhat Magyarországgal szemben az uniós túlzottdeficit-eljárás 2015 tavaszán, mégpedig azért, mivel ha hazánk nem tesz pótlólagos költségvetési intézkedéseket, akkor megsérthetjük az államadósság csökkentésére vonatkozó uniós szabályt.
A kormány éveken át hangoztatott retorikája szerint az államadósság ellenség, az erre épülő gazdaságot az első szélroham romba dönti. 2020-ig a jelenlegi szinten ragadhat az államadósság, a kabinet most issza meg az elmúlt négy év váratlan húzásainak a levét, a paksi bővítésre felvett hitel pedig csak nehezíti a helyzetet.
