Egy hibbant nember( valami peterfy novak eva , allitolag iro), irt most egy nyilt levelet Varga Juditnak , mintha VJ legalabbis szemelyesen lenne felelos a szornyu gyori gyerekgyilkossagert.
Mintha nem pontosan az ilyen szenvelgo szeplelkek miatt kellene ido elott kiengedni a gyilkos gazembereket a bortonbol meg karteritest fizetni nekik mert nem volt eleg puha a torolkozojuk!
"No most ezekben hol van az , ami a férfiak ellen irányul ? Gyakorlatilag ennek már most így kellene működni ."
A 3. cikk e) pontja szerint áldozat, akire teljesül az a) és a b) pont. Az a) pedig a nőkkel szembeni erőszakot definiálja. Az f) pont nőnek tekini a lányokat is.
Vagyis ezek alapján áldozat csak nő lehet, mert e) áldozat definiciójához kell az a) az meg csak nőkre érvényes és a 4. cikk 4. pontja szerint ez nem megkülönböztetés:
3. cikk Fogalommeghatározások
Ezen Egyezmény alkalmazásában:
a) nőkkel szembeni erőszak" [violence against women]: az emberi jogok megsértéseként és a nőkkel szembeni megkülönböztetés formájaként értelmezendő; a nemi alapú erőszak mindazon cselekményei, amelyek fizikai, szexuális, pszichológiai vagy gazdasági sérelmet vagy szenvedést okoznak vagy okozhatnak a nőknek, ideértve az ilyen cselekményekkel való fenyegetést, a kényszert vagy a szabadságtól való önkényes megfosztást, akár a közéletben, akár a magánéletben fordul is az elő.
b) kapcsolati erőszak" [domestic violence]: a fizikai, a szexuális, a pszichológiai vagy a gazdasági erőszak mindazon cselekményei, amelyek a családon vagy a háztartási egységen belül, vagy a volt vagy a jelenlegi házastársak vagy partnerek között történnek, függetlenül attól, hogy az elkövető az áldozattal azonos helyen él vagy élt-e;
c) nem" [az eredeti szövegben: gender = társadalmi nem - a szerk.] : azok a társadalmilag kialakult szerepek, viselkedési formák, tevékenységek és jellegzetes tulajdonságok, amelyeket egy adott társadalom a nőkre és a férfiakra nézve megfelelőnek tekint;
d) nőkkel szembeni nemi alapú erőszak" [gender-based violence against women]: olyan erőszak, amely egy nő ellen irányul azért, mert nő, vagy amely aránytalanul érinti a nőket;
e) áldozat" [victim]: olyan természetes személy, aki az a. és a b. pontban meghatározott magatartás tárgya;
f) nők" [women]: magában foglalja a 18 év alatti leányokat is.
4. cikk Alapjogok, egyenlőség és a megkülönböztetés tilalma
...
4. A nemi alapú erőszak megelőzéséhez és a nők ilyen erőszakkal szembeni védelméhez szükséges különleges intézkedések ezen Egyezmény értelmében nem minősülnek megkülönböztetésnek.
Varga Judit vizsgálatot kezdeményez a győri gyerekgyilkosság felelősének tisztázására
Visszautasítom, hogy két gyermek borzalmas halálát alantas politikai haszonszerzésre akarják felhasználni. Anyaként és igazságügyi miniszterként, mint minden jóérzésű embert, engem is lesújtott a győri gyermekgyilkosság tragikus híre reagált Varga Judit igazságügyi miniszter a Facebookon Péterfy-Novák Éva írónak, aki hétfőn nyílt levélben fordult Vargához.
[...]
Hét ország köztük Magyarország nem csatlakozott eddig az Isztambuli Egyezményhez, az EP most felszólításról határozott. A Fidesz tartózkodott.
[...]
Erre válaszolt szintén Facebookon Varga Judit. Mint írja, "a vonatkozó magyar jogszabályok megfelelnek az Isztambuli Egyezmény követelményeinek, konkrétan az említett 31. cikknek is. Mindez persze nem elégséges, ha ilyen tragédia előfordulhat". Az igazságügyi miniszter ezután hozzátette, átfogó kormányzati vizsgálat elrendelését kezdeményezi a felelősség tisztázása érdekében, hogy egyértelműen kiderüljön, a konkrét tragikus esetben mulasztott-e bármelyik állami szerv vagy annak alkalmazottja.
Erről tehát ennyit. Semmit sem segítene a förmedvény ratifikálása.
" ...a szülői felügyeleti jogra és a gyermekláthatási jogra vonatkozó határozatok meghozatalakor figyelembe vegyék a jelen Egyezmény hatálya alá tartozó erőszakos cselekményeket. "
" ...a láthatási jog vagy a szülői felügyeleti jog gyakorlása ne veszélyeztesse az áldozat vagy a gyermekek jogait és biztonságát. "
No most ezekben hol van az , ami a férfiak ellen irányul ? Gyakorlatilag ennek már most így kellene működni .
Péterfy-Novák Éva író vagyok, de most, mint nő, mint anya írok neked.
Először is engedd meg, hogy mint földimet (én, mint egykori miskolci diák, például sok szörpöt megittam igen tiszteletreméltó édesapád által vezetett egységben), mint másik nőt, mint anyát tegezzelek.
Azt mondjuk kifejezetten sajnálom, hogy középiskolai éveinket nem ugyanabban az intézményben töltöttük (még akkor is, ha húsz év különbséggel tettük volna), mert úgy vélem, almamáterem, a Herman Ottó Gimnázium levegője, szellemisége mindenképpen jót tett volna neked.
De nem azért írok neked, hogy azon lamentáljak hogyan, és mikor vált belőled olyan ember, amilyen ma vagy, és mivel nem szeretnék túl hosszú és unalmas lenni, így a lényegre is térek.
Szeretném, ha elmondanád nekem, nekünk, akiket ez érdekel (mert sokunkat érdekel), hogy hány nőnek és gyermeknek kell még meghalnia, hogy komolyan vedd a családon belüli erőszakot.
Hogy komolyan vedd nőként, anyaként.
Hogy komolyan vedd miniszterként.
Szeretném, ha válaszolnál arra, hogy a féléven belül három családirtás elegendő indok-e arra, hogy legalább résnyire kinyisd a szemed, hogy átértékeld a lekezelő, lenéző kommunikációdat ezzel kapcsolatban.
Szeretném, ha magyarázatot adnál arra, hogy ki a felelős a 2019. december 15-én Győrben elkövetett családirtásért.
Ne maszatolj kérlek, én nem azokat a személyeket keresem, akik engedték a láthatást (nyilván a törvény által megkötött kézzel, akár téves szakértői véleménnyel, amivel kapcsolatban szintúgy tudjuk, mennyire kötött a kezük), mert véleményem szerint fejétől büdös a hal.
Azt mondd meg nekem, drága Judit, kedves földim (aki anya, asszony, nő vagy), hogy rajtad kívül kik azok (ha lehet kérnem név szerint), akik úgy vélik, hogy az Isztambuli Egyezmény ratifikálása veszélyes a társadalomra, akik szerint többek között a 31. cikk (amit azonnal idézek is, hogy figyelmesen elolvashasd), nem más, mint politikai hiszti.
Ha most anyámat idézném, akkor azt mondanám, hogy adok én nektek mindjárt olyan politikai hisztit, hogy arrulkódulsz, de nem idézem anyámat, így csak annyit kérdezek, hogy nőként, anyaként, miniszterként véleményed szerint van-e neked felelősséged a tegnap történtekben.
És ne, ne háríts Judit, ez nem az a szint, amikor lesöpörheted magadról a mocskot.
Ez az a szint, amikor ki kell állnod, elnézést kell kérned, és azonnal kampányolnod kell a ratifikálásért.
Hogy értsd is, mire gondolok, idemásolom az Isztambuli Egyezmény 31. cikkét. Kicsit nagyobb betűre is váltok, hogy könnyebben el tudd olvasni.
31. cikk Szülői felügyeleti jog, láthatási jog és biztonság
1. A részes felek megteszik a szükséges jogalkotási vagy más intézkedéseket annak biztosítása érdekében, hogy a szülői felügyeleti jogra és a gyermekláthatási jogra vonatkozó határozatok meghozatalakor figyelembe vegyék a jelen Egyezmény hatálya alá tartozó erőszakos cselekményeket. 2. A részes felek megteszik a szükséges jogalkotási vagy más intézkedéseket annak biztosítása érdekében, hogy a láthatási jog vagy a szülői felügyeleti jog gyakorlása ne veszélyeztesse az áldozat vagy a gyermekek jogait és biztonságát.
Reménykedve (mert ugye az hal meg utoljára) várom válaszod.
Óbazmeg, remélem ami pénzed van azt mind elköltöd hóvégére, ha mást nem akkor stadiont építesz belőle. Persze, költsük el a teljes államháztartást stadionokra. Ezt nem fogja fel a borsónyi fideszes agyatok, hogy létezik likviditás, tőkeerősség, piacképesség. Nem attól lesz egy ország sikeres, hogy látja a paraszt, hogy milyen sok minden épül körülötte. Épp ellenkezőleg. Csak a te meg a hozzád hasonló rohadékok meggyőzték ezt a földbuta országot arról, hogy akkor jó, ha csilli-villi. Nem. Épp ellenkezőleg. Belülről rohad az egész, de nem baj, mert fog az még kívülről is! De akkor talán felébred a nép, ti meg mentek a böribe.
- amíg dúl a szerelem , sokkal többet ráhagyunk a másikra
- egy darabig önként és dalolva sokkal többet felvállal az egyikünk (mert új a szitu/ mert még nem esik nehezére/mert belefér /stb.) mint ami ésszerű vagy jogos lenne
- évek alatt változik a személyiségünk/az élethelyzetünk (és mindkét félnél nem egyformán , nem egyidejűleg)
Hát hogy 3.14csábane!
"Minden nő akarva - akaratlanul arra hajt, hogy az irányítása alá vonja a párját. Szép szóval, hisztivel, muff adagolásával gyengébb egyedeknél eléri azt, hogy ő osztja be a család teljes életét, női szemmel nézve szép családi életet alakít ki, rátelepszik mindenre és mindenkire, ellentmondást nem ismer.
Aztán megcsalja férjét, mert egy ilyen unalmas, hülye lúzerrel nem jó a szex."
Nyilván, ha ratifikálják az isztambuli izét, és a libsik lopnak majd, akkor mindenki titta öröm, bódottá. Esetleg gyurcsi is visszagyühet, legalább megmagyarázza, hová lett a sok píz:
Jó, igen, tudjuk, a rendszerben van a hiba. De addig ne tessék siránkozni, amíg kb ilyen szintű képviselők ülnek a parlamentben. Ha nekik szabad asszonyt félholtra verni (ami nem egy hirtelen felindulásból elkövetett pofon, hanem rendszeres), addig mégis mit várunk? A Fidesz a kezdetektől fogva ilyen volt, már amikor átslisszolt a "konzervatív" oldalra. Orbán viccelt vele, hogy az asszony nem ember? Tessék, itt az eredménye. Ja, és apropó, rendszer: mégis mit gondoltok, hogy fogja végezni a munkáját az a "szakember", aki lehetetlen körülmények között dolgozik, szinte szívességből. És hiába emelnek X összeget a bérén, amikor reálbérben még veszít is, mert az idő elinflálja a pénzét. Jéé, telik az idő, egyre többet dolgozunk egyre kevesebbért! Milyen állami és rendszerszintű működést vártok ezek után? Ja, és ez egyre csak rosszabb lesz, lesz még ilyen eset dögivel.
A heti menetrendszerű bántalmazó hírünk még a szokásosnál is tragikusabb, pedig a sima asszonyverés/asszonyölés/gyerekbántalmazás lassan már a címlapra is alig fér fel, a cifrább esetekről szoktunk hallani.
A leggyakoribb reakció - amint az várható volt - az, hogy miért engedték ki a börtönből a rohadékot. Ebben van valami, de szeretném felhívni a figyelmet néhány fontosabb kérdésre:
Mi történt ezzel az emberrel a börtönben? Alapvető dolog a börtönnel kapcsolatban, hogy ameddig nem kizárólag életfogytig tartó szabadságvesztésre használjuk, addig nem lehet róla úgy gondolkozni, mint egykor a briteknek Új-Zélandról, hogy amint a hajó eltűnt a láthatáron, a probléma is eltűnt.
Ameddig létezik határozott idejű szabadságvesztés, addig a börtön legeslegfontosabb feladata, amelyre Magyarországon lassan fillérek se jutnak, azzal foglalkozni, hogy az oda bezárt ember egyszer ki fog jönni. A büntetése második felének pszichiátriai-pszichológiai megfigyelésről és felkészítésről, a börtönbe vezető út lépéseinek megfejtéséről és korrekciójáról kell szólnia. A börtönnek vagy más, erre való szervnek, a börtön utolsó egy évéről és a szabadon engedést követő egy évről úgy kell gondolkoznia, hogy az ugyanaz az időszak.
Ennek a jogszabályi feltételei nagyjából megvannak, azonban az a legkevesebb, bár már ott is nagyon fontos, hogy a jogalkkotó akarjon ezzel foglalkozni. De ez pénz, nagyon sok pénz. Ugyanis ezek az emberek folyamatos monitoringot igényelnek, tehát egy nagy szervezetre van szükség, ráadásul ezek az emberek minden szempontból nehéz esetek, tehát a velük foglalkozó szakembergárdát meg kell fizetni.
Ameddig azt gondoljuk, hogy egy kalapáccsal másik emberre támadó alakot X év után csak úgy ki lehet engedni a börtönből és nem néz rá naponta valaki, illetve nincs neki egy nagyon részletes, agressziókezelést, pszichoterápiát, tanfolyamokat, gyógyszerezést és hasonlókat magában foglaló reintegrációs programja, addig az ilyen esetek kódolva vannak a rendszerben.
A másik kérdés meg az, hogy milyen gyerekvédelem engedi ezeket az embereket felügyelet nélkül kapcsolatot tartani a gyerekekkel?
Mert ez a tragédia nemcsak a büntető igazságszolgáltatás csődjére mutat rá.
Alapvető dolog, hogy a gyerek a legtöbbször a legrosszabb szülővel is jobban jár, mintha nem tudja megmondani ki az apja-anyja. A szülők viszonyítási pontok az életben, mely viszonyítási pontokhoz a gyereknek joga van, tehát a szülőkkel tartott kapcsolat elsősorban a gyerek joga, és csak másodsorban a szülőé. Adott esetben a börtönben levő szülővel biztosított kapcsolattartás sem hasznontalan, a gyerek számára példa lehet, a börtönben ülő szülő életének értelmet ad, tudja, hogy van miért együttműködni a reintegrációs folyamatban.
Igenám, de ez ettől még egy sűrűn telerakott aknamező. Attól, hogy a gyereknek találkozni kell az apával, akármekkora gazember is az illető, még nem lehet hátradőlni, sőt, innen kezdődik a feladat. Ahol annyi szétverődött család, párkapcsolat van, mint nálunk, kiemelten fontos lenne az olyan szervezet, amelyik nem hibázik olyat, hogy egy ilyen embert egyedül hagy a gyerekeivel.
Ehhez képest a gyámügyet, mint minden közigazgatási ágazatot, tömegesen hagyták ott az emberek, létszámhiány van, a legsimább kérdésekben is hónapokig tart, míg döntést hoznak. Ebben az ügyben meg nemcsak döntést kellene hozni, hanem fogni kellene (kellett volna) az ügy minden szereplőjének a kezét. Ha az a döntés születik, hogy lássa az apa a gyerekeket, akkor mindezt felügyelet alatt, tervszerűen, az apát és a gyereket is felkészítve kellett volna megtenni, és talán már csak majd akkor ha minden gyerek nagy elengedni őket felügyelet nélkül közös programokra. Vagy ki tudja, szakkérdés, nem nekünk kell tudni a választ, sohasem felügyelet nélkül hagyni őket.
A legrosszabb az, hogy ez a két dolog, a sok pénzből, sok szakemberrel csinált reintegráció és a sok pénzből, sok szakemberrel csinált gyerekvédelem és családsegítés nagyobb utópiának hangzik, mintha arról írnék, hogy Budapesten nem lesz dugó, vagy hogy Szabolcs megyében befoltozzák az összes kátyút.
A lábon kihordott államcsőd egyik tünete van előttünk, csak míg a legtöbb legfeljebb kellemetlenségeket okoz, ez öl, gyorsan, és válogatás nélkül, gyerekeket is. És akkor is ez lenne a véleményem, ha a pasas túlélte volna az önakasztást, és most példát lehetne rajta statuálni, hogy aljas indokból, több emberen, 14 életévét be nem töltött személy sérelmére, különös kegyetlenséggel elkövetett emberölésért odarajzolnak neki egy tényleges életfogytot. Szerintem igazából sajnálják, hogy meghalt, mert így nem lehet a tényleges megoldásról beszélés helyett egy ahhoz képest szinte ingyenes látszatmegoldással elsimítani a dolgot.
(Diétás Magyar Múzsa)
Facebook
Varga Judit megmondta, az Isztambuli egyezmény egy hiszti, mert nálunk anélkül is rendben van minden :(
Ez így van. De azért ha mondjuk a kalapácsos esetből indulunk ki, ott azért egyértelműen látszik, h a pasi nem ép, mégse egy normális viselkedés, h élet kioltására alkalmas eszközzel esik neki az asszonynak. Ezek után mégis, mit remél a nő? Hátha megrendesedik? Időnként baltával kerget az udvaron, de azért jó apa? És hány ilyen eset van, h az ilyen egyértelmű jelek ellenére a ffi mellett maradnak. Ezek után minimum lehetett volna annyi esze, h nem viszi oda neki a gyerekeket, hanem felveszi a kapcsolatot a gyámüggyel, h ez meg volt, férje most szabadult, és szeretne ellenőrzött láthatást, h meggyőződjön róla, változott-e, biztonságban vannak-e a gyerekek vele.
