Kerestem a topikok között, de nem találtam még kifejezetten ilyen témájút. Ez elég meglepő volt. Nos, mindegy, akkor itt van egy, amiben megtárgyalhatjuk a legújabb technológiákat, áttöréseket, hatásfokokat és persze, hogy ki, mikor fogja telerakni és legfőképpen mennyiből a háza tetejét napelemekkel?
Nyári időszakban amikor már nem fűtöttünk semennyit 5 hónapból számolva a havi átlagfogyasztás 20m3 gáz. Ez csak a helyi meleg-víz és a főzés. Tehát az évi 946m3-ből 120m3-t le lehet még vonni és így kb. 826m3 a fűtésre elhasznált gázmennyiség.
Meglett az éves gázóra leolvasás és számla elszámolása.
Év gázfogyasztásunk kondenzációs kombi kazánnal fűtve és melegvizet előállítva valamint a főzésre használva 946 m3 ami 109967Ft.-ba kerül. Szerintetek Ekkora energiafogyasztáshoz hány kWh kell áramból klímával fűtve? Az 5kW-os napelemtelep elég lehet hozzá?
A teljes sziget üzem pont az akkuk miatt nagyon drága. De lehet számításba venni egy szélturbinát plusz egy robbanó motoros generátort ami dízeles és képes használni biodízelt is. Ha véletlenül van patak a kert végében egy lapátkerekes vízi generátor is elképzelhető.
Ha effélében keresgélsz, akkor a legjobb valami üzemanyagos generátor és az akku egyensúlya köré építeni a rendszert: csak akkuval nem igazán kellemes biztosítani a megfelelő ellátásbiztonságot.
Ezen csak veszítenél. Nekem pl. az átlag fogyim 18 kWh kb., mondjuk erre beterveznél egy 20 kWh-s tárolót, akkor a nyári 35 kWh-s termelésből elveszítenél 15 kWh-t, télen meg amikor lejön 5-7 kWh jobb esetben, sosem lenne tele az akku,vennéd a hálózatról az áramot pénzért. Ez hogy is lenne optimális? :)
Abba gondolj bele, hogy egy lényegében végtelen ciklusszámú, végtelen kapacitású 'ingyen' akkut 'bővítenél' egy korlátozott ciklusszámú, korlátozott kapacitású, fajlagosan igen drága saját akkuval.
Igen jelentős (a forgalmi/hálózati költségek várható beszámításánál jóval drasztikusabb) változásnak kell ahhoz jönnie az árazásban, hogy ez így megérje.
A fogyasztáshoz kellene méretezni az akkupakkot, kicsit alulméretezve. Sejtésem szerint még így is sokat lehetne nyerni, mert családi házban fogyasztási csúcs a koraesti órákban lehet és azt lefedné az akku a napi termelt energiával.
Úgy gondolom, hogy értem a NATI dolgát. Én annál sokkal egyszerűbb megoldásra gondoltam. Ha van olyan inverter, amelyik tudja ezt az "UPS módot", akkor egyelőre azzal megelégednék.
Jól hangzik a dolog, de ha már van hálózat, és ki tudod használni annak "tároló" képességét, akkor addig szerintem nem szabad ilyen rendszerben gondolkodni. Veszteség minden szinten, ha tele az akku, akkor mit csinál a rendszer? Lekapcsol?
Az akkupakk mérete ugyanis felfelé szabadon változtatható.
Ez a négy pont a lényeges.
8.
Útkapcsoló, amely a hálózati és az inverter kimeneteit a fogyasztókra ténylegesen oda-vissza kapcsolja, itt történik a fogyasztó villamos energiával történő ellátásának egyes üzemmódok szerinti átkapcsolása
10.
A közüzemi hálózat jelenlétét figyelő eszköz
11.
A hálózat feszültségének bármilyen okból történő megszűnése esetén a NATI rendszert galvanikusan leválasztja a hálózatról, még az elméleti lehetőségét is kizárva annak, hogy ilyen esetben a hálózatra az inverter villamos árama kikerüljön, létrejöjjön az ún. nemkívánatos szigetüzem.
12.
A közüzemi hálózat, mint alternatív energiaforrás (nem része a rendszernek)
Persze, erre emléxem, de ez a megoldás nem az amit leírtam. Valóban inkább UPS üzemmódnak lehetne nevezni. Akkupakk mérettől és fogyasztástól függő használati hosszal.
"Félsziget" üzemmód kialakítás jutott eszembe. Talán vki már meg is valósította. Napelem akkupakkot tölt és ha eléri a megfelelő töltöttségi szintet, akkor a BMS által vezérelve az egész ház átvált annak használatára. Amint leszívja a ház a pakkot, akkor visszaáll a hálózatra, de az akkupakkot nem töltené a hálózat, kizárólag napelem.
A vezérlés megoldása érdekelne; sztetek van már erre kereskedelmi forgalomban kapható cucc vagy meg kell tervezni, legyártatni az egészet külön?
Jaj ne! (ez ugyebár modiazonosítás is lehetne, és a rossz tipp is tipp ebből a szempontból)
- ő nem tud törölni, mert nem modi
- a valami még nem kellene ide szerinted, akkor lécci a megkérdeztük a filosz modit topikban jelezd (töröltem egy csomót, nekem jónak tűnik most, de nem én vagyok a topiklakó, szóval szóljál, ha van még kívánságod)
Nem hiszem, hogy pusztán azért, mert nem értesz velem egyet, mindjárt ilyen szinten be kéne szólnod. Vagy beszéljünk a témáról szakemberekhez méltó hangnemben, vagy kussoljunk.
"Kicsit el vagy tévedve, ha a bioüzemanyaggal nem lehet leváltani az olajat, ha holnaptól nem eszik senki semmit sem, akkor is kevés lenne a termőterület hozzá."
Látod, ez fáj nagyon.
Ez úgy kb. a kukorica alapú biotenol esetén igaz. De min. 30-40 további potenciális bio-üzemanyag van, ezek közül sok a búza-kukorica ma még hasznosítatlan "melléktermékét" (szár, szalma) használja. Azaz ezekkel úgy váltható le a kőolaj, hogy közben nem is kell növelni a termőterületet, és nem veszel el földet az élelmiszer termelés elől.
Megint: olvasni kéne a műszaki tényeket, és nem a borsból tájékozódni.
Miközben tudjuk, hogy a nap mennyi energiát ad nekünk, csak a tárolásáról kellene gondoskodni. Kutatnak, fejlesztenek is ezerrel, a "tiszta" elektromos energiáé a jövő, ez nem kérdés... :)
Egy néhány évvel ezelőtti National Geographic újságot őrizgetek otthon. Nagyon részletes cikket írtak benne a bioüzemanyagokról. A sok lehetőség közül egy dolog éri meg, mégpedig a cukornád, amiből azután alkoholt gyártanak. Ezt alkalmazzák Brazíliában. Ha jól emléxem egy hátránya volt; ha emberes betakarítást alkalmaznak, akkor elég sok a kígyómarás. Egy másik hátrány nyilván az, hogy nem lehet a végtelenségig növelni a termőterületet. Így is folyamatosan esőerdőket irtanak.
