Keresés

Részletes keresés

szaszg+++ Creative Commons License 2021.09.17 0 0 1980

Én nem akartam mártir lenni, amikor kifejlesztettem az atomisztikus fizikát, és ellentmndtam az elfogadott és tanított modern fizikának.

 

De az már nagyon felizgatott, hogy nem engednek Brémában ejtökísérleteket csinálni és nem engedik meg a vízmotort sem  megszerkeszteni, amivel nogyon olcsón, mindenhol és környezet kimélöen lehet energiát termelni! Nem kell a magfúzió semmire!

 

Előzmény: őszszakál (1978)
szaszg+++ Creative Commons License 2021.09.17 0 0 1979

Az egyetemeken és kutató intézetekben megy a nagy butítás a kvantumleméletekröl, a relativitáselméletekröl, meg a kvarvelméletról úgy hogy nem sül fel az oktató és kutató fizikuson a bör az arcokon, a sok hazugság elkönyvelése miatt!

 

Előzmény: őszszakál (1976)
őszszakál Creative Commons License 2021.09.17 0 0 1978

Kedves Gyula! Szerintem ne akarjál a tudomány „mártírja” lenni! Elégedj meg azzal, hogy rámutattál az akadémikus tudomány mulasztásaira. A multinacionális energia lobbi, túl nagy falat számodra.

Előzmény: szaszg+++ (1977)
szaszg+++ Creative Commons License 2021.09.17 0 0 1977

Az elfogadott fizika nem ismeri a stabil neutron létezését, tehát nem ismeri azt a folyamatot, amikben a hidrogén atom átalakul stabil neutronná és 2.04 MeV energiát kisugároz.

 

Ezért nem tud a fizika egy környezet kímélö és nagyon olcsó energiatermelö olyan gépet megalkotni, mint Amit én akarók!

 

 

Előzmény: szaszg+++ (1966)
őszszakál Creative Commons License 2021.09.17 0 0 1976

Hát az biztos, hogy e fórum nem a nyugdíjas egyetem. Azonban jól eldiskurálhat az ember egy nézhetetlen TV műsorok helyett. A butítás is csak nézőpont kérdése, mivel a vakok között, félszemű a király. :-))

Előzmény: szuperfizikus (1968)
szaszg+++ Creative Commons License 2021.09.17 0 0 1975

Itt magadról beszélsz, de Lagrange multiplikátorok nélkül!

Előzmény: szuperfizikus (1974)
szuperfizikus Creative Commons License 2021.09.17 0 0 1974

Pedig nem ártana neked egy kis korrepetálás, mert már csak a Lagrange multiplikátorokat ismételgeted, mint akinél elakadt a lemez.

Aki így menekül a kérdések elől, az sohasem fog új fizikát alkotni.

 

Elképzelem, ahogyan kiállsz a nagyközönség elé, bemutatni az atommisztikus fizikádat.

Jönnek a kérdések a nagyközönség részéről, te meg mindenkinek azt válaszolod, hogy amatőr, együgyű, vadmarha. És neked nincs időd hülyéket korrepetálni. 

 

 

Mit fognak gondolni rólad? 

Azt, hogy íme itt egy zseni, aki majd talpra állítja a fizikát?

Hát nem hiszem. 

 

 

 

Előzmény: szaszg+++ (1973)
szaszg+++ Creative Commons License 2021.09.17 0 0 1973

Ne kugyorogj, még erre fel sincs korrepetálás!

Előzmény: szuperfizikus (1970)
szaszg+++ Creative Commons License 2021.09.17 0 0 1972

Még azt hozzáfüzöm, hogy a Lagrange multiplikátorok NEM egy kényszer erö miatt lépnek fel a  részecskék mozgásegyenletében, hanem amiatt, mert az elemi részecskék megmaradnak és a L.m.-ok a többrenszer stabil állapotait rögzítik! A Planck állandó is egy L.m., tehát NEM kvantál semmit, de az atom elektronhéja stabil alapállapotait szögezi le.

 

Az egész kvantum fizikát a kvantált elem töltések  létezései matt kell létre hozni, és NEM az energia, vagy a hatás kvantálása miatt. Lötek Einstein & Planck fizikájának!

 

Előzmény: szaszg+++ (1966)
szuperfizikus Creative Commons License 2021.09.17 0 0 1971

Nem illik csúsztatni.

 

"Ez milyen hullámhosszúságú gravitonnak felel meg?"

 

Ebben a mondatban a kérdőjel a "milyen hullámhosszúságú" -ra vonatkozik, a gravitonok létét pedig tényként kezeli. Ha nem így lenne, akkor értelmetlen lenne a mondat.

 

Ez milyen hullámhosszúságú, valószínűleg nem létező gravitonnak felel meg?

Ennek ugye semmi értelme nem lenne. 

Előzmény: szuperfizikus (1962)
szuperfizikus Creative Commons License 2021.09.17 0 0 1970

Gyula ezt már százszor leírtad. 

De azt, hogy erre milyen kísérleti bizonyítékok léteznek, azt még egyszer sem.

 

Nem léteznek kísérleti bizonyítékok?

Biztos, hogy nem, mert akkor már  ide írtad volna. 

Előzmény: szaszg+++ (1966)
szuperfizikus Creative Commons License 2021.09.17 0 0 1969

@Persze, szabad bolondokat beszélni egy bolondnak, csak hát látod, őszszakál már komolyan is vette. 

Előzmény: szuperfizikus (1967)
szuperfizikus Creative Commons License 2021.09.17 0 0 1968

Graviton és térgörbület. 

Úgy látom, hogy hatékony volt az elmúlt évtizedek butítása. 

Előzmény: őszszakál (1965)
szuperfizikus Creative Commons License 2021.09.17 0 0 1967

Persze, szabad bolondokat beszélni egy bolondnak, csak hát látod, őszszakál mát komolyan is vette. 

Előzmény: Törölt nick (1963)
szaszg+++ Creative Commons License 2021.09.17 0 0 1966

Mondtam már fotonok NEM létezmek, graviton SEM létezik!

 

A -13.9 eV-os kötési energiája a hidrogén atomnak majdnem 100%-osan kisugárzódik mint elektromágneses sugárzás (fény). Ezt a stabil alapállapotot a Planck álladónak becézett Lagrange multiplikátor, h, okozza. Temészetesen gravitációs hullám is elhagyja a proton + elektron rendszert, de ez álltal kisugárzott energia 10-42-ször kissebb, mint a fény által elvitt energia, tehát elhanyagolható.

 

Egy másik L.m., a h0 = h/387, egy másik stabíl állapotát határoza meg a proton+elektron rendszernek, a 0.72x10-13 cm nagyságú stabil neutront, NO = (P,e), 2.04 MeV kötési energiával. www.atomsz.com

 

Figyelembe véve, hogy az instabil neutron, N = (P,e,p,e), négy elemi részecskéböl áll és  kb. 10-13 cm  nagy a deuteron szerkezete D = (P,e,p,e,P), tehàt öt elemi részecskéböl áll, és NEM protonból és önálló neutonból. Ráadásul a proton és a neutron NEM nukleonok, amik 3 kvarkból állnak, hanem az egyik maga egy stabil elemi részecske, a neutron meg vagy 2, vagy 4 elemi részecskéböl áll.

 

Kiegészítöül hozzá kell füzni, hogy az elemi részecskék között CSAK az elektromossag és a jóval gyengébb gravitáció úralkodik, nem kell hozzá sem az erös-kölcsönhatás, sem a gyenge-kölcsönhatás!

 

Da az atomjainkat az atomisztikus fizika írja let helytállóan!

 

Mi van a negyedik elemi részecskével, az eltonnal, merülhet fel a kérdés?

 

Ez az elemi részecske a neutrínókban és a neutrínó-féle részecskékben lép fel a Földi körülmények között. És mivel a proton-bázisú anyag az elton-bázisu anyagot gravitációsan taszítja ez egy másik galaxis rendszerben sürüsödik össze. Lásd a Physics of Elementary Processe, Basic Approach of Astronomy könyvemet, ami 2005-ben jelent meg!

 

Előzmény: Törölt nick (1961)
őszszakál Creative Commons License 2021.09.17 0 0 1965

Az egy más kérdést vet fel, hogy a tér görbületével is számolnak a tudósok. :-(

Előzmény: őszszakál (1964)
őszszakál Creative Commons License 2021.09.17 0 0 1964

„Úgy beszélsz a gravitonokról, mintha mindenki számára természetes lenne, hogy léteznek gravitonok.”

A graviton úgy hozzátartozik az SM-hez, mint a foton. Úgyhogy a számításoknál figyelembe lehet (kell) venni.:)

Előzmény: szuperfizikus (1962)
Törölt nick Creative Commons License 2021.09.17 0 1 1963

A mondat végén kérdőjel volt!

 

Mottó: kérdeznicsak szabad?

Előzmény: szuperfizikus (1962)
szuperfizikus Creative Commons License 2021.09.17 -1 0 1962

"...egy 0.3 eV energiájú gravitonnak is ki kellene sugározódnia? Ez milyen hullámhosszúságú gravitonnak felel meg?"

Úgy beszélsz a gravitonokról, mintha mindenki számára természetes lenne, hogy léteznek gravitonok. Honnan veszed ezt? Van olyan kísérlet, amely bizonyítja ilyen állat létezését? Szerintem nincs.

 

És te már azt is tudod, hogy hullámhosszúsága is van a gravitonnak. Úgy látom, hogy szeretsz fantáziálni. Ami végül is nem rossz, csak semmi köze sincs a tudományhoz. 

Előzmény: Törölt nick (1961)
Törölt nick Creative Commons License 2021.09.17 0 0 1961

De honnan jön a 13.9 eV/c2 nagyságú kötési energia? Miért éppen ennyi?

 

Ez nagyjából a hidrogén atom ionizációs energiája.

A hidrogénatomban lévő alapállapotú elektron energiaszintje −13,6 eV, amely durván egy 92 nm hullámhosszúságú ultraibolya fotonnak felel meg.

A nulla potenciált a végtelen távolban képzeljük el, és ehhez képest mérjük az elektron alapállapotú elektronjának sugaránál lévő potenciált.

 

Gyula nyilván hozzáadta a gravitációs töltésekből számolt kötési energiát is (amit egy kicsit sokallok). Ennek megfelelően az ionizálódásnál egy 0.3 eV energiájú gravitonnak is ki kellene sugározódnia? Ez milyen hullámhosszúságú gravitonnak felel meg?

Előzmény: szuperfizikus (1959)
szuperfizikus Creative Commons License 2021.09.17 0 0 1960

Gyula, sikerült visszatérned a kedvenc témádhoz, azért, mert nem tudsz válaszolni a kérdéseimre.

Folyamatosan mellébeszélsz. 

Előzmény: szaszg+++ (1957)
szuperfizikus Creative Commons License 2021.09.17 0 0 1959

 

"A kisugárzott kötési energia nyilván fénysebességgel távozik. "

 

Szerintem nem azért, hanem azért mert Gyula átvette Einstein E=mc2 képletét, de tagadja.

Mivel tömegből csak tömeget lehetne kivonni, a c2 - tel való osztással csinál az energiából tömeget. 

 

 

De honnan jön a 13.9 eV/c2 nagyságú kötési energia? Miért éppen ennyi?

Előzmény: Törölt nick (1954)
szaszg+++ Creative Commons License 2021.09.16 0 0 1958

Csak úgy mellékesen, az instabíl neutron négy elemi részecskéböl áll, (P,e,p,s), és egy protonra, egy elektronra és egy elektron-neutrínóra, (e,p) bomlik! Tehát a nukleonok NEM három kvarkböl állnak!

Előzmény: szaszg+++ (1957)
szaszg+++ Creative Commons License 2021.09.16 0 0 1957

Mert a pozitiv müon öt elemi részecskéböl, (p,e,p,P,E)böl áll, a negativ müon meg (e,p,e,,P,E)böl áll és az egy neutrínó (e,p) a másik meg (P,E).

Előzmény: Törölt nick (1955)
Törölt nick Creative Commons License 2021.09.16 0 0 1956

Látod, ez egy jó kérdés. Mert ha fordítva ülsz a lovon, attól még sem több, sem kevesebb lába nem lesz neki. Ebből is következik, hogy a töltés egy forgási szimmetriából következik. ;)

Előzmény: szuperfizikus (1950)
Törölt nick Creative Commons License 2021.09.16 0 0 1955

Szerinted a müon miért köpi ki a neutrínót?

Előzmény: szaszg+++ (1953)
Törölt nick Creative Commons License 2021.09.16 0 0 1954

Hogyan kerül a képletbe a fénysebesség?

 

A kisugárzott kötési energia nyilván fénysebességgel távozik. Na de mekkora a lendülete?

Előzmény: szuperfizikus (1949)
szaszg+++ Creative Commons License 2021.09.16 0 0 1953

Hogy mi a bàrionok, mezonok, leptonok és neutrínók összetétele a négyböl, az e, p, P és E-böl, az egész pontosan el van a www.atomsz.com-ban magyarázva!

Előzmény: Törölt nick (1951)
Törölt nick Creative Commons License 2021.09.16 0 0 1952

Furcsa nevű kitalált dolgokkal a jogemésztő szokta szórakoztatni az egybegyűlt társaságot. Kérjük meg, hogy mondjon még kimutathatatlan - általa kitalált - dolgokat.

Előzmény: szaszg+++ (1948)
Törölt nick Creative Commons License 2021.09.16 0 0 1951

Az elméletben három szintöltés van (ha nem több)

 

Hát igen, mindegyik színtöltéshez kitaláltak egy komplementer ellenszínt is. Attól lesznek a mezonok színsemlegesek.

Előzmény: szaszg+++ (1947)

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!