" A szőlőhegyi területemre telepített kákival, hatalmas fügékkel, nagy babérral én is közelítem lassan a két évtizedes jelenlétet, mégis csak olyanoknak van pl. fügéje a közelben, akiknek egyébként is volt, vagy lenne.
Ha azt mondom, hogy "Magyarországon vagyunk", akkor ezzel egy bizonyos attitűdre utalok. Itt szigorúan tilos "kilógni a sorból". Ha van valamilyen növénykülönlegesség valahol, azt esetleg elmennek megnézni, "elzarándokolva" oda, mint valami kegyhelyre. Az ott van, az valami különcé, aki olyan bolond, hogy "ilyenekkel foglalkozik", aztán mindenki hazatér és teszi a dolgát tovább, ahogy szokta, legfeljebb néhány hasonló "különcben" indít el olyan gondolatokat, hogy neki is lehetne valami hasonló. Itt a topicban mi mind ilyen "különcök" vagyunk. De a mi törekvésünk itt az, hogy megpróbáljuk kialakítani azt a mentalitást, ami nem így közelíti meg ezeket a dolgokat. Különcnek lehet tekinteni azt, aki a háza köré középkori várat épít, vagy veteránautó tulajdonos, stb. De a nálunk meghonosítható, kiemelkedően hasznos növények terjesztését bizony nem ilyen szemlélettel kellene megközelíteni.
"Ember, ha ilyet ültetsz, nem fogsz már kilógni a sorból". Igyekezz, mert, ha időben nem ültetsz, Te fogsz kilógni a sorból, mert mások megelőznek!"
Ezen a fórumon olyan, teljes mértékben, vagy korlátozottan téltűrő, nálunk még kevéssé ismert gyümölcsfajok hazai termesztésével kapcsolatos tapasztalatokat, gondolatokat, ismereteket oszthatunk meg egymással, melyek feltétlenül érdemesek lennének a magyarországi meghonosításra. Néhány hobbikertész már rendelkezik ezen növények néhány példányával, ezért szándékunkban áll e példányok felkutatása, a tulajdonosok tapasztalatcseréje. E fajok közül a legjelentősebbek és legérdemlegesebbek a kivi, a káki/hurma/datolyaszilva (diospyros kaki), a füge, a jujuba (ziziphus jujuba) és a pawpaw (asimina triloba). Ezek mindegyike teljesen rezisztens, tudomásunk szerint semmiféle növényvédelmet nem igényel, így megvalósítható velük a biotermesztés. A füge és részben talán a káki kivételével mindegyik teljesen télálló. Éppen a füge korlátozott fagytűrése miatt elengedhetetlen, hogy foglalkozzunk az éghajlattannal, különösképp a mikroklímát alakító tényezőkkel, mert ezek ismeretében belátható, hogy a fügét is az ország jelentős területein megfelelő biztonsággal lehet termeszteni. A topik feladata a tanácsadás, helyes művelési példák, modellek bemutatása is. Bárki beszélhet sikereiről, de akár esetleges eddigi kudarcairól is, ez esetben célunk a megoldás együttes keresése, azonban nem lenne jó, ha ez a jobb sorsra érdemes, azaz akár nagyüzemi ültetvény céljából meghonosításra érdemes növényeknek a valóságtól eltérő, negatív propagandát eredményezne. Sajnos nagyon makacs, közkeletű tévhitek akadályozzák ezen gyümölcsfajok hazai elterjedését, éppen ezért célunk e tévhitek lerombolása, néhány sikeres magyar mintaültetvény és elszórt házikerti példák bemutatása által. A már létező mintaültetvények bemutatásával szeretnénk egyfajta mintát adni a magyar kertészeti, gyümölcstemesztési szakma kezébe. A jelenlegi helyzet sajnos az, hogy több évtizedes lemaradásban van a szakma ezen gyümölcsfajok meghonosítását illetően, konkrétan sehol nem foglalkoznak a honosítással. Ez köszönhető részben az e növényekkel kapcsolatos makacs fagyérzékenységi hiedelmeknek, valamint Magyarország klímatényezőinek totális félreértelmezésének.
Az eddigi csekély elterjedtség jelentős részben köszönhető a különböző hazai kertészetekből beszerzett megbízhatatlan, rossz minőségű szaporítóanyagnak is. Ez különösen nagy gondokhoz vezethet egy olyan kétlaki növény esetében, mint a kivi, amelynél jelentős számú vevőréteg kizárólag hímnemű növényekhez jut hozzá a nem létező önporzó néven, vagy hamisan, különböző neműekként forgalmazva. Ezért célunk a megbízható beszerzési források felkutatása, a megfelelő tulajdonságú példányok házi, vagy esetleg kertészeti szaporítása, egymás közötti cseréje.
Foglalkozunk még a hagyományos gyümölcsfajok rezisztens fajtáinak szelektálásával, vagy régi, feledésbe ment, de jó és ellenálló fajták újraélesztésével is. Szeretnénk szakmai útmutatást adni olyanoknak is, akik belevágnának új fajokkal, fajtákkal az üzemi méretű termelésbe is. Azt várjuk, hogy a topik leendő résztvevői az itt megszerzett ismeretek aktív terjesztőivé is válnak, felgyorsítva ezek magyarországi meghonosítását.
Szeretném felhívni a figyelmetekre egy kuriózumi diófajtára az Axel-re.
A Növényshop újra árulja az ismert diófajták közül a legnagyobb dióval rendelkezőt az Axel-t.
Fajtája: Juglans regia Axel Fajta leírása: Holland fajta. Zeeland tartományban lévő Axel városról van elnevezve. Angliában is termesztik. Nagyméretű, erősen feltörekvő fája van. Május elején hajt ki. Virágzása hímelőző. Termőképessége közepes. A fa ellenáll a sós tengeri levegőnek. Hatalmas, 4-5 cm átmérőjű terméseivel kimagasló a dióoltványok közül. "Ököldió"-nak mondják mert akkora mint egy gyermek ökle.A dióbél teljesen kitölti a héjat, könnyen törhető, félpapír héjú. A bél jellemzően felesen nyerhető ki, a dióbél aránya 40 %. A termése fehér, nagyon ízletes. Baktérium-ellenálló, gnomóniára nem fogékony.
Hátránya: Mivel a vékony héja, kézzel is szét lehet választani.A dióhéj mélyen barázdált ezért nehezen szárad. Eltarthatósága nem több, mint néhány hónap, mert hamar penészedik. Ezért az Axel ideális a friss dió szerelmeseinek.
A hálóba bugyolálás révén azért sikerült megmenteni néhány fügét a madarak kártételétől. Íme, egy olyan fajta, amelyikkel a győzelem reményében indulnék a fügefinomsági világbajnokságon. Kifejezhetetlenül jóízű.
Ezt a példányt mi is ismerjük, de a fajtáját nem sikerült beazonosítani semmilyen addig ismert fajta alapján. Ugyanabból a fajtából van ott még egy másik idős egyed az épülettől balra eső részen.
Na, hát ezt tudja az inverzió még olyankor is, amikor 2012-ben ott a térségben a síkon -26 - -27 fokok voltak.
Néhány éve kicsi füge teleltetés ügyében már kaptam tőletek segítséget. Most is azzal a fügével kapcsolatban kérdeznék, ami már azóta jócskán megnőtt. :) Egy 10-15 literes vödörben van jelenleg, amiből át akarjuk egy szép nagy cserépbe ültetni. Most megtehetjük ezt vagy várjunk őszig? És hogy jó-e neki a műanyag cserép?
Kicsi korában még szabad földben volt, de sajnáltuk ott szegényt télen és pincében volt azóta. Viszont a helyén kihajtott egy újabb kicsi füge. Szóval már kettő van! :)
A Rojo Brillante nem szórja le annyira, azon minden évben van.
Az egyik fám alá folyik a tetőről a csatorna lefolyó, 3 mm esőnél is kap vizet, a másikat sosem öntözöm, mégis van mindkettő fán.
A Tipo ledobálós, a Sharon csak ritkán szórja le, most az enyémen sincs.
A káki nagyon érzékeny erre a gyümölcsszórásra, mondjuk ezekben az években nem csodálom, amikor egy hónapig nem esik egy csepp eső sem, majd utána 5 nap alatt 70-80-90 mm zúdul le.
Érden vannak.A képen a kisebbeket látod.A nagyobbak már verik a 3-4 métert.
