Az államháztartás bruttó adóssága a GDP 76,9 százaléka volt a múlt év végén 0,4 százalékponttal alacsonyabb, mint egy évvel korábban - erősítette meg a pénzügyi számlák adatai alapján kedden a Magyar Nemzeti Bank (MNB). Az euró gyengülése is fontos szerepet játszik a gazdasági növekedésben, mivel az euróövezeti gazdaságok beszállítójaként élvezhetjük az ottani exportőrök javuló versenyképességét - emelték ki az MNB szakértői.
Az államháztartás úgynevezett maastrichti - névértéken számításba vett konszolidált bruttó - adóssága a GDP arányában 0,4 százalékponttal csökkent a 2013. végi 77,3 százalékról. Az adósság 24 525 milliárd forintos év végi összege 578 milliárddal kevesebb, mint negyedévvel korábban, miután a nettó hiteltörlesztés 721 milliárd forinttal csökkentette a forint gyengülése pedig 142 milliárddal növelte az összeget. Az államháztartás tavalyi hiánya a pénzügyi számlák adatai szerint 803 milliárd forint, a GDP 2,5 százaléka volt. A vállalati szektor tavaly nem adósodott el, sőt 1112 milliárd forint, a GDP 3,5 százalékának megfelelő összegű megtakarítást eszközölt, amiből a negyedik negyedévre 514 milliárd forint, az időszakra eső GDP 5,9 százaléka jutott.
A Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa 15 bázisponttal, újabb történelmi mélypontra, 1,35 százalékra csökkentette a jegybanki alapkamatot keddi ülésén.
A döntés kissé meghaladja az elemzői várakozásokat – a Dow Jones hírügynökség által megkérdezett banki szakértők korábban 10 bázispontos csökkentést vártak.
A testület az előző, június 23-i kamatdöntő ülésén is 15 bázisponttal mérsékelte az alapkamatot, és közleményükben azt jelezték: az inflációs cél középtávú elérése további, kismértékű kamatcsökkentés irányába mutat.
Erősödött a forint
Az eurót mintegy tíz perccel a kamatcsökkentés bejelentése után 308,87 forinton jegyezték, szemben a bejelentés előtti 309,50 forinttal. A dollár jegyzése 284,65 forintról 284,04 forintra csökkent, a svájci franké 296,36 forintról 295,91-re, a japán jené pedig 2,2898 forintról 2,2843-ra.
A nap kezdete óta a forint az euróval szemben 0,35 százalékkal, dollárban 0,80 százalékkal, svájci frankban 0,40 százalékkal, japán jenben pedig 0,88 százalékkal erősödött, miközben az euró a dollárral szemben 0,42 százalékos nyereségre tett szert. Délután két óra után az euró jegyzése 1,0867 dolláron állt. Az eurót az előző délután, hétfőn fél ötkor 310,02 forint, a dollárt 285,59, a svájci frankot 296,64, a japán jent pedig 2,2984 forint árfolyamon jegyezték.
Magyarország 2013 november 18-án bocsátott ki 2 milliárd dollár összegű 10 éves futamidejű kötvényt 5,75 százalékos fix kamattal, amelynek hozama 3,25 százalékponttal haladta meg a referenciának számító hasonló futamidejű amerikai kormánykötvényét.
Azt megelőzően 2012 februárban bocsátott ki az ÁKK a mostanihoz hasonló kettős kötvénysorozatot. Az 1,25 milliárd dollár összegű 5 éves futamidejű, 4,125 százalékos fix kamatot fizető sorozat hozama 3,35 százalékponttal, a 2 milliárd dollár összegű, 10 éves futamidejű, évi 5,375 százalékos fix kamatot fizető sorozat hozama 3,45 százalékponttal haladja meg a referenciának számító hasonló futamidejű amerikai kormánykötvényekét.
Magyarország 2013 november 18-án 2 milliárd dollár összegű nemzetközi kötvénykibocsátást hajtott végre – tudatta hétfő este az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) Zrt. Az ÁKK tájékoztatása szerint a befolyó összeget általános finanszírozási célokra fogja felhasználni.
A közleményében ismertetik: a 2023. november 22-én lejáró kötvények kibocsátási ára 98,657 százalék. A 10 éves futamidejű, 5,75 százalékos fix kamatot fizető sorozat hozama 3,25 százalékkal haladja meg a referenciának számító hasonló futamidejű amerikai kormánykötvény hozamát (319 bázispont a dollár midswap felett).
2011 márciusban Magyarország dollárban jegyzett világkötvényeket bocsátott ki 10 éves és 30 éves lejáratra, összesen 3,75 milliárd dollár értékben. A 10 éves lejáratú 3 milliárd dolláros kötvény évi kamata 6,375 százalék, kibocsátási hozamfelára 3,10 százalékpont a hasonló lejáratú amerikai kincstárjegy hozama fölött, azaz összesen 6,504 százalék. A 30 éves kötvényből első ütemben 750 millió dollárt jegyeztek le a befektetők, ennek évi kamata 7,625 százalék, hozamfelára 3,30 százalékpont, összesen 7,791 százalék volt, az áprilisi rábocsátás összege 500 millió dollár volt, kissé alacsonyabb hozamfelár mellett
Egy ötlet akkor jó, ha megvizsgáljuk szélső értéken is.
Most éppen tanúi lehetünk ennek, hisz a nyugdíjjárulékok szinte egésze az állami alapokba kerül.
Mi lenne akkor, ha másik szélső értéket vizsgálnánk, tehát az állami alapokba egy forint sem kerülne, hanem teljes egészében átutalnák azokat a kötelező nyugdíjpénztáraknak?
A költségvetésre gyakorolt hatása érdekelne engem. Szerinted?
