A jelenlegi modern fizika több mint 100 éves. Ma már inkább gátja, mint segítője a tudomány fejlődésnek. Szükség van tehát egy új fizikára. De milyen is lesz ez az új fizika? Erre keressük a választ.
Még pedig azért, mert az atommagok protonokból, elektronokból és pozitronokból állnak és NEM protonokból és neutronokból, mint azt a magfizikusok elképzelték, tévesen hozzá keverve a kvarkokat, gluonokat és pártonokat.
Na jó, de azt meg kell még állapítani, hogy a magfizikusok még a magok kötési egergiáját SEM tudják helytállóan kiszámítani! Ezt is az atomisztikus fizika adja meg helyesen.
Az atommagok fejlödésêhez, nagyobb atomnagokká, neutronok és neutrinók kellenek. De ha egy nagy proton számu atommaghoz még egy neutront, vagy neutrínót hozzàadunk, akkor az atommag szétesik kissebb részeire, mint az az uránnál is már ismeretes!
Én nem akartam mártir lenni, amikor kifejlesztettem az atomisztikus fizikát, és ellentmndtam az elfogadott és tanított modern fizikának.
De az már nagyon felizgatott, hogy nem engednek Brémában ejtökísérleteket csinálni és nem engedik meg a vízmotort sem megszerkeszteni, amivel nogyon olcsón, mindenhol és környezet kimélöen lehet energiát termelni! Nem kell a magfúzió semmire!
Az egyetemeken és kutató intézetekben megy a nagy butítás a kvantumleméletekröl, a relativitáselméletekröl, meg a kvarvelméletról úgy hogy nem sül fel az oktató és kutató fizikuson a bör az arcokon, a sok hazugság elkönyvelése miatt!
Kedves Gyula! Szerintem ne akarjál a tudomány „mártírja” lenni! Elégedj meg azzal, hogy rámutattál az akadémikus tudomány mulasztásaira. A multinacionális energia lobbi, túl nagy falat számodra.
Az elfogadott fizika nem ismeri a stabil neutron létezését, tehát nem ismeri azt a folyamatot, amikben a hidrogén atom átalakul stabil neutronná és 2.04 MeV energiát kisugároz.
Ezért nem tud a fizika egy környezet kímélö és nagyon olcsó energiatermelö olyan gépet megalkotni, mint Amit én akarók!
Hát az biztos, hogy e fórum nem a nyugdíjas egyetem. Azonban jól eldiskurálhat az ember egy nézhetetlen TV műsorok helyett. A butítás is csak nézőpont kérdése, mivel a vakok között, félszemű a király. :-))
Pedig nem ártana neked egy kis korrepetálás, mert már csak a Lagrange multiplikátorokat ismételgeted, mint akinél elakadt a lemez.
Aki így menekül a kérdések elől, az sohasem fog új fizikát alkotni.
Elképzelem, ahogyan kiállsz a nagyközönség elé, bemutatni az atommisztikus fizikádat.
Jönnek a kérdések a nagyközönség részéről, te meg mindenkinek azt válaszolod, hogy amatőr, együgyű, vadmarha. És neked nincs időd hülyéket korrepetálni.
Mit fognak gondolni rólad?
Azt, hogy íme itt egy zseni, aki majd talpra állítja a fizikát?
Még azt hozzáfüzöm, hogy a Lagrange multiplikátorok NEM egy kényszer erö miatt lépnek fel a részecskék mozgásegyenletében, hanem amiatt, mert az elemi részecskék megmaradnak és a L.m.-ok a többrenszer stabil állapotait rögzítik! A Planck állandó is egy L.m., tehát NEM kvantál semmit, de az atom elektronhéja stabil alapállapotait szögezi le.
Az egész kvantum fizikát a kvantált elem töltések létezései matt kell létre hozni, és NEM az energia, vagy a hatás kvantálása miatt. Lötek Einstein & Planck fizikájának!
"Ez milyen hullámhosszúságú gravitonnak felel meg?"
Ebben a mondatban a kérdőjel a "milyen hullámhosszúságú" -ra vonatkozik, a gravitonok létét pedig tényként kezeli. Ha nem így lenne, akkor értelmetlen lenne a mondat.
Ez milyen hullámhosszúságú, valószínűleg nem létező gravitonnak felel meg?
Mondtam már fotonok NEM létezmek, graviton SEM létezik!
A -13.9 eV-os kötési energiája a hidrogén atomnak majdnem 100%-osan kisugárzódik mint elektromágneses sugárzás (fény). Ezt a stabil alapállapotot a Planck álladónak becézett Lagrange multiplikátor, h, okozza. Temészetesen gravitációs hullám is elhagyja a proton + elektron rendszert, de ez álltal kisugárzott energia 10-42-ször kissebb, mint a fény által elvitt energia, tehát elhanyagolható.
Egy másik L.m., a h0 = h/387, egy másik stabíl állapotát határoza meg a proton+elektron rendszernek, a 0.72x10-13 cm nagyságú stabil neutront, NO = (P,e), 2.04 MeV kötési energiával. www.atomsz.com
Figyelembe véve, hogy az instabil neutron, N = (P,e,p,e), négy elemi részecskéböl áll és kb. 10-13 cm nagy a deuteron szerkezete D = (P,e,p,e,P), tehàt öt elemi részecskéböl áll, és NEM protonból és önálló neutonból. Ráadásul a proton és a neutron NEM nukleonok, amik 3 kvarkból állnak, hanem az egyik maga egy stabil elemi részecske, a neutron meg vagy 2, vagy 4 elemi részecskéböl áll.
Kiegészítöül hozzá kell füzni, hogy az elemi részecskék között CSAK az elektromossag és a jóval gyengébb gravitáció úralkodik, nem kell hozzá sem az erös-kölcsönhatás, sem a gyenge-kölcsönhatás!
Da az atomjainkat az atomisztikus fizika írja let helytállóan!
Mi van a negyedik elemi részecskével, az eltonnal, merülhet fel a kérdés?
Ez az elemi részecske a neutrínókban és a neutrínó-féle részecskékben lép fel a Földi körülmények között. És mivel a proton-bázisú anyag az elton-bázisu anyagot gravitációsan taszítja ez egy másik galaxis rendszerben sürüsödik össze. Lásd a Physics of Elementary Processe, Basic Approach of Astronomy könyvemet, ami 2005-ben jelent meg!
