Keresés

Nekem az a gyanúm,hogy a levél száradás nem a naptól van,az betegség vagy valamilyen tápanyag probléma következménye. De lehet,hogy tévedek.

Akkor ez természetes jelenség .

Köszönöm !

"Ennek a hegye mitől égett meg? A száraz levéldarabokat simán letördeltem róla."

Bizonyos fajták érzékenyebbek az erős napsugárzásra.Tapasztalatom szerint a  másodszor újra induló Costata hajtások gyenge levelei is megéghetnek.

Első években próbáltam árnyékolni a fiatal csemetét,de már nem tudom,mert 270 cm.

Én azt a tanácsot kaptam,hogy próbáljam öntözni és ahogy erősödik a fa gyökérzete úgy csökken a napsugárzás okozta károsodás mértéke.

Ebben van valami,mert ebben az évben már  nem minden hajtást érint a napégés.

  Costata tavaly

Köszi!

Azért csak nem dobom ki. Hagyom küzdeni. :)

"Ez miféle lehet?"

Egyelőre megállapíthatatlan.

Lehet, hogy a "Vaniglia" is egyszerű magyar királyi Tipo.

Mela.

Vaniglia lesz , ha megmarad.

Ez miféle lehet?

Ennek a hegye mitől égett meg? A száraz levéldarabokat simán letördeltem róla.

Ken's red.

Egyszerűen a növény kinőtte a cserepet.

Csörnyeföldi falusi Tipo a síkon

Ültesd már ki !

Mit akarsz ,szobadíszt?

Tőtávolság  legalább két és fél méter !

Köszönöm!

Ez a kép csatolása még mindig nem megy. Elnézést!

Sziasztok!

Sajnos cserépben sikerült szőrös kivijeim indulása az eladó tanácsára és eddig nem is volt nagy gond mert kapták a galambtrágyát, ferticare 3as káliumtúlsúlyos tápját, de most levélégések jelentek meg. Amit nem tudok eldönteni hogy napégés, kiszáradás vagy esetleg műtrágya túladagolása(esetleg túl száraz földre locsolása és túl magas hőmérséklet a locsolás időpontjában) illetve kezdődő tápanyaghiány következtében alakul ki. Csapvízzel locsolok mert ugye más nincs és kb 1 hónapja nem kaptak vas kelátot. Erre is gyanakszom. Érdemes aggódnom? Esetleg kiültessem? Bár így értelmét vesztené az eddigi cserepes nevelés. Elvileg azért kellett cserépben nevelni mert hogy így nem károsodik az első telén....de ha -20at kap második telén lényegében mindegy, hogy mit csináltam az előzőbe.

Köszönöm válaszotok!

Barna levélfonákú Magnolia grandiflora Lovásziban, fagylefolyás nélküli helyen. Hideg miatt soha nem károsodott, csak a kutyák szaggatták le az alsó ágait.

A 82 éves Miklós bácsi mediterraneizált udvara Lovásziban:

Rojo brillante, Tipo, Szamártöke és Zöld aszalódó (a Tipo minden ága alátámasztva, a termés súlya alatti leszakadást megelőzendő)

... a szagmatűrése viszont elég gyenge... :)))

Nem tudom, a szőlő hogy' van vele, de a kivi kormánytűrése kifejezetten jó. :)))

Erre csak azt tudom mondani amit két hete hallottam egy szőlőtermelő gazdától.

" a parasztnak öt ellensége van. A négy évszak és a kormány"

Kivi az ég felé

Azon. :)))

Fán aszalódó ... ?? :)

Jaj, jaj de kár!

Egy újabb év munka és várakozás. :(

Ahol a jég EZIDÁIG MÉG nem szaggatta szét a kivit... (persze ami késik, az nem múlik)

Egyszer volt, hol NEM volt egy fügeszezon... :)))

Noli tangere circulos meos!:)))

Sajnálatos látni, hogy mekkora károkat okozott a jégeső az ültetvényben. Mindenesetre azt kívánom, hogy ami még épségben maradt, az már érjen be, és örvendeztesse meg a gazdáit az ültetvénynek, amennyire csak lehet.

Úgy látszik, a sors azt rendelte számomra, hogy bebizonyítsam, mi minden dacára lehet mit termeszteni és nem minek köszönhetően.....

A jót könnyű megszokni, a rosszat nehéz, ennyi próbatétel után azonban lassan már szenvtelenül vesszük tudomásul, hogy a nyári (sőt részben tavaszi és őszi) időszak napjainak túlnyomó százalékában a "felhőszakadás, jégeső" elem általánossá vált. A másik lehetséges alternatíva a hetekig, hónapokig fennmaradó aszály. Így a növények léte, épsége és fejlődése szüntelenül veszélyben forog.

Jégeső kártétele kivin

Ugyanazon károkozó elemek a különböző növényfajokon eltérő jellegű és mértékű kárt okoznak, de jelentősen különbözik a kártétel súlyossága a fenológiai fázisok függvényében is.

A másfél hónappal ezelőtti szélvihar az akkor éppen új vesszőket fejlesztő kiviben azért tehetett nagyon jelentős kárt, mert a vesszők már nagyok voltak, hatalmas levélvitorlákkal, ugyanakkor a tövük még lágy volt, így könnyen kifordultak. Eltérő volt azonban a kár mértéke annak megfelelően, hogy a növény szélárnyékban lévő, vagy szélnek kitett helyen volt-e, illetve egy adott vessző fejlettségi állapota milyen volt éppen, valamint a szélirányhoz viszonyítva milyen pozícióban volt.

A jégeső kártétele viszont kevésbé szelektív. Kíméletlenül roncsolja az ütközési felületek szöveteit.

A kivi, kúszónövény lévén, indaszerű struktúrával rendelkezik. Nem olyan típusú, masszív ágrendszere van, mint a törzses fáknak. A kivinél a vesszők felületén keletkező sebek törékennyé tehetik azokat és ennek a továbbiakban (akár a következő évben is) lehet negatív hatása. Ezen túlmenően a jégszemek fejlődésben lévő (alvó) rügyeket is roncsolhatnak, esetleg működésképtelenné is tehetnek.

Érdekes módon, a kivi esetében a gyümölcsök azok, amelyek viszonylag jól viselik a jégeső okozta mechanikai károsodást.

A képeken bemutatott példák helyszíni szemlélője, ha felületes, csak annyit vesz észre, hogy a vesszők vége hiányzik attól a ponttól kezdve, ahol a szövetek már elég lágyak voltak ahhoz, hogy a jég elnyírja.

A károsodás részletesebb tanulmányozása révén feltárul azonban az a tény, hogy a megmaradt szakasz jó része is még "csaknem elnyírt" állapotban van. Nem szívesen hasonlítom a kivit a szőlőhöz (miután a vele kapcsolatos téves értelmezések jó része erre vezethető vissza), de ebben a vonatkozásban, úgy gondolom, a gyakorló szőlőművelők értik leginkább, miről beszélek.

Mindez képekben:

Nem kell annyira félteni (mondjuk,ha a tehén lelegeli, az nem tesz jót neki ) . Nekem az egyik már tavaly kiültetett példány teteje belerohadt , belekórhadt a takaró földbe, de a tavaszi kitakarás után egy tartalék rügyről újra indította magát. !