Keresés

Részletes keresés

kitadimanta Creative Commons License 2024.11.19 0 0 4342

"Szerintem egyszerre, egymásra hatva fejlődött a gondolkodás és a beszéd."

Ez igaz.

 

"A vallás kialakulása biológiai szükségszerűségekből fakad és kikerülhetetlen, ha az ember fejlődéséről van szó."

Nem tudom megcáfolni, mert a mi esetünkben a példa azt mutatja, hogy így történt. De nem is ez a kérdés, hanem az, hogy a szavak kialakulásában/megszületésében  mennyi szerepe van a vallásnak?

Szerintem semmi, vagy csak nagyon kevés. Az is rendszerint meglévő ősgyökökből, gyökökből, szavakból  összerakottak Pl. lélek, szellem, halhatatlan, másvilág, túlvilág...

A vallásról akkor beszélünk, ha valamiről közös elképzelés alakul ki. Gondolom, ebben egyet érthetünk. Viszont a közös elképzelés nem jöhet létre elvont gondolkodás és gondolatcsere, azaz minimális beszédkészség hiányában. Így az ehhez szükséges alapszavaknak már szükségszerűen meg kellett jelenni. Ezután már lehet beszélgetni, gondolatokat kifejteni, egyeztetni.

Egy főemlős, mely néhány hanggal + testbeszéddel már képes néhány dolgot, pl. érzelmi állapotát, szándékát, stb. a társai tudtára adni. Ez azonban még nagyon messze áll a vallástól.

A kettő közt akár több millió év is eltelhetett.

Előzmény: ketni (4322)
kitadimanta Creative Commons License 2024.11.19 0 0 4341

"Nem akarom újra kezdeni a vitát veled a hangváltásokról meg a hangkategóriákról!"

Én sem akarok fikciókról vitatkozni.

Előzmény: ketni (4321)
kitadimanta Creative Commons License 2024.11.19 -1 0 4340

"Milyen kitekert logikád van neked?"

Nekem? Nézd meg a sajátodat:

Írtad: "Az tisztít, aki mindent a helyére és eredeti állapoátba tesz (tűz, tő-öz) vissza."

Később: "Tisztásnak hívják a fa mentes helyet. Mert itt a tisztás fogalma az, hogy nincsen rajta semmi, nem oda való. Ez esetben fa."

Na, most kérdezem: Mi a csudát tettek az eredeti helyére? A kivágott/kipusztult fákat, bokrokat?

 

"A tisztítás mindíg a KITŰZŐTT cél felől nézett fogalom "

Ezzel semmi újat nem mondtál. Minden cselekmény valamilyen cél felé halad, amennyiben emberi szándékból indul, egyébként meg az okozat felé.

A tisztít szó jelentése: Olyan dolgok eltávolítása, melyek az adott helyen az alany számára nemkívánatosak: fölöslegesek, szennyezőek, idegenek.

Ennyi és nem több.

A tisztítást ne keverd össze a rendrakással...! Akkor valóban minden elmozdított tárgyat visszateszünk a helyére.

 

 

Előzmény: Carnuntum (4320)
Carnuntum Creative Commons License 2024.11.19 0 0 4339

Jav.:

 

Aki edzett, az olyan, mint az edzett vas.

Az edzett vasat ütik/verik fizikailag és üdítik hideg vízzel. 

Előzmény: Carnuntum (4338)
Carnuntum Creative Commons License 2024.11.19 0 0 4338

Mit csinál a víz?

 

ví - víz - visz- vés - vás - vissza visz - vegyül - vet - üt - üdít - ügy(ekszik) - őgy(eleg) - ődöng - örvénylik - önt - ömlik

 

Aki üde az kicsattan az egészségtől.

A hideg víz azért üdít, mer a hideg hirtelen lehüléssel üti meg az embert. Aki edzett vasat ütik/verik fizikailag és üdítik hideg vízzel  

 

 

Mit csinál aki vizen halad?

 

úsz

 

Mit csinál aki/ani vizet szív magába?

 

isz

 

 

 

 

 

Előzmény: Carnuntum (4335)
Carnuntum Creative Commons License 2024.11.19 0 0 4337

Jav.: a föld beissza a vizet

Előzmény: Carnuntum (4335)
Carnuntum Creative Commons License 2024.11.19 0 0 4336

Az üget, ügyekszik/igyekszik/igyekedik az őgyeleleg szavunknak az ellentéte.

 

ügyes/üget/ügyekszik = gyorsan (jól) nyomul előre egy vágyott cél felé 

ődöng/őgyeleg = Céltalanul (ráérősen) erre-arra tekereg vagylagosan.

 

Az ügy tehát lehetett gyors folyású folyónév, az őgy pedig lassú.

Ezek analóg jelentésűek a víz szó visz jelentésével.

 

Az Üget/Vágtat jelentésében sebesség VÁLtás van.

 

Az ÜT/VÁG = az ütés nagy ellenállással szemben tompán csapódik, a vágás kis ellenállással belevág valamibe. 

 

 

Előzmény: Carnuntum (4335)
Carnuntum Creative Commons License 2024.11.19 0 0 4335

 

 

 

A szél: Fú-j

 

A víz: Ví-z - Fo-ly - Váj - Fullasszt - Füröszt

 

A víz szavunk tulajdonképpen a fújáshoz  hasonló hangutánzó hang - a V ragozása. Mit csinál a szél? Fú, fúj. A Víz: ví, víz.

 

Ahogyan a víz - szív -ás jelentésű is, amikos isz-unk. Érdekes hogy a szív szóban visszájára fordul a vísz szó, teljesen indokoltan.

 

isz = szív - (be)visz ( a föld beissza a földet, az isz-ap a vizet)

 

Tehát az ivás: víz - szívas, vétel, vitel.

 

Víz vétel = ivás (ebből: ital, itóka)

 

Futás fűződő viszonyban = űz/és - ül/dőzés

 

Víz - isz/szív

Fut - űz (analógia a vízzel)

 

Űz, Isz esetében is elmarad a kezdő f/v mássalhangzó.

Csak úgy, mint az ÜT = VET/VER esetében.

 

 

 

 

Előzmény: Carnuntum (4333)
Igazság80 Creative Commons License 2024.11.19 0 0 4334

Az  --ÁSZ (--ÉSZ)  egyértelműen főnévképző,   ezen nincs mit spekulálni.   Egy  amúgy eleve  főnévből  hoz létre egy másikat.    Az új  szavunk  sem ige lesz,  hanem  főnév minőségben  személyt nevez meg,  tehát akkor meg főnév.    

 

Aki  rókát  vadász  mond ki  VADÁSZIK  helyett,  az csak helytelenül nem használja az --IK végződést,  pedig ez esetben  igeként használja a szót,  tehát nagyon is kéne.   

 

Tehát a vadász  szó főnévnek készült el,  személyre.  És az összes főnévre megírt  -ÁSZ  és --ÉSZ . 

 

De  ugyanezt a figurát már  a KERTÉSZ  szóval  aligha tudná eljátszani a helytelenül  beszélő,  azt már ő sem tudja  mondani hogy  "  Józsi éppen palántákat  kertész"  ))  

 

És az sem mondható valakire hogy " Józsi épp most  FÉNYKÉPÉSZ  valakit"   ---- hanem maximum igeként FÉNYKÉPEZ  lehetne,  tehát  a FÉNYKÉPÉSZ  sem lehet más mint  főnévből főnév,  egy  személy megnevezése.

 

De tartom azt amit korábban már felvetettem : a  főnévből képzett   melléknévi forma  lehet újraképezve főnévre :      

 

VADAS  ember VADÁSZ,    HALAS lesz a HALÁSZ,    MADARAS  a MADARÁSZ,    csillagokkal foglalkozó CSILLAGOS  a CSILLAGÁSZ.      BOROS  ember BORÁSZ     ERDŐS  ERDÉSZ          TEHENES a TEHENÉSZ     KERTES  ember KERTÉSZ  ember.     Mert a  JUHOS  lesz a JUHÁSZ  a CIPŐS  meg lesz CIPÉSZ     LOVAS a LOVÁSZ

 

Mind  emberekre  mondandók,  személyt nevezne meg,  kvázi vitán felül főnevek eredetileg akkor meg.

 

Tejes ember is lehetne épp TEJÉSZ  de  rá ezt  nem csinálták meg.))...

 

-------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

2:  Ja, egyszer  jöhetnek az igeképzők sorról sorra  (nem összevissza belekapva) ,   abban benne vagyok.   Ha úgy  adódna  hogy  épp nincsenek aktuálisan futó témáink .   Ami  jelenleg sci-fi  dolognak  néz ki,  de biztos adódik úgyis egyszer...

Előzmény: kitadimanta (4331)
Carnuntum Creative Commons License 2024.11.19 0 0 4333

Nos,  sem a wit, sem a ved nem azonos alakú a VÍZzel... Nem is beszélve a va-ról, meg a vu-ról...  Hiába erőlködnek, AKKOR SEM AZONOS.

Viszont érdekes a "wət", mivel az angolban (ott is wet) vizes, nedves jelentésű szó.

--------

 

Aki vedel, az mit csinál?

 

víz-visz

víz-vet (hullámot vet)

víz-vegy (a víz vegyül más anyagokkal)

víz-vedel (aki gyorsan iszik, vedel)

víz-veder (vederbe hordjuk)

víz-ver (hullámot ver)

víz-úsz-ni kell benne

víz: ver-vet-üt-üdít-

 

 

 

CzF:

 

"Mennyiben az ügy általán bizonyos cselekvési mozgékonyságot igényel, s azzal szokott járni: innen azon hasonló hangu gyökökkel rokonítható, melyek folytonos, vagy élénkebb mozgásra vonatkoznak, mint az üdő és üget szók gyökei üd és üg, t. i. se rokon d, g, gy, hangok fölcserélésével, és vég elemben az űz (= ü-öz) ige. Hogy pedig az ügy szóban az élénk mozgékonyság, és tevékenység alapfogalma rejlik, bizonyitják származékai, u. m. ügyes, aki czélszerüleg működni, forgolódni tud valamely dologban, mint a német gewandt, a wenden gyöktől; ügyetlen, azaz, tehetetlen, forgolódni nem tudó; ügyekszik, azaz, erejét megfeszitve sürög-forog, iparkodik. Jászay Pál szerént (Müncheni cod. 358. 1.). ,űgy’ helyett hajdan "

Előzmény: kitadimanta (4326)
kitadimanta Creative Commons License 2024.11.19 0 0 4332

Lásd: űz, fű, főz, ráz, húz, helyett: Lásd: űz, fűz, főz, ráz, húz,

Előzmény: kitadimanta (4331)
kitadimanta Creative Commons License 2024.11.19 0 0 4331

 "És amikor a  VADÁSZ  főnév VADÁSZIK  lesz,  akkor igeképző,  persze jelöli a személyt is, de ettől még igeképző is esetünkben,  mert főnévből lett igénk."

Ezt már egyszer megbeszéltük...

A mai definíció szerint - jelen esetben - a szó töve a vadász. Ehhez kapcsolódik az -ik 1. sz. 3. szem. ragja (nem képző, hanem rag).

A szótő  (vadász) ige kell, hogy legyen, különben nem lehetne igeként ragozni.  Én vadászok, te vadászol, ő vadászik...

Egy főnevet nem lehet így ragozni: én pohárok,/pohárom, te pohársz/pohárod, ő pohár/pohárja... (Alanyi és tárgyas ragozásban)

Ez ugye, világos.

A vadász szó - bármennyire is furcsa, - kétséget kizáróan ige. Tehát nem is szükséges külön igeképzővel ellátni.

 

Nézzünk néhány példát ahol az -ász toldalék határozottan igeképző: szaglász, toklász, kaparász, hadonász, gagyarász, kotorász, hajkurász, vakarász,...

Pedig az -ász toldalék főnévképzőnek van kikiáltva. Hibásan! Nézzük miért:

A felsorolt szavak mindegyike - kivétel nélkül - rendszeres, vagy folyamatos cselekvést fejeznek ki. Nem egyszerit, mint a szagol, tokol, (tokl), stb...

A vadász is ebbe körbe tartozik, hiszen rendszeresen foglalkozásszerűen lövi a vadat. Ez önmagában egy cselekvés, egy rendszeres cselekvés.

A halász ugyan az. Foglalkozásszerűen fog halat. Lásd még: cukrász, fodrász, rákász, hangyász,

Miután ezek a cselekvések foglalkozáshoz, életvitelhez kötődnek, így a cselekvőre vonatkoztatva "főnevesültek", főnévként kezdtük el használni..

 

"tehát azzal érvelni hogy az igeképző  hangja  ezt jelenti az nem elfogadható. Ugyanis a hangkészletünk fele  igeképzésben  biztosan részt vesz.    Akkor mind  ezt jelentené?."

1./ A gyökeink döntő többsége (a mássalhangzóra végződők java része) alapjában véve ige. Több ezer gyökünk van, és ezekhez csak alig tucatnyi igeképzőt (hangot) használunk...

2./ A gyökök/szavak végén levő hang -  rendszerint mint igeképző - a mozgásra jellemző hang utánzója, azaz a hangok különféle mozgásokat jelentenek, s ennek megfelelően kerültek a gyökbe, illetve ennek megfelelő mozgások igeképzői. Más szóval, az igeképzőként használt hang jelentése jellemző arra a mozgásra, amit képeztünk vele.

Pl: lehe-l, fele-l, éneke-l, zené-l, beszé-l, mesé-l... Ezek a szavak kivétel nélkül légies, könnyed mozgásról (cselekvésről) szólnak.

Az -ász -ész toldalék inkább a folyamatosságról, a rendszeres , nem nagy megterhelést igénylő (nem erőteljes) cselekvések kifejezője.

A -g, -gat -get, gyakran megszakadó, ismétlődő cselekvés képzője.

A vére-z, ére-z, képe-z, léce-z, haja-z, vaja-z, nyála-z, fogalma-z... szavak az előbbieknél erőteljesebb egyszeri mozgásokról szólnak.

hada-r, vaka-r, kapa-r, csika-r, aka-r, csava-r, zava-r... szavak mindegyike - kivétel nélkül - erőteljes, dinamikus mozgásokat jelölnek.

Stb...

 

"Nem az igeképző utánozza a szél hangját teszem azt,  hanem  maga a szótő:     FÚÚÚ és ebből FÚJ   J sehogyan sem utal a szélfújásra,"

A szél hangját itt a FÚ ősgyök adja. Nem szükséges hozzárakni a J hangot. A J hang jelentését még nem jártam körbe...

 

"Hoztam 4 szeles  igét,  4 féle igeképzéssel :    1:  J hang.      2:  (V)-ÍT           3:  --OG        4:   KOD

Semmi köze a szeles hangokhoz"

Miért lenne? A J nem a szél, levegő hangja, az ÍT sem az, és a másik kettő sem.

A szél, pontosabban a gyorsan áramló levegő hangja az S , SZ. Van ilyen hang a szavak végén? Nincs. Akkor mit reklamálsz? (képzőkről van szó)

 

"és  nem a hangutánzó gyökökhöz igazodnak a képzők mibenlétei,  eleve  négyféle  is esetünkben."

Az S és az SZ a szél hangja, Milyen mozgása van a szélnek? FOLYAMATOS, nem túl erős. Mit fejez ki ez a két toldalék? Folyamatos, nem túl nagy erő kifejtését igénylő cselekvést. Lásd: vadá-sz, halá-sz,  árú-s, kapu-s, fazeka-s...

Ezzel szemben a hordá-r, vaka-r, kapa-r, csava-r, zava-r... sokkal dinamikusabb mozgásokat jelenítenek meg, mivel az R hang az ilyen jellegű mozgások hangja.  Nem véletlen, hogy éppen ez a hang - és nem az L, vagy S, vagy Z került a gyökbe, vagy toldalékként a szó végére.  Pedig kerülhetett volna, csak éppen nem "illene" oda.

Lásd még a fenti példákat is.

 

"Viszont attól még érdekes kérdés  lehet az igeképzők  esetleges jelentései  ha  vannak nekik és nem pusztán csak  erre a célszerepre vannak,  amit valószínűsítek én is.   Ezeket szisztematikusan érdemes volna átvenni,  vagyis támogatnék egy efféle  ötletet..."

Abban mindenképp biztosak lehetünk, hogy a toldalékok nem véletlenül lettek kiválasztva az adott szerepre, valamilyen oka mindenképp van annak, miért pont az a hang került a szóba.

Az is biztosra vehető, hogy a toldalékolás az összetett szavak mintájára készült, csakúgy, mint a két-háromhangú gyökök esetében is tapasztalható.

Ti. a háromhangú gyökökben is ugyan az a jelentése egy-egy hangnak, mint amikor toldalékként szerepel. Lásd: Fúr-csavar, túr-kapar, ver-teper... Miért? Mert már a gyökben is hasonló a funkciója. Valamilyen sajátos mozgást fejez ki.  Lásd: űz, fű, főz, ráz, húz, illetve felez, haboz, áraz, hámoz, élez, fékez....Mindben "igeképző" a Z hang, s mindig hasonló jellegű mozgásra utal, egyfajta jellegzetes mozgást jelenít meg bennük a Z hang. Olyat, mint a zümmögés, mely nem szakaszos, hanem folyamatos, kicsit "karcos", azaz nem olyan lágy, mint az L hang, a levegő hangja, de nem olyan erőteljes, mint az R.

 

Egyébként én is támogatom az ötletet... Nagyon sokat lehetne belőle tanulni. Ti. ezek a toldalékok többnyire egy-két hangú ősgyökök, amik változatlanul megtartották jelentésüket, hiszen itt átvitt értelmezés nem jöhet szóba, ami sokszor nagyon megnehezíti egy gyök eredetének kutatását. Ugyanakkor a hangok jelentéséről is meglehetősen pontos képet lehet kapni.

 

 

Előzmény: Igazság80 (4316)
Igazság80 Creative Commons License 2024.11.18 0 0 4330

Ahogy írod  minden bizonnyal a VÍZ  szó  erősen kapcsolódhat  a VISZ  szóhoz.   Ha árad akkor azért VISZ  a VÍZ,  de folyásirányban a medrében is  VISZ  egy tutajban.   VISZI  a faágakat stb.  De VISZI  is magával az ember ezt mindenhová hogy ne szomjazzon,  illetve  ha VÍZvételi hely van, akkor is VISZI  az ember,  hordja a házhoz  stb.,  Magához VESZ a VÍZBŐL,  feltölti edényeit, majd VISZ belőle.   (ESZ--VESZ,  VISZ--ISZ erős vizsgálata ajánlott egy másik témában,  evés--ivás ügyben)

 

Tehát  logikailag is könnyen összekapcsolhatjuk őket, a VISZ  és VÍZ ügyeket,   és ezen felül a hangalaki közelség is  megtámogatja ezt.  Vagyis mit hangalaki közelség,  hiszen szinte majdnem egyeznek.  

 

Ez a "VI"  meg lehet  afféle örömfelkiáltó  dolog, mármint ezekben a VI-h-og,  VÍ-G,  VIDÁM,  VIRGONC,  VIVA Las Vegas ))  féle szócsoportokban. Mert hát egy területen az ivó- VÍZ  megtalálása  nem kis öröm lehetett.

 

---------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

ÜGY  szóról a korábbiakban leírtakon felül  még írnék,  új és meghatározó információk birtokában immár. 

 

"Jól mondod !  De azért érdemes utánajárni"  

 

 

Igen,  én is így gondoltam  és meg is tettem.   Még egy kisebb tanulmányt is sikerült találni az ÜGYBEN.

 

Megállapítások:

 

Első és a legfontosabbak közül való így rögtön kapásból  :   Az  ÜGY  szavunk  földrajzi  köznévként  való nyilvántartása és  beazonosítása  (víz/folyó)   teljes mértékben  megalapozatlan,  önkényes (és hibás) olvasatokon és spekulációkon alapul mindössze,  nulla bizonyítékkal megtámogatva. 

 

Az a helyzet hogy egyáltalán nem létezik efféle  földrajzi köznév bizonyítottan és megállapíthatóan.  Ez egy szép kis esti mese.))     A finnugorista propagandagyár  terméke.   Mármint a nyelvhamisítóké.  

 

Egyes egyedül a FEKETEÜGY  nevű  Erdélyben lévő  folyónak a nevében van ez  meg  hogy ÜGY,  sehol máshol  nincsen meg  bizonyítottan,  pedig kismillió  foyó/patak és egyéb földrajzi nevünk létezik.  Feketeügy környezetében Fekete-halom hegy  is van,  végvárak voltak a közelben,  és  Feketevár  is volt itt,  valódi fekete ügyek helyszíne lehetett  a folyam környezete.  Az ÜGY az ÜGY,  a VÍZ meg VÍZ.   Két hangalak két jelentés.  Teljesen más jelentés,  szögezzük le.

 

A  többi ÜGY-nek elkönyvelt  amúgy is ritka szóvég valójában  nem is ÜGY,  csak  annak megállapított  egyébként teljesen másik hangalak.))    Vicc ugye?...  Pedig így van,  és  a hivatkozásuk gyakorlatilag bármely  X-G  végződésű  földrajzi névre kiterjedhetettt,  önkényesen ÜGY-nek elkönyvelve egy amúgy  tisztázatlan és vitatott szóvéget.   Általában elszigetelt és egyszer leírt alakú  szavakra mutogattak. 

 

Csakhogy  van ahol ez nem jött be,  mármint a számításuk mert  az ÜGY-ként  kamuzott szóvégű  földrajzi név  előbukkant még  16 másik  esetben és  a 16-ból az a bizonyos egy van csak kretén módra írva, míg a másik 15  szó meg helyesen megvan  VÉG  végződéssel. És hát qvára nem mindeg hogy  ÜGY  vagy VÉG.))  Ez utóbbi tényleg gyakori földrajzi neveinkben.   Mutatom is az ominózus példát  :

 

Van egy "VERES  WGY"   kretén leírással  megírott földrajzi nevünk.   Ezt  WGY  dolgot meg  önkényesen és megalapozatlanul  ÜGY  szóként  olvasták és értelmezték/sorolták be.   Aham csak közben előbukkant  még 16  írás ugyanarról a földrajzi névről  jó írással, ahol ezek  VERES VÉG   formában kerültek leírásra. 

 

Tehát esetünkben ez a  tévesztett vagy éppen direkt odacsalt   ÜGY szó az valójában a  VÉG  szavunkat   jelenti és jelentette.  Nem éppen mindegy.))   A két szó meg gondolom mondanom sem kell hogy  teljesen mást jelent...

 

 

 

Előzmény: kitadimanta (4325)
kitadimanta Creative Commons License 2024.11.18 0 0 4329

"A tisztításnak mindig is volt díszítő funkciója."

A tisztítás akkortól vált "dísszé", mikor a tisztaság igénye felmerült. Kezdetben az is csak külsőleg... Ugye a híres francia udvar hölgyeit-urait tetvek lepték el, a tisztálkodás nem volt náluk bevett napi rutin, egyszerűen büdösek voltak... Ugyanakkor a palotáik csillogtak-villogtak...

Az ősember mit tisztított volna díszítésként? Nem mosakodott, nem fésülködött, nem söpörte össze a szemetet, maradék csontokat, nem törölte végig a barlang falát portörlő ronggyal, stb...

Viszont a bőrt meg kellett tisztítania az irhától, zsírtól, ha fel akarta használni. A csontot úgyszintén, a faágat, vesszőt a háncstól... Egyiket sem díszítés céljából tette, hanem szükségszerűségből.

Előzmény: Igazság80 (4313)
kitadimanta Creative Commons License 2024.11.18 0 0 4328

"COPULATOS  a KAPCSOLATOS  szavunk  egy az egyben latinosra írva meg. "

Ok, csak megjegyeztem...

Előzmény: Igazság80 (4302)
kitadimanta Creative Commons License 2024.11.18 0 0 4327

"Azaz nem viselik, mert az Istennek nincs neve ezért hívjuk "csak" Úrnak, Atyának, Jónak és még számtalan más. Az Istennek nincsen neve, mert nem elnevezhető, az tabu."

Ez csak a zsidó vallásban elterjedt szokás, mert ha helyesen kiejtenék, kiderülne, hogy egy Istennőnek a neve.

Éppen elég bajuk volt a bibliai Istennő-nevekkel, (Elah, Elohim, Él-shadday)  akiket kivétel nélkül férfiistenként látod a fordításokban, azokat nem lehetett csak úgy tabuként kezelni, ezért "férfiasították" őket, és rendszeresen Úr-ként fordítják.

Amúgy minden valamirevaló istennek volt és van is neve, soha egyetlen más vallásban nem titkolták el. Ellenkezőleg! Mindenütt hirdették, kőbe, fába vésték, templomot emeltek és neveztek el  róla... még a "csapból is az Isten neve folyt".

Egyébként a mi Isten-nevünk nem férfiisten, hanem "napistennő" a jelentése... Tehát fölöttébb nagy tiszteletlenség Úrnak nevezni...

Emlékeztetlek, István nem az Úrnak ajánlotta országát, hanem Máriának, (vajon miért?), akit az Egyház kénytelen volt Istennő rangra emelni (431-ben az epheszoszi zsinaton).

Azaz nem az Úr az úr a házban, hanem az Únő, a Napistennő. Legalábbis a magyar hit szerint, amit ne keverjünk össze a sztyeppei hagyományokkal, hitvilággal, mert a kettő alapjaiban különbözik egymástól.

 

Egyébként a Jelenések könyve is a Napistennőt nevezi meg Jézus anyjának...:
Jel 12:1. "És láttaték nagy jel az égben: egy asszony, a ki a napba vala felöltözve,...

          5. "És szűle fiú-magzatot, a ki vasvesszővel legeltet minden nemzetet; és ragadtaték annak fia Istenhez és az ő királyiszékéhez."

Vesd össze a csíksomlyói Madonnával, akit szintén napba öltöztetett az alkotója. Vajon miért?

Ez a napba öltözött asszony szerepel Jeremiásnál (az amúgy a héberek által gyűlölt) Ég királynője néven:

Jer 7:18. "A fiak fát szedegetnek, az atyák gyujtják a tüzet, az asszonyok pedig dagasztanak, hogy az ég királynőjének béleseket készítsenek, és az idegen isteneknek italáldozatokkal áldoznak, hogy engem felingereljenek.

És az Újszöv.-ben Szentszellem, Szentlélek néven, akit a Héberek szerinti ev. szintén Jézus anyjaként nevez meg:

„…a Megváltó mondja: "Az imént megragadott engem az én anyám, a Szentlélek, egyetlen hajszálamnál fogva, s átvitt engem a nagy hegyre, a Táborra."
(Origenes, Comm. In Joh. II. 12.)

Továbbá tudjuk, hogy Gellért püspök javaslatára a Boldogasszony "címet" is megkapta Mária (csak nálunk!!!). 

A Boldogasszony a sumerek Istennője Bau, (akinek hét lánya volt, Hét Boldogasszony)  akit Baba néven is említenek az akkori források. (mai formában: Babba Mária)

Közszájon forog az Istennő konkrétabb neve is: Bau-dug-assan, de erről nem láttam hiteles forrást, így fenntartással fogadom...

 

Előzmény: ketni (4293)
kitadimanta Creative Commons License 2024.11.18 0 0 4326

"A WGY  az minden bizonnyal az ÜGY  szó egyfajta kretén leírása,"

Nem kretén írás, mert a W sokkal inkább U hang. Viszont semmi köze a VÍZhez...

 

"de ezt   az ÚESZ  VÍZ-ként/folyóként azonosítja jelentésben."

No, ez a kreténség...

 

"Örökség az uráli korból. |  ≡  Vog.  (T.) üť, (AK.) wiť; zürj.  (Sz.), (P.), (KP.) va; votj.  (Sz.), (G.) vu; cser.  (KH.) wət; md.  (E.) veď, väď, (M.) veď; finn vesi"

Írja az ÚESZ a "víz" szócikkében. https://uesz.nytud.hu/index.html

Nos,  sem a wit, sem a ved nem azonos alakú a VÍZzel... Nem is beszélve a va-ról, meg a vu-ról...  Hiába erőlködnek, AKKOR SEM AZONOS.

Viszont érdekes a "wət", mivel az angolban (ott is wet) vizes, nedves jelentésű szó.

Na, most, ők a finnugorok, vagy mi? (nem ez az első szóegyezésük)

Ha az angoloknál nem történt hangváltozás, (miközben Shakespeare-t fordító programmal olvassák, mert már nem értik) akkor nálunk miért kellett volna történnie?  Erre persze, nincs válasz, ahogyan arra sem, hogy a finnugornak mondott népeknél miért nem történt meg?  Mert látható az angol változatból, hogy a WETből nem lett VÍZ... Meg a VU, sem, a VA sem lett VÍZ... Sőt, a finn VESI sem... (Amiből a magyar VESE származik...:D)

 

 

Előzmény: Igazság80 (4291)
kitadimanta Creative Commons License 2024.11.18 0 0 4325

"Az  ÜGY  szónak meg semmi köze sincsen a VÍZ  szóhoz, még akkor sem ha 1-2  folyóvíz nevében ott is volt/van sem.   Ez megint a finnugor propaganda  terméke és hatalmas hazugsága  hogy  a VÍZ  szó ÜGY  szóvá válhat.))   Nem válik azzá,  döbbenetes marhaság. "

Jól mondod! De azért érdemes utánajárni:

 

A VÍZ valójában pont olyan "ige", mint a fűz, tűz. Mind  lehet főnév is. Az igaz, hogy a VÍZ kifejezést ma már nem használjuk igeként, de az alakja  (VÍ-Z) egyértelművé teszi, hogy itt bizony igéről van szó eredetileg.

Persze, az ÜGY is lehetett eredetileg ige, hiszen ott vannak a hasonló végű szavaink: a hagy, hegy (magasodik),  megy, fogy, vagy, fagy...

G hanggal: ég, lóg, rúg, vág... ÜG-et...

Az ÜGet (halad, megy) szóval lehet valamiképp a VÍZ (visz változata) hasonló jelentését összehozni, de az ÜGY hangsorból nem lehet VÍZ és fordítva sem.

 

Semmilyen alaki hasonlóság nincs a két gyök között, és még jelentésbeli is csak nagyon áttételesen.

 

Hiába akarja a UESZ is összemosni a két gyököt, semmilyen alapja nincs rá: "zürj.  (R.) zi̮ľk ’nedvesség, nyirkosság’, (V.) ziľs ’nedves, mocsaras, ingoványos hely’, (KP.) ziľkja ’nedves, mocsaras," ingoványos’"https://uesz.nytud.hu/index.html

Ennek a zi̮ľk, vagy ziľs szónak semmiféle alaki kapcsolata nincs  sem az ÜGY-gyel, sem a VÍZzel.

Előzmény: Igazság80 (4290)
ketni Creative Commons License 2024.11.18 0 0 4324

"Ezek a hangok pedig kéltséget kizáróan magánhangzók voltak."

 

Nem tudjuk, hogy pontosan mire volt képes egy ősember hangképző szerve.

Ha magánhangzó is volt az első beszédhang, akkor sem mindenféle magánhangzó.

Az e, é, ö, ű, kiejtése pontosan olyan akrobata mutatványt követel meg, mint egy mássalhangzó kiejtése.

Előzmény: kitadimanta (4317)
ketni Creative Commons License 2024.11.18 0 0 4323

"Az Ó a csodálkozás hangja, az Á az elutasításé."

 

Más érzelmi állapotokra is pont ezeket használjuk.

Az ó a csalódásra is érvényes, az á a felismerés, de éppenséggel a csodálkozás hangja is lehet.

Közel sem úgy áll a dolog ahogy azt előadod.

 

"Márpedig azok, mert ezeket az érzelmeket ezekkel a hangokkal fejezzük ki. Ez tény kérdése."

 

Ezeknek a hangoknak a használata nagyrészt társadalmi, szociális tanulás révén olyan, amilyen.

Az indulatszavak nagyon eltérőek a különféle nyelvekben és ezek a hangok éppenséggel indulati hangok. Miért pont ezek volnának kivételek a változatos használat alól?

Előzmény: kitadimanta (4317)
ketni Creative Commons License 2024.11.18 0 0 4322

"Ehhez pedig már "kész" szavak kellettek."

 

A gondolat előbbre való, mint a szó. Ha már mindenképpen elsőséget akarsz megállapítani.

Szerintem egyszerre, egymásra hatva fejlődött a gondolkodás és a beszéd.

A metafizika iránti érzékenység a közösségi létből és a fejlett emlősökre jellemző hosszú és gyámoltalan gyerekségből fakad. Az meg minden mást megelőzött.

A vallás kialakulása biológiai szükségszerűségekből fakad és kikerülhetetlen, ha az ember fejlődéséről van szó.

 

Előzmény: kitadimanta (4318)
ketni Creative Commons License 2024.11.18 0 0 4321

"Egyetlen hang azonossága egyáltalán nem garantálja a vele alkotott gyökök jelentésbeli hasonlóságát,"

 

Nem akarom újra kezdeni a vitát veled a hangváltásokról meg a hangkategóriákról!

Előzmény: kitadimanta (4319)
Carnuntum Creative Commons License 2024.11.18 0 0 4320

Ne viccelj már!...

Amikor megtisztítod a fát a háncstól, akkor visszarakod a háncsot eredeti helyére?

Amikor lemosod a cipődről a sarat, akkor rárakod a sarat a cipődre?

-----

 

Milyen kitekert logikád van neked?

 

A tisztítás mindíg a KITŰZŐTT cél felől nézett fogalom 

 

Tisztásnak hívják a fa mentes helyet. Mert itt a tisztás fogalma az, hogy nincsen rajta semmi, nem oda való. Ez esetben fa.

 

Ha a megmunkált fa a cél, ennek rendelődik alá a tisztítani fogalom is.

 

A sár mentes cipő az eredeti tiszta állapot, ha peig sár kerül rá, letisztítom.

 

Kitűzött céllal tisztítunk.

Előzmény: kitadimanta (4314)
kitadimanta Creative Commons License 2024.11.18 0 0 4319

"A CZ-FO állítását fogadom el. Nem kizárható a kapcsolat pont a Ta ősgyök miatt."

Egyetlen hang azonossága egyáltalán nem garantálja a vele alkotott gyökök jelentésbeli hasonlóságát, rokonságát. Pl. TÁL, TÚR, TAR, TÁR, TŰR, TOR...  Azért nem, mert más hango(ka)t hozzá kapcsolva más jelentésű szót/gyököt alkottak az őseink. Pont azért tették, mert más dolgot is meg kellett nevezniük, s az összetétel volt a legegyszerűbb megoldás erre. Ma is ezt tesszük, ha új dolgot akarunk megnevezni, két-három, esetenként több meglévő szót ragasztunk össze.

Természetesen a T hang jelentése "kihallatszk" a gyökökből (ez sem mindig)  de ez nem feltétlenül jelenti a gyökök jelentésbeli rokoni kapcsolatát.

Ez a fajta "áthallás" ("a kihallatszik") csupán következménye annak, hogy két- vagy több gyökben is szerepel a T hang.

Más szóval, csak a hang jelentése azonos (az sem mindig), a gyököké már nem.

 

Előzmény: ketni (4281)
kitadimanta Creative Commons License 2024.11.18 0 0 4318

"Az ébredező értelem kezdettől fogva magában hordozta a vallás csíráját ahogy a nyelvét is."

Nem valószínű... Ti. a vallás kialakulásához valamiféle kommunikációra volt szükség. Más szóval összefüggő gondolatokat kellett a másikkal közölni, méghozzá elvont gondolatokat, amiket "megvitattak", s végül közös nevezőre jutottak. A közös elképzelést lehet vallásnak nevezni.

Mindezeket szavak, kezdetleges - vagy fejlettebb - mondatok formájában közölték egymással. Ehhez pedig már "kész" szavak kellettek.

Az igaz, hogy képekben is lehet gondolkodni, de képeket csak speciális módon lehet közölni. Beszéd útján biztosan nem, csak rajzolva. Az ismert legrégebbi rajzok/festmények viszont csak állatokat, embereket ábrázolnak, esetenként vadászjelenetet, ritkábban harcot... Ezek az ábrák is csak mindössze 20-30 000 évesek, Semmilyen jóval korábbi, akár millió éves ábra nem került elő.  Miért nem? Mert lekopott a festék, elmosódott a karcolás, de sokkal valószínűbb, hogy nem is készültek, mert ahhoz már megint csak fejlett agyra, már rajzolásra is alkalmas kézügyességre volt szükség.

Tehát az elvont gondolatok megfogalmazásához, közléséhez nem álltak rendelkezésünkre a feltételek a beszéd kialakulásának kezdetén.

Előzmény: ketni (4280)
kitadimanta Creative Commons License 2024.11.18 0 0 4317

"Akkor az ó meg az á az mi?"

Nem ismered az anyanyelved? Ne is haragudj, de ilyet kérdezni....?

Az Ó a csodálkozás hangja, az Á az elutasításé.

 

"Ezeket nem lehet ilyen egyszerűen és kutyafuttában megállapítani."

Aki ismeri a magyar nyelvet kapásból rávágja...

 

"A magyarban van némi létjogosultsága, de te most úgy állítod be ezeket a hangokat, mintha az emberiség ősi indulathangjai lennének."

Márpedig azok, mert ezeket az érzelmeket ezekkel a hangokkal fejezzük ki. Ez tény kérdése.

S miután ezek egyhangú ősgyökök, ezért a legősibb "szavaink".

 

"Ennek vajmi kevés az alapja."

Ennek az az alapja, hogy a beszéd a legegyszerűbben kiejthető hangokkal kezdődött, amiknek az "ember" már valamilyen jelentést tulajdonított. Ezek a hangok pedig kéltséget kizáróan magánhangzók voltak. Ui. a mássalhangzók nagy többségének kiejtése nem is olyan könnyű feladat. Van amelyiket  néhány mai ember sem tud megtanulni... - Pedig tanították nekik, mégsem megy... A beszédhibások többsége a magánhangzókat  ki tudja ejteni, de a mássalhangzókat nem, vagy csak hibásan.

Előzmény: ketni (4278)
Igazság80 Creative Commons License 2024.11.18 0 0 4316

Az --IK  az igerag és igeképző is  egyben.   ZIK  és SZIK  megnyilvánulási formái  is vannak.  És amikor a  VADÁSZ  főnév VADÁSZIK  lesz,  akkor igeképző,  persze jelöli a személyt is, de ettől még igeképző is esetünkben,  mert főnévből lett igénk.   Enélkül nem volna ige.   Persze ez a szóelem igére is rámehet.

 

Most sem tudok mást mondani mint megannyiszor :  az ige  természete  hogy  eleve  cselekvés  és ezáltal leggyakrabban mozgás,  tehát azzal érvelni hogy az igeképző  hangja  ezt jelenti az nem elfogadható. Ugyanis a hangkészletünk fele  igeképzésben  biztosan részt vesz.    Akkor mind  ezt jelentené?.))...

 

Nem az igeképző utánozza a szél hangját teszem azt,  hanem  maga a szótő:     FÚÚÚ és ebből FÚJ   J sehogyan sem utal a szélfújásra,  de annál inkább a hangutánzó FÚÚÚ   .  Ez a szótő fejezi ezt ki hitelesen. 

 

SÜÜÜÜÜ --VÍT  most a szelünk.   Nem az igeképző fejezi ki a hanghatást !  Vagy szerinted a  --VÍT  dologból bármi erre utal?))     Nyilván nem, mert a szótő ennek a kifejezője, a SÜ azaz SSSÜÜÜÜ a lényeg, ezeket halljuk valójában. 

 

De ha HURR-OG,  akkor  sem a toldalék  jeleníti meg a történéseket,  hanem a HURRR szóelem !  az --OG a gyakorító igeképzést fejezi ki,  közvetlen rokona  a többesszámnak,  de főnevekre  --OK  megy rá, igéknél meg  X-G  megy rá.  

 

CSAP-KOD  is olykor a szél.  Nem a szó végi --KOD  jeleníti ezt meg,  hanem a CSAP  szavunk.  

 

Hoztam 4 szeles  igét,  4 féle igeképzéssel :    1:  J hang.      2:  (V)-ÍT           3:  --OG        4:   KOD

 

Semmi köze a szeles hangokhoz és  nem a hangutánzó gyökökhöz igazodnak a képzők mibenlétei,  eleve  négyféle  is esetünkben.

 

Ugyanakkor  van  4 szótövünk,  ami nagyon is kifejezi hangutánzó módon a  szeles eseményeinket :  CSAP,  SSSÜÜÜ, (SÜ röviden),   HURR,  és a FFFÚÚÚ ,  a szemléltetésképp így írva.   Ezek mutatják a valóság hangjait.     LEH-EL  esetén sem az --eL  igeképzés fejezi ki a dolgot,  hanem a szótöve.

 

Viszont attól még érdekes kérdés  lehet az igeképzők  esetleges jelentései  ha  vannak nekik és nem pusztán csak  erre a célszerepre vannak,  amit valószínűsítek én is.   Ezeket szisztematikusan érdemes volna átvenni,  vagyis támogatnék egy efféle  ötletet...

Előzmény: kitadimanta (4311)
kitadimanta Creative Commons License 2024.11.18 0 0 4315

"Függőleges SOR  6 db  és  vízszintes SOR 8 db,  az 48 darab.   Ez a SZORZÁS."

Nem. A szorzás azonos értékek többszöri összeadásának egyszerűsített változata.

 

" SZŐRZET is a szálak SZORZATA."

Egy fenét! A szálak sokasága mindenféle szorzás nélkül. Mit gondolsz, az ősember aki alig tudott beszélni, csak az ősgyököket próbálta összerakni gyökökké, a számokat egyáltalán nem ismerte, a szorzást csak több százezer év múlva találta föl, nem ismerte/nevezte meg az állatok szőrét?

Gondolkodj már egy kicsit, mielőtt ilyen zöldségeket leírsz!... Bocs', nem akartalak sértegetni, de ez már kiverte nálam a biztosítékot...

 

"Egyszer talán megérted.))"

Remélem...

Előzmény: Igazság80 (4272)
kitadimanta Creative Commons License 2024.11.17 0 0 4314

"Az tisztít, aki mindent a helyére és eredeti állapoátba tesz (tűz, tő-öz) vissza."

Ne viccelj már!...

Amikor megtisztítod a fát a háncstól, akkor visszarakod a háncsot eredeti helyére?

Amikor lemosod a cipődről a sarat, akkor rárakod a sarat a cipődre?

 

Előzmény: Carnuntum (4271)
Igazság80 Creative Commons License 2024.11.17 0 0 4313

A tisztításnak mindig is volt díszítő funkciója.  Egyébként a DISTILLED  is TISZTULT  jelentésben...

Előzmény: kitadimanta (4312)

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!