Nem tudom lehet-e ilyen 'saját' topicot nyitni itt az indexen, majd kiderül.
Azt a pár topikot amit valamennyire követek a személyes profilom "bejárt topikok" menüjén keresztül, sokszor veszélyeztetem offtopikolással, és ennek szeretnék végetvetni e topikkal. (Ahhoz persze nagyon kevés vagyok, hogy saját blogot nyissak.)
Kultúrtörténeti évfordulók június 20-án: 1819: Megszületett Jacques Offenbach francia romantikus zeneszerző 1927: Megszületett Dargay Attila rajzfilmrendező, képregényrajzoló
Kultúrtörténeti évfordulók június 19-én: 1623: Megszületett Blaise Pascal francia matematikus, fizikus 1828: Megszületett Than Mór festőművész 1842: Megszületett Carl Adam Johann Nepomuk Zeller osztrák operettszerző (Madarász). 1898: Megszületett Eisemann Mihály László zeneszerző, karmester. 1902: Megszületett Bán Frigyes, Kossuth-díjas rendező (Talpalatnyi föld; Rákóczi hadnagya; Szent Péter esernyője). 1944: Megjelentek a Life magazinban Robert Capa magyar fotós képei a normandiai partraszállásról. 1947: Megszületett Salman Rushdie indiai születésű brit író 1978: Először jelenik meg az amerikai újságokban a Jim Davis által kitalált Garfield
Kultúrtörténeti évfordulók június 18-án: Apák napja
1812: Megszületett Ivan Alekszandrovics Goncsarov orosz író. Az orosz irodalmi realizmus egyik legjelentősebb alakja, legjelentősebb regénye az Oblomov, amelyben a nemesi életformában unatkozó embert formálta meg. 1890: Megszületett Ferenczy Béni szobrász 1890: Megszületett Ferenczy Noémi gobelinművész 1942: Megszületett Paul McCartney brit zenész
1818: Megszületett Charles Francois Gounod, francia operaszerző (Faust). 1832: Megszületett William Crookes angol fizikus, kémikus a tallium felfedezője. A talliumnak meghatározta pontos atomtömegét és tanulmányozta kémiai tulajdonságait. Részletesen vizsgálta több elem kémiai tulajdonságait is. Az elektromos kisülést ritkított gázokban tanulmányozta és ehhez tökéletesítette a katódsugárcsöveket, amelyeknek az általa használt változatát Crookes-csőnek nevezett el az utókor. Vizsgálta a légköri nitrogén megkötődését, tanulmányozta, miként reagál ívfényben az oxigénnel. Alapítója volt a Chemical News című folyóiratnak.
1882: Megszületett Igor Fjodorovics Sztravinszkij orosz zeneszerző, karmester, zongorista.
1885: Megérkezett New Yorkba a Szabadság-szobor. 1903: Henry Ford megalapította a Ford Motor Company-t. 1927: Megszületett Sütő András erdélyi magyar író
Kultúrtörténeti évfordulók június 16-án: 1313: Megszületett Giovanni Boccaccio itáliai író 1881: Megjelenik a második Budapesti Hírlap első száma 1908: Megszületett Trencsényi-Waldapfel Imre klasszika-filológus 1930: Megszületett Zsigmond Vilmos magyar származású operatőr
Kultúrtörténeti évfordulók június 15-én 1752: Benjamin Franklin végrehajtja híres sárkányos kísérletét Philadelphiában 1763: Megszületett Berzeviczy Gergely felvilágosult szellemű közgazdasági író. Az elsők között vette észre, hogy Magyarországon a feudális viszonyok gátolják a haladást. Éles bírálatban hívta fel a nemesség figyelmét a jobbágyság kizsákmányolására. 1843: Megszületett Edvard Grieg norvég zeneszerző és zongoraművész (Peer Gynt). 1844: Erkel Ferenc megnyerte a Kölcsey Ferenc Himnuszának megzenésítésére hirdetett pályázatot. 1939: Megszületett Lőrincz L. László orientalista, író 1946: Megszületett Demis Roussos görög énekes
Kultúrtörténeti évfordulók június 14-én: 1798: Megszületett Frantisek Palacky cseh történetíró 1811: Megszületett Harriet Beecher Stowe amerikai írónő. Műveiben elsőként nézett szembe az amerikai valósággal. Legismertebb műve a Tamás bátya kunyhója, amely a 19. század legnagyobb példányszámban eladott könyve volt a Biblia után és nem kis része volt az amerikai polgárháború kirobbanásában.
1834: Isaac Fischer Jr. szabadalmaztatta a smirglit vagyis dörzspapírt.
1858: Megszületett Dankó Pista cigánymuzsikus
1917: Megszületett Kónya Albert fizikus. Pályája elején statisztikus atomelmélettel foglalkozott, majd jelentős eredményeket ért el az atomhéjkutatásban, a kvantummechanikában és a kvantumkémiában, illetve a fémek szilárdtestfizikai vizsgálatában. A BME-n kifejtett szervezőmunkájával és elgondoláaival nagyban hozzájárult a korszerű magyarországi koherens optikai kutatásokhoz és méréstechnikai fejlesztésekhez, kísérleti vékonyrétegekkel történő felületfizikai vizsgálatokhoz.
1931: Megszületett Abody Béla, József Attila-díjas író, műfordító, irodalmi- és zenekritikus, humorista és szerkesztő.
1951: Megszületett Eszményi Viktória énekesnő, aki főleg country-stílusú és gyerekeknek szóló dalokat énekel. 1952: Megszületett Márta István zeneszerző, színház- és fesztiváligazgató.
1982: Megszületett Lang Lang (kínai: 郎朗; pinyin: Láng Lǎng) kínai koncertzongorista.
Kultúrtörténeti évfordulók június 13-án: 1773: Megszületett Thomas Young angol polihisztor. Az orvostudományban a szem szaruhártyájának egyenetlen görbületével helyes magyarázatot adott a szemtengelyferdülésre. Elsőként értette meg, hogy a színlátás a három alapszín (piros, zöld, kék) kombinációjának eredményeképpen jön létre úgy, hogy az egyes alapszíneket a szemben különböző receptorok érzékelik. Fontos eredményeket ért el a fizikában is, megbecsülte a molekulák méretét.
1831: Megszületett James Clerk Maxwell skót matematikus, fizikus.
Korának legjobb matematikusa volt az elméleti fizikusok között. A 19. század megbecsült tudósa, nagy befolyása volt a 20. századi fizikára és hozzájárult a természet fizikai alapmodelljének elkészítéséhez. Megmutatta, hogy az elektromos és mágneses erő az elektromágnesség két kiegészítő nézőpontja. Bebizonyította, hogy a mágneses és az elektromos mező a térben hullámok formájában terjedhet. Feltételezte, hogy a fény elektromágneses sugárzás.
1836: Megszületett Budenz József német származású magyar nyelvtudós
1865: Megszületett William Butler Yeats ír költő, drámaíró, elbeszélő. Legnagyobb irodalomtörténeti értékének az angol lírai irodalom megreformlását tartják, a viktoriánus költők jambikus verselését felváltotta a szabadverses költészetével, melyben az érzelmeket, s gondolatokat mítoszokkal, szimbólumokkal, látomásokkal fejezi ki magas fokú zeneiséggel.
1941: Szent-Györgyi Albert bejelenti találmányát a jól eltartható, nagy C-Vitamin tartalmú készítmények előállításának eljárását
Kultúrtörténeti évfordulók június 12-én: 1814: Megszületett Kemény Zsigmond író
1929: Megszületett a zsidó származású, holland Anne Frank, akit a náci megszállás alatt írt naplója tett világhírűvé. 1935: Megszületett Finta József építész 1941: Megszületett Chick Corea amerikai dzsessz-zongorista, szintetizátoros és zeneszerző. 1943: Megszületett Benkő László zeneszerző, billentyűs, az Omega együttes tagja. 1953: Megszületett Slamovits István rockzenész, gitáros egykor az EDDA együttes tagja és számos dal társszerzője. 1965: A Rolling Stones megjelentette "Satisfaction" című számát.
Kultúrtörténeti évfordulók június 11-én: 1864: Megszületett Richard Strauss német zeneszerző 1910: Megszületett Jacques-Yves Cousteau francia tengerkutató 1910: Megszületett Carmine Coppola amerikai zeneszerző (Apokalipszis most I-II.; A Keresztapa 2). 1982: Amerikában bemutatják az E.T. - A földönkívüli című filmet
Kultúrtörténeti évfordulók június 10-én: 1625: Megszületett Apáczai Csere János filozófiai és pedagógiai író 1819: Megszületett Gustave Courber francia festő 1879: Megszületett Szabó Dezső író, kritikus, publicista. A két világháború közötti magyar irodalom egyik nagy hatású képviselője. Expresszív stílusa, képalkotó képessége, mondanivalójának tömörítése plasztikussá és mozgalmassá teszik írásait. Alkotásában a korszak valamennyi divatos szellemi áramlata megtalálható. A polgárosodás egyik szószólója volt.
1880: Megszületett Kaffka Margit írónő,
a Nyugat első nemzedékének tagja. Ady "nagyon-nagy író-asszonynak" nevezte, míg stílusát Szerb Anta a precizitás romantikájának. "Asszonyos gonddal törekészik, hogy mondatában a mondanivaló minden árnyalata benne legyen, szereti a merész főnév-képzéseket, és bájosan keveredik nyelvében az absztrakt hang bizonyos zamatos vidékiességgel. Tárgya az asszonyi történelem válságos órája, amikor a patriarkális család asszonya átalakul modern, önálló nővé".
1915: Megszületett Saul Bellow amerikai regényíró. Művei önéletrajzi elemekben gazdagok, filozófiai és intellektuális kérdéseket boncolgatnak. Regényeinek fő témája a zsidó értelmiség asszimilációs nehézségeiből ered. Életének alakulása forrásként szolgált későbbi munkáihoz. Legismertebb munkája a Humboldt adománya, amelyért megkapta a Nobel-díjat.
1943: Bíró László József szabadalmaztatja a golyóstollat
Szerintem sokunknak vannak ma már, így a globalizáció nyomán többé-kevésbé jó-rossz lokális-univerzális meglátásai. A nagy kérdés milyen arányban, a jók mennyire ütnek, a rosszak mennyire riasztóak, stb.
Puzsér szerintem annyira nem jó, hogy sorozatműsort érjen, sokkal több érdekesebb+intelligensebb+képernyőképesebb emberre tudhat az ember kiváncsi lenni.
A Havasi Balázsos agymenés például nagyon durván rontott az összképen nálam (a valósággal való esetleges egyezés ellenére is). Hatásvadászatnak elment, de ennél semmi több, pláne érdemileg.
Mondom ezt úgy, hogy egyébként Havasit alapvető módon én sem szeretem, én is károsnak tartom, de ezt Havasiból magából levezethetőnek gondolom, nem látom szükségesnek (az egyébként biztosan bírálható) közönséget is ócsárolni hozzá.
01.Ötödik pecsét 02.A tizedes meg a többiek 03.Eldorádó 04.Két félidő a pokolban 05.Mephisto 06.A tanu 07.Isten hozta őrnagy úr 08.Dögkeselyű 09.Szindbád 10.Indul a bakterház
* Nem láttam a Puzsér-adást, így az alábbiakat tőle függetlenül mondom: a "véleményegyezésért" nem vállalok tehát felelősséget :)
* "A tizedes..."-t többször láttam, szerettem, de első sorban 1-2 poénért, szinészi játékért. Se a forgatókönyvet, se a rendezést nem tudnám dicsérni. Az meg hogy a németeket primitiven hülyének ábrázolják az szerintem filmesztétikailag is kifogásolható ennél a filmnél.
* Az Eldoradó nem láttam, sosem vitt rá a lélek, még a torrent korszakban sem, valamiféle szubjektív alap-ellenérzésem van irányába.
* A Két félidő a pokolban rám nagy hatást tett, és bár roppant nyomasztó film, univerzális az üzenete.
* Én a Mephistót, legyen akármekkora szégyen, nem tartom jó filmnek. Jó a regény, jó a színészi játék, jó milliő-ábrázolás, de az üzenetnek életerősebbnek kellett volna lennie. Nyilván egy szubjektív 10-es listán elférhet.
* A tanu, abszolút alapfilm, kultfilm, minden ízében. Én szerettem a folytatását is, amit mindenki utált, de nyilván nem érte el az első rész szinvonalát.
* Isten hozta Őrnagy úr, rengetegszer látott, általam nagyon imádott, szenzációs film. Ahogy a Hivatali patkányokat nem érti teljes mélységében, aki nem dolgozott multinál, úgy ezt a filmet nem érti az, aki nem élt az átkosban. Tökéletes szatirikus leképezése a szellemi nihilnek.
* Dögkeselyű, abszolút alapfilm, szocializmustól-kapitalizmustól függetlenül, a földi igazságszolgáltatás alapkérdéseivel.
* Szinbád, abszolút alap- és kultfilm, teljesen megérdemelten.
* Indul a bakterház. Én mindig nagyon imádtam, mindig szívesen néztem. Mivel erős kultfilm, felférhet szerintem egy szubjektív 10-es listára.
Az 53-as listából, én ezeket emelném még ki, ütős filmként:
Irodalmi feldolgozások:
* Édes Anna+Pacsirta(+Aranysárkány), mind a három Kosztolányi filmet nagyon szerettem, ebben közrejátszhat, hogy Kosztolányit magát is nagyon szeretem. Mind közül az Édes Anna gyakorolta rám a legnagyobb és legmaradandóbb hatást.
* Árvácska, szerintem egyszerű filmes eszközei ellenére is, elementáris erejű lett a Ranódy-s feldolgozás.
* Kísértet Lublón Mikszáth-feldolgozást nagyon hiányoltam a listáról, akármikor nézhető zseniálisan könnyed(!!), gyilkossági téma ellenére derüs alkotás pazar színészi játékokkal, poénokkal.
Szürrealizmus:
* Csontváry - alapélmény: felfoghatatlanul nehéz témából, nyilván kissé elvont/absztrakt alkotással lehetett csak eredményt elérni, és szerintem maradandó érték lett végül.
* Nárcisz és Psyché: Ez a film vett talán leginkább igénybe mentálisan. Hosszú is, tömény is, nehéz/komplex is, nyomasztó is. De alapmű nálam. Emlékszem amikor láttam folyamatosan mentek ki a moziból, nekem erre esélyem sem volt, mert az akkori barátnőm cipelt el rá (csak vicceskedek) :DDDDD
* Szegénylegények, ez volt az a Jancsó-film, ahol maximálisan el tudtam ismerni Jancsó munkásságát, meg néztem meg a további filmjeit a 80-as évekig bezáróan.
Vígjáték:
* Hyppolit, a lakáj: ez szerintem nem kérdés, hogy kiemelkedően fontos alkotás. Nem úgy a remake-je, ami elviselhetetlen.
* Régi idők focija: Olyan mint a Hippolit. Nem kérdés kiemelkedő fontossága: minden perce aranyat ér.
Egyéb:
* Körhinta: Én szerettem ezt a filmet: lehet, hogy nem világszám (az egyébként a díjazást nézve), de magyar filmként nagyon fontos. * Liliomfi: ezt gyerekként szerettem, de ma már nem biztos, hogy tudnék érte ugyanúgy lelkesedni.
* Valahol Európában: nagyhatású film, de sosem voltam képes például még egyszer megnézni.
* Talpalatnyi föld: többször láttam, nagyon szerettem, roppant erős filmnyelvű alkotás.
