Ez a rovat az Írástörténeti Kutatóintézet baráti körének a szélesebb nyilvánosság felé történő megnyitása kíván lenni. Be akarunk számolni az itt végzett munkáról, meg akarunk vitatni nyitott kérdéseket az előrelépés érdekében.
A székely rovásírás eredetét kutatva ugyanis sok új felismerésre jutottunk a kutatótársakkal, amelyeket érdemes megbeszélni. Azt is tapasztaltuk, hogy nagyon sok segítséget kaphatunk a nyilvánosságtól.
Így jutottunk például egy hun tárgyhoz, amelyiken székely betűs, magyar nyelvű rovásfelirat van. Így kaptuk a most bemutatandó honfoglaláskori keresztet is, amelyiken szintén van egy magyar nyelvű rovásfelirat. Az akadémikus "tudomány" mindezekről még - tudtunkkal - semmit sem tud, vagy nem foglalkozik vele.
Így találtunk egymásra és újabb segítőtársakra is, akik fordításokkal, nyomdai előkészítéssel és millió más módon segítettek nekünk, meg a tudományos kutatásnak. Illik valamit közreadni ezekből az eredményekből és érdemes a nyilvánosságnak ezt a formáját is kihasználni a továbblépés érdekében.
A rovat címében megfogalmazott állítást is megvitathatjuk (a google-ba beütött "Az Éden írása" keresőszövegre megjelenik a tanulmány), de van ezer más írástörténeti tárgyú megbeszélnivalónk is.
A rovatot rovó nyitja, de ezen a fedőnéven több munkatársunk is közreadhatja a véleményét.
A minap a veleméri Árpád-kori templomban jártam, s feltűnt a szentély mögötti ablaknyílás festése. Úgy tudom, az ott látható kilenc db-os, ötszirmú virág-motívum a fogantatástól a születésig eltelt időt (hónapokat) jelenti.
Az ablak bal- és jobb alsó sarkában két igen figyelemre méltó ábra található, melyek valószínűleg kapcsolódnak az előbbi szimbólumhoz. Még annyit hozzátennék, hogy szerintem az ablak körüli teljes kép balról jobbra olvasható az indák és kacsok ilyen irányú vonalvezetése okán.
- A bal oldalon egy fekete gyűrűben egy függőlegesen fekete-fehér osztású kör látható. (Bár az sem kizárt, hogy a gyűrű eredetileg függőlegesen osztva fekete-fehér volt, lásd jobb oldali ábra hasonló, bár vízszintes osztását. Sőt, még egy - óra járása szerinti - folyamatos fehérből-feketébe átmenet is elképzelhető, egy különös spirál ábrázolásaként.)
A fekete-fehér osztású kör lehet az US rovásjel megfelelője is, kapcsolódva a kilenc virág-motívumhoz. Ezt erősíti az ebben az osztott körben igen elmosódottan látható Anyaistennő a nyolcszirmú rozetta képe, mely többek között - egy sumér pecséthengeren is megtalálható.
(Ez a kép annyira elmosódott, hogy akár saját fantáziám terméke is lehetne, de remélem nem az )
A sumér pecséthenger nyolcszirmú rozettákkal:
- A jobb oldali ábra általam semmihez nem hasonlítható, semmihez nem köthető rajzolat; két, vízszintes osztású fekete-fehér gyűrűben egy szintén vízszintes osztású fekete-fehér kör, mely a bal oldali ábra körével mutat hasonlóságot, de a vízszintes osztást nem tudom értelmezni. Ahogyan a gyűrűk osztását sem, és azok darabszámára sincs ötletem.
Viszont van némi hasonlósága a 9767-ben látható kopt csont dobókocka motívumaival - Két gyűrű, középen egy pont/kör.
A kör-motívum benne a pöttyel. Amúgy, ha bemész a Nemzeti Múzeumba, pont ilyen kör-motívumos csonthengerek vannak kiállítva a bronzkori részlegen, mint az ószláv fúvóka. Annyi különbséggel, hogy azokon nincs rajta a tizenkét fej. de vannak ilyen fejek nálunk is, mégpedig a nagybörzsönyi árpád-kori templomon:
A nagybörzsönyi árpád-kori templomban viszont 12 db. körbe zárt kereszt van a falra festve:
Pont ilyen van a koptoknál is:
Ez pedig egy kopt fogadalmi szobrocska feje:
Pont ilyeneget találtak Wolinban, ott, ahol az ószláb fúvóka előkerült:
De látod, találtak ott olyan szarvat is, ami Egyiptomban is megtalálható.
Hogy még érdekesebb legyen a párhuzam, itt egy kopt tárolóedény, ugye ismerős a magyar népi művészetből a madár-motívum?
És ez nem minden, mert itt egy kopt fésű, amin a magyar Szent Korona mintázatát láthatod:
Nem tudom, mi illik erre jobban: siralmas, vagy nevetséges?
Ószláv... Vakok a régészek, vagy ennyire buták?
Méghogy 12 pogány istenség stilizált arcmása.... Ha kitelt adnék ennek a butaságnak, akkor azt is el kellene ismerni, hogy az Árpád-kori templomokban is pogány istenségeket imádtak, és elődeink ószlávok voltak.
Olvasóink egy része értesülhetett már - legalább a Szakács Gábor által vezetett rovásírásforrai.hu honlap beszámolója alapján - arról, hogy a székely rovásírás kutatásának két ismert alakja között négy éve folyik egy áldatlan per. Ha a nyájas olvasó ismeri már a felperes véleményét, akkor itt az ideje, hogy megismerje az alperesét is.
Az elsőfokú ítélet meghozatalának időpontját már kitűzte a szombathelyi bíróság. Azt nem lehet tudni, hogy melyik félnek lesz kedvező az ítélet; csupán az bizonyos, hogy a vesztes fél fellebbezni fog.
E tájékoztatásnak egyetlen feltétele van: ismertetőt és értékelést kell küldeni arról a jellemzésről, ami a rovásírásforrai.hu lapon volt olvasható a perben alperesként szereplő másik félről. Aki ezt nem olvasta, az nem kap tájékoztatást.
A legfeljebb egy oldalas leírást elkészítők azonban ingyen példányt is kapnak a szerző legújabb kötetéből, valamint tájékoztatást kapnak a per állásáról is.
A leírás készítőjének törekednie kell az igazmondásra, az értékelésnek nem szükséges támogatnia az alperesi álláspontot, a mocskolódók semmiféle választ nem kapnak.
Hoppá! Nézd a táblán a csillagképet, és nézd a piramisét, egy és ugyanaz, csakhogy a piramis talpán tükrözve van, ami azt jelenthetné, hogy a kis piramis egy pecsételő volt. Vagy az olvadt fémbe nyomták bele, mint egy pecsétet, azért van a pöttyökben arany. De biztos nem tintába, más technikával működhetett. Amúgy azt is ki lehetne olvasni esetleg, hogy Isztenszéke. Istenszéke, mint Erdélyben a hegycsúcs neve. Hát, nem tudom.... vajon mi lenne helyes? .......
Inkább azt gondolom, hogy azok, akik azt a piramist készítették a csillagábrával, többet tudtak, mint mi. Szerintem okkal öt pont van rajta, és nem hét. Nem ők a figyelmetlenek, vagy rosszul látók, inkább a mi tudásunk kevés. Mi még csak tervezzük egy marsi kolónia létrehozását, de voltak, akik tízezer évekkel ezelőtt csillagrendszerek távolságát hidalták át. Hol vagyunk mi attól még...
Azért mert szabad szemmel alig lehet kivenni a halmazt alkotó csillagokat, a kőkorszakiaknak meg nemigen volt távcsövük. :) Így azt rajzolták amit láttak vagy tanítottak nekik.
13.02-percnél nézd a táblán ábrázolt csillagképeket.
Egy kicsit elgondolkoztam a tábla láttán.
Ott is ott van az, ami a piramis talpán van, de az a furcsa, hogy a Fiastyúk 7 csillagból áll, a piramis talpán meg csak 5 van. A táblán a jobb felső sarokban viszont ott a 7 csillagból álló halmaz, de a bal oldalon viszont ugyanúgy ott a piramis talpán lévő 5-ös csillagcsoport. Szerinted, ha mindkettő ott van egy táblán, hogy lehetne az a Fiastyúk? :(( Lehet, hogy mégsem Fiastyúk? De ha nem, akkor mi?
1929-ben több különös térkép került elő a törökországi szultáni palota, a Topkapi Szeraj múzeummá alakítása közben. Ezeket a térképeket egy török tengernagy, Piri Reis (Hadji Muhiddin Piri Ibn Hadji Mehmed) készítette 1513-ban.
[...] Bővebben!Tovább »
Hát mindkettőt emberkéz rajzolta, az meg "cogito ergo sum" mint tudjuk. Az a kérdés mekkora hajszálról beszélünk: paraszt vagy értelmiségi hajszálról :}
Egy ùj könyv. Végre !
