Persze Florg-nak igazat kell adnom abban, hogy az ideológiától függetleníthető elemek hasznosítása önmagában már nem lenne azonos a waldorf-pedagógiával, de ha jól értem, éppen ez az, amit Te nem bánnál. :) Én mindenesetre akkor is waldorfba adnám a gyerekeimet, ha volna "világiasított" változata is.
Ki kérte, hogy rólam írjál véleményt? Szövegértelmezés rulez? Engem az érdekelne, hogy kit tartasz te mértékadó jól informáltnak, akinek a véleményét már illik komolyan venni. Egyébként meg ne fogd vissza magad, szeretem nézni, ahogy az ájtatos manókról lehull az álarc. :) Nosza.
Ez így van. Problémás emberek mindenütt vannak, és általában nekik van a legnagyobb hangjuk. Velük azonosítani egy teljes módszert, iskolát, stb., nem érdemes. Ha mögéjük látunk, ott a valóság, szerencsére.
Hidd el, belülről a waldorf iskolák sem látszanak szektáknak. Nagyon sokféle ember járatja oda a gyerekét, a legkülönbözőbb meggyőződéssel, ízléssel, világnézettel és életformával. Ettől még igaz, hogy van valami vallásos jelleg benne, és kétségtelen, hogy ha ennek a magvát sem tudod elfogadni, akkor nem tudsz megmaradni a közösségben. Szerencsére nekünk (a férjemnek és nekem) lényegi problémánk nincsen ezzel az ideológiai háttérrel, lényegében egyezik a világképünkkel. Mindazonáltal nem vagyunk vakbuzgó steineriánusok -- én eleddig még nem voltam képes rászánni magam, hogy Steinert olvassak, olyan végtelenül unalmasnak találtam, mikor megpróbálkoztam vele. Ezzel nem dicsekszem, sőt, csak beismerem, ugyanis a waldorfos szülők többsége hasonlóan van ezzel. De képes vagyok rá, hogy elvonatkoztassak ettől, és egyet kell értenem veled: a waldorf pedagógiának rengeteg elemét lehetne alkalmazni ettől az ideológiai háttér nélkül is, és bizony a hagyományos iskolarendszernek nagyon is javára válna, ha átvenne ilyeneket.
Rosszul gondolod. A szektás megállapítást akarom kigúnyolni. A Waldorfos szülők sem egyformák, elhiheted. A Waldorf közösség valóban összetartóbb, mint egy átlag iskola szülői köre, de ez nagyon jól van így. És egyáltalán nincs szektás jellege. A lila ködben úszó emberek jelen vannak, de az "iskola mellé kötözött lila eszmék" nincsenek. Nyilvánvaló azonban, hogy egy filozófiai irányzatra alapozó iskolatípust nem lehet leválasztani az alapjairól. Ha ezeket leszeded, megszűnik Waldorf lenni, tehát hiába lennél király. :) Ezért is hivatkozunk mindig arra, hogy meg kell ismerni a módszert. Kicsit talán alaposabban, mint a többit, és azután dönteni, hogy jó-e ez. Amikor fölvételiznek külső iskolákból a Waldorfba, az első kérdés mindig az a szülőkhöz, hogy ismerik-e a Waldorf pedagógiát. Ami jó a Waldorfban, az pont az antropozófia miatt jó. Persze ha félreértelmezik, az gáz, és ilyenre is van példa szépen.
Nagyon sok mindenben nem értünk egyet, de ezúttal, úgy érzem, nagyon fején találtad a szöget. És ezt egy elkötelezett waldorfos anyuka mondja neked. Ez pedig azt jelenti, hogy igenis lehet a waldorfot kritizálni. Az elméletet is, meg a gyakorlatot is. Nekem leginkább a gyakorlattal vannak problémáim (amikor vannak). Habár alapvetően azt gondolom, hogy a waldorf pedagógia nagyon-nagyon közel áll az általam ideálisnak tekintett pedagógiai elmélethez és gyakorlathoz egyaránt. Mindazonáltal enegem is zavar a waldorfos körökben időről-időre megmutatkozó farizeus képmutatás és finomkodó prüdéria. Ez azonban tipikusan arról szól, hogy a farizeusság mindig mellét-döngető, hangzatos formában jelenik meg --, ez sajátja. Szerencsére az általam eddig megismert waldorf-pedagógusok többsége nem ezt képviseli, és bizony egy csendes többség sem. Ettől még tökéletesen megértelek, ha fennakadsz rajta -- én is fenn szoktam akadni rajta, amikor "szembejön".
Nehezedre esne válaszolni egyenesen, mi? Szóval ki a jól informált? Mert ha az nem, akinek waldorfba jár a gyereke, olvasott jó néhány Steiner művet, eljárt előadásokra az iskolába, amiknek kifejezetten az volt a céljuk, hogy szegény félművelt, alulinformált szülőbe csepegtessen egy kis megvilágosodást, naponta társalog pedagógusokkal, szülőtársakkal, plusz áttanulmányozta az iskola honlapján lévő "Pedagógiánkról" című 200 oldalas pdf-et, akkor nemtom ki. De szerintem te sem. Sebaj, azért az világos mindenki számára, hogy érved nem sok van, csak a "nem tudsz semmit", "félművelt vagy", és egyebek. Nem hall, nem lát, de beszél - inkább rád igaz, nem gondolod?
Gondolom, most ki akarsz gúnyolni... de fotós és fotós között sok különbség van, az egyik vega a másik húsevő, az egyik alkoholista a másik absztinens, az egyik veri a gyerekét amásik simogatja, bennük csak a foglakozás szeretete a közös. A lányaim apja pl épitész és főleg ilyenekkel jártunk össze, de nem sok egyéb közös volt bennünk.
És előrebocsátom: ha én lennék a kiráj, akkor minden utcába létesíttetnék waldorf ovodát meg waldorf iskolát, de a mellé kötözött lila eszmék nélkül... ez az egyetlen bajom velük na. De ez nagy.
Hasonlóan gondolkodók egymással barátkoznak. Fotós haverjaimnak csomó fotós barátja van. Nekem van egy csomó zenész, meg informatikus. Szektásak vagyunk mind, bizony. :)
ketsegtelen, hogy a w iskolak legrosszabb resze a w anyukak, a maguk lila kodjeivel. no, de szerencsere ez csak egy vekony szelete az egesznek es tortenetesen az altalam ismert w. tanarok nem ilyenek es az iskola teruleten a kodok ervenyesulese minimalis. valoszinuleg a w szulok kozul viszonylag elenyeszo szamban talalsz blogot irot, de valami miatt a lila kodben jatszo batikolt anyukak kozott sok az utkereso, akik megnyilvanulasi lehetosegre vagynak.
Szóval engem ez az ami elriaszt. Hogy annyira elkülönülnek, és csak egymással barátkoznak. Az egyik ős waldorfos szülő meg is fogalmazta: ez egy életforma, na akkor mondtam, hogy kösz de ezt nem.
Egyébként a szivem vérzik miatta, mert rettentő sok jó dolog van benne, amit intézményesítetten is lehetne hasznosítani mindenki örömére.
Nézd, nem tudom, nekem ez az egész, belepislanva a waldorfos magánbeszélgetésekbe olybá tűnik, mintha kiérlelt véleményt kéne mondanom a hitgyülirúől vagy a jehova tanuiról. (A takinénink pl. jehova tanui gyülekezet tagja, ettől függetlenül jól kijövök vele). Éppen ez a bajom a waldorffal, hogy olyan mint egy szekta.
Felteszem még egyszer a kérdést: ha egy waldorfos szülő nem informált, akkor szerinted kicsoda az? Fogadjunk, hogy ha dicsőíteném a módszert, cseppet sem érdekelne, mennyit tudok róla valójában, igaz?
Amúgy, a mi ovinkban a végzősöknek kevesebb mint fele megy tovább a waldorf iskolába, gondolom szerinted ez azt jelenti, hogy a szülők több mint fele ismeretek hiányában tengődő, alulművelt szerencsétlen, aki félinformációkból kialakított betonstabil véleménye alapján viszi a poroszos intézménybe sínylődni szegény magzatát. Így van?
Ha arrogánsnak tartasz, hát na bumm, nem sokat izgat, engem jobban irritál, ha hülyének néznek, és ilyenkor az a minimum, hogy az ember lánya némileg érdesebben fogalmaz.
Az arroganciát nem erre írtam. Az említett szülő nem volt arrogáns, sőt, ha ugyannarról beszélünk, emlékszem, együtt kerestük a megoldást, és mikor nem találta meg belül, örültünk, hogy megtalálta kívül.
Tehát, aki nyugodtan kommunikál, abban biztosan "gyilkos indulatok" vannak? Én néha kijövök a sodromból, akkor én normális vagyok?
Olvasd vissza, amiket írsz, és ha nem gondolod arrogánsank, hát, akkor így jártam.
Az, hogy ide-oda járkáltál, meg ismersz embereket, még nem jelent tudást. Nem minősítettelek úgy, ahogyan te magadat, de nem is ismerlek személyesen (legalábbis valószínűleg). A hozzászólásaid tükrözik az ismeretek hiányát, emiatt vontam le következtetéseket. Félinformációkból betonstabil véleményt építesz, és hangoztatod is. Persze, tedd nyugodtan, ez egy nyilvános fórum. Viszont: A stílus maga az ember...
Jónak gondolni úgy, hogy nem ismerem? A gyerekem iskolájáról beszélve?
Nem, én most az oviról beszélek, mert iskolánál még nem tartunk. Tehát te mindenben előre csalhatatlan vagy? Marhára irigyellek. Én nem vagyok ilyen csalhatatlan. Én megnéztem anno az ovit (nem mellesleg ez volt legközelebb), eljárogattunk baba-mama csoportba, teccett, beirattam. Ekkor még az iskola abszolúte nem érdekelt, örültem, hogy ovit sikerült megfelelőt találni. Aztán jöttek az információk, ismeretek, szülőktől, pedagógusoktól, és bár nincs semmi bajunk az ovival továbbra sem, hiszen az ovival szembeni elvárásainknak továbbra is megfelel, de az iskolából már nem kérek.
Nem belülről kritizálsz, bocs. Belülről az kritizál, akinek van fogalma a módszerről, és belülről ismeri a működését is. Rád ezek közül egyik sem áll,
Hát persze, naná, hogy nem áll, hiszen aki napi kapcsolatban van az iskolával is, a többi szülővel is, eljárt előadásokra, bemutató tanításokra, az nyilván sík hülye. Folyamatosan megkérdőjelezel, igyekszel ostoba majomnak beállítani, aki nem lát, nem hall, csak beszél, és még én vagyok arrogáns?!
Én ezt a topicot a kezdetektől átolvastam már... és bizony az elején volt egy belsős waldorf iskolás szülő , aki negyedikben kivette a gyerekét, mert majdnem tönkrement belé. Ő is arrogáns lett volna? A waldorfos szülők a blogjaikban a hozzászólásaikban stb mindenhol úgy szerepelnek, mint a mesebeli angyalok, csupa szép szelíd szó, csupa csipke, csupa hópihe stb... engem ez pl. maximálisan elriaszt, mert ilyen emeberek nincsenek. Ez csakis valami képmutatás, ami mögött gyilkos indulatok lehetnek, ezért félek az elkötelezett waldorfos szülőktől.
Jónak gondolni úgy, hogy nem ismerem? A gyerekem iskolájáról beszélve? Nem, nem létezik. Egy filmnél, vagy színdarabnál esetleg előfordulhat.
"És ha nem folytatjuk waldorf iskolában, akkor ez elegendő ok arra, hogy az óvodából is kivegyem, ahol már jól beilleszkedett, vannak barátai, szereti az óvónéniket, szeret oviba járni, más meg úgysem számít az ovinál?"
Csakhogy Te itt folyamatosan az iskolát kritizálod, ráadásul olyan részeit, amik a Waldorf pedagógia alapelemei. Nem belülről kritizálsz, bocs. Belülről az kritizál, akinek van fogalma a módszerről, és belülről ismeri a működését is. Rád ezek közül egyik sem áll, szerintem, az iskola tekintetében. És senki nem mondta, hogy ne járjon az oviba a gyerek.
Csak az olyan kritikát nem bírjuk, ami az alapvető ismeretek meglétét is megkérdőjelezi.
Szerintem ti azt nem bírjátok leginkább, ha valaki "belülről" kritizál. Mert a kívülről jövőt könnyű leszerelni azzal, hogy ááááá, semmit nem tud az egészről.
Valóban fogalmad sincs, milyen tanár vagyok (amúgy informatika:))
Talán sejted, hogy nem így értettem. Úgy értettem, hogy nem tudom milyen tanár lehet az, aki nem látja be, nem érti, hogy miben különbözik az óvoda az iskolától, és hogy nem egyformán nevelünk, kezelünk egy óvodás korút meg egy iskolást.
A legrosszabb az, amikor valaki érthetetlen indokból Waldorfba iratja a csemetéjét
Legrosszabb az, amikor valaki tanár létére nem képes felfogni, hogy más szempontok szerint választunk óvodát és iskolát. És hogy egy módszer lehet jó a 3-6 év közötti korosztályban, de nem a 7-18 évesek között. Amúgy, szerinted olyasmi létezhet, hogy az ember jónak gondol valamit míg nem ismeri, aztán meg csalódik benne? És ha nem folytatjuk waldorf iskolában, akkor ez elegendő ok arra, hogy az óvodából is kivegyem, ahol már jól beilleszkedett, vannak barátai, szereti az óvónéniket, szeret oviba járni, más meg úgysem számít az ovinál? Van ilyen? Vagy értetlenkedsz tovább?
Persze vannak kivételes esetek, amikor tényleg nem jó a Waldorf a gyereknek, de ez leginkább az _adott_ iskola/pedagógus/gyerek hármas kapcsolatából eredő probléma lehet.
Bocs, hogy beleszólok én is, mert nem vagyok érdekelt semmiféle formában, legfeljebb annyira, hogy érdekel a waldorf módszer és lehetőleg mindent elolvastam itt a fórumokon erről. Átfutott az agyamon, hogy rábeszélem a lányomat, hogy az unokát esetleg ide is be lehetne iratni, de letettem erről.
Nekem első nekifutásra nagyon is szimpatikus mind a waldorf ovoda, mind az iskola. Második nekifutásra... nos amikor megtudtam, hogy ez olyan dolog, ahol nem csak arról van szó, hogy az ember beiratja a gyerekét egy bizonyos nevelési elvek szerint működő speciális módszerekkel tanító, több művészetet, természetet stb. oktató iskolatípusba, hanem ez valamiféle életformát jelent a család egészének, már nem.
Sokminden szimpatikus benne, de sokminden nem. Nem szimpatikus pl. az a túlzott szakrális megközelítése a dolgoknak, amit ez az iskola csinál. Nem szimpatikus, hogy a modern kor vívmányait úgymint tv, stb az ördög művének tekintik. Olvasgattam blogokat waldorfos szülőktől, nos nálam a kaput a napokban az tette be, amikor egy többgyerekes waldorfos család blogja arról szólt, hogy a HATODIKOS gyerekük idén szembesült azzal a ténnyel, hogy az ajándékot nem a Jézuska hozza. Itt szabályszerűen megriadtam, mert miféle emberek lesznek ebből az (elismerem, boldog gyerekkort eltöltött) gyerekekből, ha egészen a felnőttéválásig csakis szűrt barátokkal, szűrt környezetben élnek???
DE mégegyszer mondom: a waldorf pedagógiában nagyon nagyon sok oylan elem van, amit éppenséggel intézményesen át kéne vinni a közoktatásba és kész, sőt a tanterv összeállításánál is figyelembe lehetne venni ezeket....
Nem kell, lehet rosszat írni, miért ne lehetne. Csak felkészülten kellene. Én nem megyek sose foci topikba, mert utálom a focit. De nem is értek hozzá szinte egyáltalán (persze, ismerem a szabályokat, meg láttam már meccset stb.), tehát ugyan be tudnék szólni mindenfélét, amivel maximum fárasztani tudnám a törzsközönséget, csak minek.
Nem hiszem, hogy nem bírnánk a kritikát. Csak az olyan kritikát nem bírjuk, ami az alapvető ismeretek meglétét is megkérdőjelezi. Márpedig, aki a formarajz és kézimunka fontosságát kérdőjelezi meg, arról tesz bizonyságot, hogy amennyiben tanulmányozta a Waldorf pedagógiát, legalábbis nem esett le neki, amit olvasott.
Valóban fogalmad sincs, milyen tanár vagyok (amúgy informatika:)), és ha visszaolvasol, pont azt mondom állandóan, hogy akinek nem tetszik, ne járassa ide a gyerekét. A legrosszabb az, amikor valaki érthetetlen indokból Waldorfba iratja a csemetéjét, majd folyamatosan azokat az alapelemeket kritizálja, amikre a Waldorf épít. A Waldorf amúgy _általában_ nem a gyereknek nem szokott ideális megoldás lenni, hanem a szülőnek (főleg annak, aki nem a gyerekét neveli, hanem egy általa alakított képet a gyerekéről). Persze vannak kivételes esetek, amikor tényleg nem jó a Waldorf a gyereknek, de ez leginkább az _adott_ iskola/pedagógus/gyerek hármas kapcsolatából eredő probléma lehet.
Tulajdonképpen ki kéne írni a topikra, hogy "Ki itt belépsz, waldorfról csak jót, vagy semmit." Az erre kószáló "szűz" érdeklődő véletlenül se lássa, hogy esetleg olyan is van, akinek nem tetszik.
