Na akkor gyengébbek, szőkék és paulina kedvéért. Nem akartam már megint magam után írni, mert az milyen párbeszéd már? (Olyan, amilyen szokott, de ezt nem kell mindenkinek tudni ugyebár. :) ) Szal kihagytam egy kis helyet, hogy Bubus beírhasson utólag. Got it? :)
Aki meg nem ír, az írjon már, mert fejbevágom. Na.
Végy egy narancsot, vágd le kicsit a tetejét,
és kapargasd ki a belsejét. Nyomj bele egy kis fokhagymakrémet, aztán szedd ki belőle. Már kész is a fokhagymakrém narancsból.
hát, nézőpont kérdése.
én még csak a palánk innenső feléről tudom nézni, holmi réseken keresztül:) majd ha láttam mi van a másik oldalon, újratárgyaljuk:)
ne azzal törődj, hogy minél előbb odaérj. ha megvan a válasz, mindegy sietsz vagy nem. merre mész, mit csinálsz:) akkor már minden mindegy. csak vedd észre:)
megpróbálkoztam a tiszteletkörrel, de anyám kerekperec megtagadta a kocsikulcsot...
úgyhogy, tisztelt hölgyem, be kell érnie a következővel: brrruuuummmmmmm:))
oh, mily kedves :_)
de most lebukott, kedvesem, mert ha tud repülni, akkor nem is olyan puhány! :PP
én viszont, puhány-elsőségemet bizonyítandó, tegnap felvettem legszexibb felsőmet (kellően mély dekoltázzsal :))), belibegtem egy uszodába, kedvesen rámosolyogtam az úszómesterre, hogy ugyan, aggyon már egy pecsétet a kúperúszást igazoló lapomra, a többivel ne fáradjon, majd kitöltöm én magamnak :)
csak az volt a húzós, hogy ahhoz, hogy eljussak a fő-úszómesterig, addig el kellett még csábítanom egy edzőt, egy ismeretlen mukit és az al-úszóedzőt. mindegyiknek bájosan elcsacsogtam a problémám, persze mindegyik végighallgatta, és csak utána közölte, hogy neki nincs pecsétje, szól az úszómesternek.
jól kifáradtam a végére...;))) pláne, hogy ebbe az elbeszélésbe az öreg portásnénit és a büféslányt nem is szőttem még bele. azok is megvoltak. :)
