Következő kérdés: bár a kottázást illeti, a Midi tárgykörébe a Sibelius progival kapcsolódik!
Állítólag 2005-ben egy konferencián elfogadták és véglegesítették a hivatalos akkordjelzések lejegyzési szabályát. (pl. régen elég volt G13-at írni, most szeptim felett is mindent kiírnak már az alterációk mellett is, így G7 9 11 13 v. G7/9/11/13 lehetséges ahogy hallottam)
Tud valaki arról hogy fellelhető-e valami kiadvány erről a hivatalos lejegyzésről? A Sibelius sem tudni milyen elvrendszert használ pontosan, pl. G7(13b) akkordot G713b és más alakban sem ismert fel, gondolom az új szabályokkal kompatibilisnek kéne lennie. (?)
Egy kérdés: PA600-ba hogyan lehet hangmintát importálni? Értem ez alatt, hogy a PCG kiterjesztésű fájlokat amit PC-n Awave editor remekül megcsinál, konvertál mint Triton kompatibilis formátum, azt itt hogyan fogadja el a PA600 vagy a PA3X. Egy ismerősömnek kéne benne segíteni, de korábban még más valakinek próbáltam AKAI mintákat így a PA1-esébe tolni, az nagyon nem úgy ment mint pl. a Tritonoknál! Lehetne ezekben bővebbet megtudni akár egy specifikus célszemélytől aki ebben jártas? A PA600 gépkönyve ír némi dolgot erről, meg hogy PA kompatibilitás stb. de felteszem még itt sem olyan egyszerű egy betöltés mint a Tritonoknál volt a KSC fájlokkal egy csapásra. (?) Vagy ha pl. egyéni samplekből akarok a hangszeren multisample PCG-t gyártani ide is KSF-be kéne wav helyett előgyártani vagy hogyan?
Ok, a dolog kipipálva. Ellenben van egy kis MicroX is képben most, ami gyakorlatilag egy kis "mikro TR". Ott viszont ezek után kezd kikristályosodni, hogy a joystic mellett az oktáv váltó gombok valóban csak a saját keyboardjára érvényes, mert egy nagyobb oktávterjedelmű hangszerről hajtva hatástalan.
djuice, a komolyabb korgokban ez a lehetőség a nagyon rugalams beállításra mind benne van, azért néztem én is utána a manualban, mert csodáltam volna, ha pont a TR-ből kimaradt volna.
Köszönöm! Zseni vagy! :) Nem hiába no...
Ez a pre/post kbd funkció global módban most már nekem is teljesen ismerős, még a Trinitym idejéből, csak akkor még egy szál hangszerként nem igazán értettem ennek a gyakorlati jelentőségét. Tök jó hogy ez 14 év múltán a vásárlása után kellett most kiderüljön :D
Máris mondom a havernak mit állítson be!
Bizony nagyon okos és ötletes dolgok vannak abban a TR-ben és az utána lévő Korgokban kitalálva. Mondjuk a Yamahákban is van pár nagy ötlet még, de szerintem a Korg legnagyobbat szóló és legjobb árú hangszerei pont a Tritonból kinőtt TR és X50 széria. Nagyon eltalált kis vasak ezek. Szerintem a későbbi M50 már nem volt ennyire ötletgazdag hangban, ezért mindennél kíváncsibb leszek az új Kross mit fog hozni ebben a kategóriában!
Amúgy bocs, de az elején a kollégám sem mondta el pontosan mit mivel szetetne, de így már tudok neki majd segíteni.
Na, egy későbbi hozzászólásból meg más történet bontakozik ki. Vagyis hogy ha a TR-t transzponálják, arra nem hat a rákötött külső keyboard. Ez a következők miatt van:
A TR is úgy fogható fel, mint egy beépített masterkeyboard meg egy hangmodul összeépítve. A Global Key Transpose funkció a billentyűzetről jövő jelre hat, ezt változtatja meg, és ez a jel jut aztán a hanggenerátorokra, illetve a TR MIDI OUT-jára. A TR MIDI IN-jére akkor - ha jól értem - transzponálatlanul jön a Fatarról a jel, tehát ettől független jelúton, és természetesen nem is hat rá a belső Transpose.
A TR-ben be lehet állítani minden Programhoz, a Combik partjaihoz, a Multi módhoz, a Drum módhoz egyedileg a hozzájuk tartozó transzpozíciót vagy finomhangolást egyedileg. Szóval a rendszer nagyon ki van találva.
DE: be lehet állítani neki azt, hogy a MIDI IN-t a saját keyboarddal azonos módon kezelje a Transpose, Velocity Curve és Aftrtoch paraméterekre nézve.
djuice, most olvastam az eredeti kérdést: "Adott egy Korg TR61. Hajtva van egy másik keyboardról viszont ha azon transzponálunk, a TR nem csinál semmit. Mit hogyan kéne beállítani?"
Ez lehetetlenség.
Amikor a Fataron tarnszponálunk, akkor nem az történikm hogy kiad egy "transpose" parancsot a hangkeltő rendszer felé, hanem a lenyomott billentyű hangja helyett a transzpozícióval beállított hangot adja ki a Note On. Tehát a TR hanggenártora már azt kapja meg, annak is kéne megszólalni. Ha nem reagál rá, akkor valamelyik midi analizátorral meg kéne nézni, hogy tényleg a transzponált hang jön-e ki a Fatarból.
Persze hogy nem tudhatja a CMK, de egyirányú midi kapcsolatnál más sem tudja. A hanggenerátor rész és a midi vezérlő a Korgnál valamit másként kezelhet le belül amit nem teljesen értek én sem hogyan megy... ???
Sziasztok fórumozók.Midi dalokat keresek, amik hiányoznak, a gyűjteményemből.Cserébe én is adok. van miből, nagyjából húszezer. aki tud segítsen, nem marad el a hála!!!!!
... azaz ha még szólna is hozzá magában a Fatar az volna a csoda. ;)
Viszont tovább gondolva, elvileg ha a Korg transzponálva van, és ez saját billentyűjén tapasztalható, akkor a CMK149-nek nem is kell hogy midi jelet fogadjon, egyszerűen csak mint pót klaviatúra, a note ON/OFF és velocity értékeket közvetítve a transzponált hanggenerátort kéne hajtania a TR61-ben! Remélem jól gondolom. Azt még tisztázom hogy milyen hangszínek vannak használva, mert a Program hangokra a globál transzp. kéne érvényesüljön, de ha Combi vagy Multi preset van, ott elvileg partonként más beállítások működhetnek és akkor más midi-csatornát is hajthat ezek szerint a Fatar. (?)
Ok! Fatar cmk149 van mellette azt mondták és annak billentyűjére nem hat ki ha a Korgot transzponálják. Ez egyértelmű különösen hogy csak midi outja van. :D
Frankfurtban akkor még üveg vitrinben volt látható és a Korg valamiért hirtelen visszavonulót fújt neki, majd jópár évre jegelte az Oasys témát. Az új linux alapú cirkálójuk szerintem teljesen újra lett ahhoz képest tervezve és már csak az árát nézve is messze kilógott minden addigi Korg szinti kategóriájából.
Nos, ilyen formán nem beszélhetnénk pl. nem csak M3, hanem Trinity "lájt" verzióról sem, viszont az M50 számomra másokkal együtt, teljesen egyértelműen M3 utód, ahogy a minta tára is majdnem teljesen azonos. A Trinity, meg mint említettem őt is, szintén egy ugródeszka volt ilyen téren, amiből lett a Triton vonal, sok-sok-sok leszármazottal később.
Nekem úgy tűnik továbbra is, a gyártók többsége (nem csak a Korg!) több árszegmens alapján osztályozza a piacot és készít hangszereket is, olcsó, olcsóbb és nem feltétlen olcsó verzióban. Régen ugye az volt, hogy a sztár zenészek játszhattak méregdrága csoda szintiken, a pór népnek meg semmi nem jutott, legfeljebb némi NDK piaci kreálmány, bár itt már erősen politikai vonalakat és történelmi attitűdöket kéne firtatni az ok-okozat vonatkozásában. Ma azt láthatjuk, akár egy Juno D, akár egy Yamaha MM vagy mostanában MX, akár a Korg X5D, Kross 61 egy új, feltörekvő zenészgenerációt, vagy hobbi szinten muzsikáló, esetleg diákként tanuló közönséget is megcéloz, egyre jobb minőségű hangszínekkel ebben az alsó mezőnyben és ötletes funkciókkal. Mindenki saját pénztárcájának "megerőszakolása" tárgyában döntse el, melyik körbe akar tartozni, hisz a választék ezek alapján óriási!
(amúgy szívesen meghallgatnék egy mérnököt is pl. a hangszergyártók részéről a témában, mennyire látja így vasgy másként... talán egy ilyen frankfurti látogatás erre is megfelelő lenne a jövőben!)
Érdekes dolog azt analizálgatni, hogy adott gyártó a termékskáláját milyen módon építi fel. A KORG esetében egy bizonyos vetésforgó figyelhető meg. Tényleg nem akarok erről most itt egy esszét írni, hosszú lenne. Az általad említett gyorselérésű, egyszerű kezelés először a PS60-ban jelent meg, ezért én igazából ennek és a microStation nagyranőtt kölkének tekintem a cuccot, egy kis SV1 és Krome beütéssel. Azt gondolom, hogy a KORG igen jól tudja, hogy ezzel milyen piaci szegmenst céloz meg (mint pl. a Roland a Juno Di-vel), erre enged következtetni az elemes üzemmód is. Most én igazából egy "Kronos lite" megjelenésére számítottam inkább, mert ugye, ha már a családfát nézzük, az Oasys - M3 - M50 vonulatból most egy Kronos - ? - Krome vonulat lett, tehát az M3 megfelelője nem szerepel még a palettán. Az X50 meg még a Triton hagyatékból maradt anno, azért nem soroltam a fenti rendszerbe.
Teljesen nyilvánvaló, hogy mindig meg kell újulni, újat kell adni. (ebben az értelmezésben a Korg most igencsak ellőtte a nyilait, ui. 3 évig megint csend lesz a standjain majd, lévén minden szegmenst lefedett új cuccokkal)
Lehet analizálni a kérdést mikroszkóp alatt! Sokan uncsinak tartják, hogy évek óta növelgetik szépen a ROM-ot, miközben minden marad ua. nagy vonalakban. Ilyen értelemben nagyon is üdvözlendő, hogy végre a használhatóság felé nyitnak és átveszik más hangszerekből ami tényleg bevált és szeretik a zenészek. Pl. ilyen a Yamaha MOX-ban megjelent split és layer funkciók kipakolása 1-1 gombra az előlapon, mely ha jól megnézzük, az automata kíséretes szintik világában teljesen evidens évek óta, nem kell hülye menükben botorkálni, lapozgatni, paramétereket szerkesztgetni, állítgatni, mentegetni beállításokat, hogy ilyen alapvető igény kielégítése megtörténhessen. Ez most a Krossban is megjelent ugye. Arról nem beszélve, hogy a low budget dolgokban mindig is a hasznosabb funkcionalitásokkal próbáltak többet adni a vásárlóknak, viszont ilyen Krome / Kronos hangokkal már itt nagyon örülhetünk mi zenszek ebben az árkategóriában, a többi plusz csak hab a tortán. Elsősorban a jó sound a domináns a legtöbb zenésznél aki hangszert választ, utána jön a többi feature szerintem.
A másik nagy divat ma ugye a pille súly, a hordozhatóság és ez sajnos a minőség oldalán áldozatot követel, csakúgy mint az írt áramköri variálások. Ok, ezeket nem 50 évre tervezik, mint egy Moog szintit, 3 év múlva jön az újabb Korg szinti család, mint az má bevett, sőt ki tuda mi még közben! :)
A koncepció azonban jelen esetben is adja magát, ezt kár félremagyarázni!
Az X5D volt a 01/W - X széria legkisebb tagja, az utána jött kis okos X50 a Triton - TR vonalat pótolta legalul, aztán volt az M3/M50 mely egyesek szerint az Oasys fia, unokája volt így a Kross - Krome - Kronos hármas adja magát, ez maga a Korg történelem. De ettől függetlenül mindenkinek lehetnek egyéni elképzelései is, viszont mint Syncopa hangszerbolt, nektek meg kell tudni fogni a vevőt is valamivel és az én olvasatomban nekem kiábrándítónak hatna, ha valaki azt mondaná, hogy "itt a Kross, az M50 kistestvére!" pl. Nem tudnám mit faragtak le még abból is ezért az árért! De ha Krome, Kronos kisöccs a megközelítés, talán jobban adja magát a dolog. Persze nem akarok a marketingbe belemenni, ez csak a vevő szemszögéből való megközelítés hellyel-közzel.
Az M1 hasonlóságát felemlegetni e tekintetében elég messze tűnő dolog lenne azért. Oké, hogy a szintézis alapja az funkcionálisan uszkve azonos vele, viszont egyenes ági leszármazásokat következtetni belőle a Kross esetében enyhén mesterkéltnek hatna sterintem már. :D
(ps. ezeket nem azért írtam, mert feltétlenül dumálhatnékom volt vagy vitatkozni támadt kedvem, hanem hogy látszódjék a dolgok vezérfonala esetleg másoknak is, akik járatlanok a támában és érdekli őket...)
Nem tudom, hogy ebben lenne-e ilyen fajta koncepció, mivel valahol a Kross egy új koncepció, de végülis azokból a cuccokból pakolták össze, amit a Korg háza táján találtak. Engem leginkább a MicroStationra emlékeztet. Csak abban ugye Triton hangkeltés volt. Meg aztán mindig variálnak valamit az áramköri kialakításokon is.
Én nem is akartam vitázni, viszont minden zenésztársam és én is a Krome leszármazottjának gondoljuk a Krosst, a KingKorg valóban ebben a nézőpontban egy logikai kakukktojás, bár ott is van PCM motor ha jól tudom.
Szerintem ha a Korg nyilatkozik erről majd 1x jobban megértjük a koncepciót, addig mindenki annak örül aminek tud... ;)
ha a kasztni kialakítását nézzük, akkor a King Korg is a Krome leszármazottja, holott köze nincs hozzá.
Találtak a tervezők egy olyan dobozt, aztán belerakták :) Ha pedig annyira a vérvonalat akarjuk visszakövetni, akkor ott az M1, a közös ős, és akkor nincs miről vitázni :)
Nos ez azért érdekes kérdés, mert külalakjára pl. a Kross 88 tökre Krome 88 hasonmás a kaszni kialakításában. EDS-i szintézisrendszert használ a Krome EDS-eX szintézisrendszerével szemben, ami jól tudjuk csak az effekt utak és a felhasználható multisamplek / program építkezésében más. Alapjában az AI szintézis óta a kaptafa ua.: sample ROM > filterek > EG > Amp > effekt blokk > kimenet. Valami elnevezésben nyilván meg kell különböztetni őket azért ez érthető, persze a Kronos 9 engineét nem is értettem bele, csak a PCM szekcióból örökölt és nyilván itt a 112 megára korlátozva már loopolt mintákat (pl. zongora). Ettől nagy rokonság van még a korábbi Korg modellekhez viszonyítva is az igaz, mivel a Krome és a Kronos is bír M3/M50 mintákkal, sőt Triton mintákkal is, de a leszármazás ágát nézve nyilván a nevéből adódóan is szerintem a Kronos / Krome / Kross triumvirátus a mérvadóbb.
200 alatti áron (ezer HUF természetesen!) az 5 oktávosa és 300 alatt a 88-as igencsak elgondolkodtató alternatívát jelenthet mindazoknak, akik eddig nem mertek anyagilag belevágni egy ilyen újkeletű super-workstationbe. Ha csak az X5D és X50 cuccokhoz hasonló eladást fognak vele produkálni, már megérte a gyárnak szerintem.
(Egyet furcsálok, a 88-as modellnél is elhagyták a joystickot! A category search kupak viszont hasznos ötletnek tűnik!)
