Miután a magyar kormány tehetetlen volt a futószalagon érkező beadványokkal szemben, a perek leállítása érdekében az Országgyűlés 2016. október 25-én törvényt fogadott el az új kártalanítási rendszerről, s lényegében arra az egyezségre jutott a bírósággal, hogy már itthon létrehozza a jogorvoslati lehetőséget, és önkéntesen 1200-1600 forintot ad a raboknak minden jogsértésben eltöltött napjuk után.
Ennek nyomán 2016. november 23-án az európai eljárások megszűntek ugyan, de a raboknak a mai napig, továbbra is százmilliós tételben fizet a magyar állam azért, mert az elhelyezési körülmények nem megfelelőek: például túl sokan vannak egy cellában, néha nincs meleg víz, netán elégtelen a napfény vagy szellőzés mértéke, esetleg rovarok is megjelennek a cellákban.
Az elmúlt években a magyar büntetés-végrehajtásban letöltendő szabadságvesztésre ítélt rabok jelentős részét milliós kártérítések illették meg azt követően, hogy uniós megállapítások szerint a hazai börtönök túlzsúfoltak és alacsony színvonalúak. Ráadásul egy idő után a magyar állam magától fizetett.
Már 2015-ben beszámoltak egy jelentősebb kártérítési perről, melynek során összesen 231 millió forintot ítélt meg az Emberi Jogok Európai Bírósága 43 rabnak a rossz börtönkörülmények miatt.
Orbán Viktor miniszterelnök arra utasította Varga Judit igazságügyi minisztert, hogy függesszék fel a büntetés-végrehajtásban résztvevő raboknak a fogva tartási körülmények miatti megítélt állami kártérítések kifizetését. A kormányfő erről csütörtöki Kormányinfó nevű sajtótájékoztatóján beszélt, és az egyik kérdés nyomán jelentette ki.
Orbán Viktor azon kijelentése, hogy nem fogja végrehajtani a strasbourgi bíróság ítéletét, azt jelenti, hogy a kormány megszegi a nemzetközi szerződéseket és hatályos magyar törvényeket.
