intelligens élet kialakulásának valószínűsége nagyobb nullánál az univerzumban, ezt bizonyítja a létezésünk. Állítólag kb. 50 000 bolygó lehet a galaxisban, melyen kialakulhatott az élet valamilyen formája. Inkább annak a valószínűsége alacsony, hogy két intelligens életforma közel legyen egymáshoz. Lehet, hogy ez így van jól.
Hoyle már több mint ötven éve megoldotta ezt a problémát, az embert átalakítjuk információvá, ezt fénysebességgel kisugározzuk a világűrbe, aztán majd csak kesz valahol valki aki visszaalakítja.
A csillagközi utazásnál az a fő probléma, hogy nem elég felgyorsítani az űrhajót, hanem le is kell lassítani ugyanannyi energia felhasználásával. Pl egy 100 tonnás úrhajót a fénysebesség 70-90%-ára felgyorsítani elég lehet 100000 tonna nukleáris hajtóanyag. Viszont a lelassításához is kell 100000 tonna, ezért egy 100100 tonnás űrhajót kell gyorsítani, amihez viszont 100 millió tonna hajtóanyag kellene. Ennyit nem könnyű összerakni egy űrhajóba.
A Fermi paradoxon eleve nem érvényes, ha a többi civilizáció fejletlenebb mint mi, így nem adnak jelet magukról. Esetleg akkor se ha túlságosan is fejlettek.
A Fermi paradoxon feloldásához - pontosabban ahhoz, hogy miért nem találunk a földihez hasonló fejlettségű, vagy hasonló jellegű fejlődési utat bejárt, és fejlettebb civilizációt - van még egy aspektus, amelyet tudomásom szerint más források nem említenek!
(Ha valaki mégis rábukkanna ilyenre, szívesen megkérem, hogy azt jelezze!!!)
Az ok egy kb. 80 évvel ezelőtt megjelent kutatómunka eredményéből származtatható, illetve ennek az elmúlt évtizedek, és a jósolható jövő - máig még kevéssé elemzett - tapasztalatain alapul.
A terjedelmes mű J. D. Unwin munkája, aki szkeptikus álláspontból vizsgálni kezdte Freud szublimáció elméletét a történelem különböző társadalmi csoportjaiban. A "Sex and Culture" könyve 1934-ben jelent meg, s a kutatási eredmények ő magát is meglepték (így írta: "Ha előre tudtam volna, hogy munkám eredményeképpen milyen mértékben kell megváltoztatnom a véleményemet, lehet, hogy bele sem kezdek").
Azokat a társadalmakat, civilizáltnak nevezte ahol a világhoz való racionális hozzáállás volt a jellemző: a tudásszomj, új ismeretek felhalmozása, a jelenségek megfigyelése, kiértékelése, kialakulnak a tudományos módszerek, amelyek a természetben megjelenő ok-okozati összefüggéseket kutatják. Mintegy 80 civilizálatlan társadalmat, és 16 civilizáltat talált, utóbbiak azok amelyek képesek voltak nagy fejlődésre és jelentős kulturális teljesítményre. A felemelkedés minden esetben a társadalom abszolút monogámia állapotában kezdődött. Ebben a férj és a feleség csak egymással juttathatta kifejezésre szexualitását, válás nem volt, a házasságtörést súlyosan büntették, a házasság előtt a szüzességet (különösen a nőknek) meg kellet őrizni. A monogámia kialakulása mindenhol ugyanazokkal a harcokkal történt, s a szexualitás minimumra redukálását követően a civilizáció virágzásnak indult.
Unwin úgy tapasztalata, hogy ezekben a társadalmakban a civilizáció fejlődésével ezt az abszolút monogámiát nehéz fenntartani. Az emberek ezeket mindig mint elnyomást és szenvedést élik meg, és az eltörlésükért küzdenek. A szexuális normák fellazulása kivétel nélkül minden esetben a fejlett civilizációk hanyatlásához vezetett. Azt is megállapította, hogy a szexuális szokásokban beállt változás következményei nagyjából 2-3 generáció után lettek nyilvánvalóak. Emiatt előfordulhatnak olyan időszakok, amelyben a társadalom egyidejűleg biztosít szexuális szabadságot és jelentős kulturális teljesítményt is fel tud mutatni.
Unwin-t megdöbbentette, hogy bár ezek a nagy társadalmak különböző földrajzi viszonyok között éltek, s más rasszhoz tartoztak, mégis a házassági szokásainak története ugyanaz. "Mindegyik társadalom a minimumra redukálta a szexuális lehetőségeket és a felszabaduló nagy társadalmi energia birtokában virágzásnak indult. Aztán kitágította a szexuális lehetőségek körét, a társadalmi energiája megcsappant és lehanyatlott. Az egyetlen igazán figyelemreméltó jellemzője ennek az egésznek a kérlelhetetlen monotónia.”
Mivel a topik témája nem a napjainkban tapasztalható jelenségek elemzése, ezért csupán a fentiekből azt lehet leszűrni, hogy egy civilizáció a történelmi tapasztalatok szerint sohasem képes megállíthatatlan fejlődésre, hanem egy bizonyos ponton mindenképpen - önakaratának következményeként - hanyatlani kezd. Azon el lehet ugyan gondolkodni, hogy miként történhetett, hogy már elég hosszú ideje megőrizte - nagy társadalmi méretekben - a monogámia elvét, és ilyen magas technikai fejlettségre jutott. De úgy tűnik, az emberi jellegű civilizációk csak úgy önmaguktól nem virágoznak egyre följebb, és följebb, egészen az űrközi utazásokig, hanem könyörtelenül bekebelezik a maguk javára, élvezetére a megtörtént fellendülés hozta előnyöket. Feltéve, ha nem jön el egy - a SciFi-kben nem ritkán előforduló - olyan hosszan tartó diktatúra, ami - a fellendülés hasznosságát maga javára fordítván - kemény elnyomással képes hosszú távon konzerválni az oly nagy szenvedéseket okozó szexuális elnyomást.
Egy maroknyi tudós úgy döntött, hogy sokak félelme ellenére üzenetet sugároznak a világűrbe, hátha azt észleli egy idegen fejlett civilizáció – írja a Newsweek. A tőlünk 12,4 fényévre lévő GJ273 csillagrendszert célozták meg az októberben három napon leadott üzenettel, amely zenét, matematikai és technológiai információkat tartalmazott, valamint egy útmutatót, hogy miként küldjenek nekünk választ egy 25 év múlva esedékes napon.
Az üzenet elküldését a barcelonai Sónar zenei fesztiválon jelentették be, mert a rendezvény szervezői tervelték ki ezt az egészet, és a megvalósításba csillagászati szakértőket is bevontak a Katalán Űrkutató Intézettől és a METI projekttől. Az utóbbi a világszerte ismert SETI projekt párjának mondható, azzal a lényeges különbséggel, hogy nemcsak az űrből érkező jeleket akarják figyelni, hanem aktívan kommunikálni is akarnak az idegenekkel. (SETI: Search for Extraterrestrial Intelligence, METI: Messaging Extraterrestrial Intelligence)
A METI projektje igencsak vitatott, és a fizikus Stephen Hawking az egyik legnagyobb ellenlábasuk. A tudós szerint az idegeneknek szólni végzetes hiba lehet, és olyan pusztulást eredményezhet, mint amit Kolumbusz partraszállása okozott az Amerikában élő őslakosok körében, akik nem jártak túl jól a gyarmatosítással.
Egyedül talán az megnyugtató, hogy a GJ273 jelű vörös törpecsillag viszonylag messze van tőlünk ahhoz, hogy csak úgy ideutazzon egy idegen űrflotta, már amennyiben létezik ilyesmi.
Az üzenetet október 16-án, 17-én és 18-án küldték ki, és mindegyik napon 11 percen át sugározták. Így az esetleg létező idegenek az újabb üzenetek segítségével ki tudják javítani a hibákat, hogy pontosan összerakják az eredeti tartalmat. "
Érdekelne, hogy milyen teljesítménnyel adták és, hogy egy földi rádióadásból mi fogható 12 fényév távolságban, mert lehet, hogy semmi.
De még az sincs kizárva, hogy csak itt - csak a mi bolygónkon jött létre egy nagyon okos - amúgy számunkra csupán buta kőzetnek tűnő (annak vélt) tárgy - egy tervekkel és vágyakkal teli szuperszámítógép - amely/aki egy szép reggelen e gondolatra ébredt:
- Hoppá - én Életszintetizátor chip vagyok! Ráadásul nem a depressziós fajtából való! Tehát munkára fel!
Sir Francis Crick 1962-ben Nobel díjat kapott a DNS felfedezéséért. Egy későbbi könyvében (Az élet mikéntje) az fejtegeti, hogy az evolúció annyira lassú folyamat, hogy (a Föld korát figyelembe véve) egyszerűen nem lett volna idő arra, hogy a nulláról kialakuljon az értelmes élet. Ezért az a legvalószínűbb, hogy valahol, egy távoli bolygón ez már korábban megtörtént, és ez a távoli civilizáció "DNS kapszulákat" lőtt ki a szélrózsa minden irányába, és a Földre is így kerülhettek az élet alapkövei.
"Szép példa a csimpánzok esete. Náluk van kultúra (olyan csoport-tudás, ami szülőről utódra öröklődik), viszont mivel nincs fejlett kommunikációs csatornájuk, ezek a kultúrák nem fejlődnek szinte semmit, pláne nem terjednek csoportról csoportra."
Igen, ez szép példa. Bár fajtársaikat jól utánozzák (s még ajkaikat rúzsozgató hölgyeket is), ám professzorok utánzását elmebéli képességeik nem teszik lehetővé.
Ők másban jók: pl. ágról-ágra szökellgetésben, meg még ki tudja mi mindenben ...
"Egy régi (évszázados?) felvetés: A polipok - lévén csápjaik és lévén okosak + ügyesek - miért nem gyártanak vadászfegyvereket? És hogy-hogy nem rajzolgatnak síkidomokat a homokba?"
Nincs olyan minőségű kommunikációs csatornájuk, amelyben a mémek képesek létezni, és ebből kifolyólag semmiféle mém-öröklés (kulturális evolúció) nem tud a polipoknál elindulni.
Nekünk azért vannak vadászfegyvereink és azért rajzolgatunk síkidomokat a homokba, mert minden egyes egyed "megörökölhette" az elődei tudását és tapasztalatát a nyelv kommunikációs csatornáján keresztül. Így pedig az ilyen komplex dolgokat nem kell az egyednek magának a nulláról kitalálnia, hanem - ha képes rá - akkor ehelyett a továbbfejlesztésre fordíthatja a rendelkezésre álló mentális kapacitást, és persze az utódoknak ezt továbbadhatja.
Szép példa a csimpánzok esete. Náluk van kultúra (olyan csoport-tudás, ami szülőről utódra öröklődik), viszont mivel nincs fejlett kommunikációs csatornájuk, ezek a kultúrák nem fejlődnek szinte semmit, pláne nem terjednek csoportról csoportra.
"a biológiai evolúció elképesztően lassú folyamat, és ha egy fajnál beindul a kulturális evolúció, akkor már az fogja meghatározni a viselkedésmódját. "
Egy régi (évszázados?) felvetés: A polipok - lévén csápjaik és lévén okosak + ügyesek - miért nem gyártanak vadászfegyvereket? És hogy-hogy nem rajzolgatnak síkidomokat a homokba?
Egyrészt két fejletlen civilizáció nem valószínű egymás csillagszomszédságában vagy közelében, így képtelenek felfedezni egymást, arra pedig hasonlóan kicsi az esély, hogy 3 civilizáció találkozzon.
Részemről kétségbe vonnám, hogy a kultúrának lenne bármilyen evolúciós hatása az alapvető ösztönök megváltoztatására. Az evolúció a rövid távú haszonszerzésre irányul, nem részesít előnyben távlati célokat, célja a szaporodás, az erőforrások feletti minél nagyobb ellenőrzés, a konkurens egyedekhez képest.
A kultúra alapja, hogy a barlangjában a jóllakott csúcsragadozónak volt pár órája pihenni, esetleg szemlélődni és játszani, gondolkodni, mielőtt újra korog a gyomra és el kell mennie vadászni.
A kultúra és az általad kulturális evolúciónak nevezett civilizációs máz egy mesterségesen fenntartott egyensúly eredménye, energia és erőforrás függő.
Ha pl. elmegy a víz és az áram egy milliós nagyvárosban, és az állapot tartósan fennáll, akkor pár nap után az emberek túlélő ösztönüktől hajtva elkezdenek fosztogatni.
Víz meg áram pedig azért és addig van, amíg képesek vagyunk a bányászott energiahordozókból sokszor annyi energiát nyerünk, mint amennyi a kibányászásukhoz szükséges. Összességében szerintem a technika és kultúra inkább csak új eszközöket adott, de ezeket továbbra is csak alapvető evolúciós ösztönök kielégítésére használja az ember, akkor is amikor minél több pénzt gyűjt, amikor vállalat birodalmat épít, vagy hatalomra törekszik politikában vagy más módon, illetve amikor túlszaporodja a Földet. Éppen emiatt nem várható a "természet kizsákmányolásának ésszerű keretek közé szorítása" sem. A gond pl. abból adódik, hogy ez az evolúciós gyökerű, tehát rövid távú haszonszerzésre irányuló gondolkodás meggátolja, hogy kilépjen az űrbe, mert evolúciósan úgy van huzalozva, hogy nem képes jelentős erőforrást és munkát invesztálni olyan dologba ami számára nem, csak valamely későbbi generációnak hozna esetleg majd előnyöket. Az űrkutatás is jelenleg azért toporog nagyjából egy helyben, mert nem sikerül olyan célt találni, amely rövid távú haszonnal járna a hosszú távú mellett.
"Értelmes élet csak evolúciós verseny következtében alakulhat ki.
Ezért egy idegen világ értelmes csúcsragadozói kb ugyanolyan mentalitásúak lehetnek, mint itt az emberek, hogy a technikát és az erőforrásokat az evolúciós ösztöneiknek megfelelően saját céljaikra használják, túlszaporodnak, majd lerabolják, felélik a környezetüket. Talán semmilyen értelmes élet nem képes túllépni saját evolúciós ösztönein, és képtelenek akár csak saját naprendszerüket is belakni."
Egy dologról feledkezel el (a hozzád hasonló vészmadárkodókkal együtt): az igaz, hogy a biológiai evolúció csak rövidlátó opportunista beállítottságú élőlényeket tud készíteni, viszont a biológiai evolúció elképesztően lassú folyamat, és ha egy fajnál beindul a kulturális evolúció, akkor már az fogja meghatározni a viselkedésmódját. A kulturális evolúció ugyanis számos dologban eltérve a biológiaitól, gyakorlatilag generációk alatt szögesen ellentétes változásokra is képes.
Vészmadárkodásról meg annyit, hogy bár evolúciósan kiscsoportos (20-30 fő) faj az ember, azért a civilizáció évszázadai alatt a kulturális evolúció elérte azt, hogy milliós városokban (nagyjából) békésen élünk egymás mellett és nem esünk egymás torkának minden alkalommal. Ugyanez joggal várható majd a természet kizsákmányolásának ésszerű keretek közé szorításában, hiszen ahogy egyre többet tudunk meg a természet működéséről, egyre nyilvánvalóbbak lesznek a társadalom számára is a környezetkárosítások, és valamiféle kollektív szemléletváltás biztosan be fog következni. És mivel ez kulturális evolúció, évtizedek alatt és nem évmilliók alatt fog megtörténni.
Valójában éppen ebben a szemléletváltásban élünk most!
És ha a fejlett civilizáció felfedezi, hogy az egyik fejletlen hamarosan felfedezi a másikat? Ha akkor odapörköl, felfedi magát, ha nem, akkor nélküle is verseny lesz.
4. Egy értelmes civilizációnak mindent el kell követnie, hogy más civilizációk elöl rejtve maradjon.
Miért?
a) Mert ha felfedi magát egy másik idegen civilizáció előtt, akkor ezzel evolúciós lökést ad, egy új versenyre kényszeríti az adott civilizációt.
Pl. ha az ember minden kétséget kizáróan felfedezné egy idegen értelmes faj nyomait a Naprendszerünkben, vagy pl. közeli csillagrendszerekben, akkor a kezdeti sokk után gyorsan megoldaná az egyébként megoldhatatlannak tűnő problémáit, összezárna, és mindent alárendelve fejlődési versenybe kezdene, vagy igyekezne felzárkózni. Az ember annak tudatában éli fel a környezetét, hogy az univerzumban az ember a csúcsragadozó. Ha találna egy nála fejlettebb erősebb civilizációt, onnantól kezdve azért fejlődne, hogy meghaladja azt, visszaszerezze elsőségét.
Tehát azzal, hogy egy fejlett civilizáció rejtőzik egy kevésbé fejlett elől, ezzel megelőzi, hogy konkurenciává váljon a fejletlenebb civilizáció amelyek esetleg a jövőben behoznák fejlődésben.
Nem biztos, hogy létezik fenntartható fejlődés egy civilizáció számára.
Miért?
Értelmes élet csak evolúciós verseny következtében alakulhat ki.
Ezért egy idegen világ értelmes csúcsragadozói kb ugyanolyan mentalitásúak lehetnek, mint itt az emberek, hogy a technikát és az erőforrásokat az evolúciós ösztöneiknek megfelelően saját céljaikra használják, túlszaporodnak, majd lerabolják, felélik a környezetüket. Talán semmilyen értelmes élet nem képes túllépni saját evolúciós ösztönein, és képtelenek akár csak saját naprendszerüket is belakni.
Majd, ha olyan pápa lesz, akinek a választása isteni úton (a nyitott ablakon át egy fehér galamb száll be, és az egyik bíboros vállán megpihen) történt, ő majd szépen elmondja, amit kell.
