A teljes metróberuházás aktuális összköltségvetése így – a korábbi 452,5 milliárd forint helyett – 419,9 milliárd forint, amely az alagutak, a járművek, az állomások és a járműtelep költségein túl tartalmazza számos korábbi kapcsolódó beruházás költségeit, az elmúlt évek inflációját, a tartalékkereteket és a jelenleg ismert összes kockázat maximális becsült összegét is.
(...)
A metróprojekt első támogatási kérelmében – amit az Európai Unió részére 2008-ban nyújtott be a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség – a remélt maximális KÖZOP-támogatás összege 261 milliárd forint volt (melyből 224,3 milliárd forint volt a tisztán európai uniós támogatásrész). Mint ismeretes, a kérelem elbírálását követően az Európai Bizottság 2009 szeptemberében csökkentette a támogatási összeget (kikerült a támogatási körből több állomásszerkezet-építési szerződés), így a projekt Támogatási Szerződésében egészen 2015 decemberéig 210,7 milliárd KÖZOP-támogatás szerepelt (melyből a hazai önrésszel csökkentett, azaz tisztán európai uniós támogatás összege 180,8 milliárd forint volt).
Így is megérted, vagy használjak színesvastag és dőlt betűket?
Győri Kex? Nestlé és a Boci csoki? Tudod, hogy ahol felvásárol egy brandet, azt rosszabb minőségben kezdi el gyártani, hogy a konkurens saját márkái legyenek a jobbak?
"A programot felügyelő Nemzetgazdasági Minisztérium elismerte, hogy az EU pénzbüntetést rótt ki, de mivel a pénzt végül más célra fel lehetett használni, ezért úgy vélték, hogy az országot nem érte veszteség.
EU 2015-ben hónapokig szüneteltette a pénzkifizetést, továbbá 4,3 milliárdos büntetést szabott ki."
izé, az a 4,3 milliárd ezek szerint nem veszteség, hanem micsoda????
Uniós pénzt osztott saját rokonának és a miniszterelnök barátjának Hernádi ZsoltSzabálytalanságok történtek az Európai Unió egyik támogatási projektjénél, az induló innovatív magyar vállalkozások megsegítésére létrehozott, Hernádi Zsolt Mol-vezér cége által kezelt egyik Jeremie-alapnál. A visszásságok miatt az EU 2015-ben hónapokig szüneteltette a pénzkifizetést, továbbá 4,3 milliárdos büntetést szabott ki.
Elvileg csak a fejletlenebb régiókban működő cégek kaphattak volna az uniós támogatásból, mégis több Budapest és a környékén működő vállalkozást finanszíroztak az alapból. Az EU nemcsak ezt, hanem azt is kifogásolta, hogy a magyar hatóságok szerinte nem tettek meg mindent a szabálytalanságok kiszűrése érdekében - írja a Direkt36 egy több mint 20 ezer dokumentumot tartalmazó belső iratanyag alapján, melyet a Forbes szerzett meg.
Hernádi Zsolt, a Mol elnök-vezérigazgatójának Gran Private Equity nevű cége által kezelt 3 milliárdos Jeremie-alap részről az derült ki, hogy 840 millió forinttal támogatta az olajtársaság vezetőjének rokonát és annak közeli ismerősét. Ráadásul a folyósított összegből innovatív folyamatok helyett, nagyjából szokványos ingatlanügyleteket bonyolított. A szintén a Molnál dolgozó Bacsa György (ő Hernádi unokatestvérének a fia) cége az uniós pénzből olyan ingatlanokat vett, amelyekben az MKB Banknak voltak fiókjai. A cégnek az ingatlanok megvásárlása után csak be kell szednie a bérleti díjat, az MKB Bankkal megkötött bérleti szerződések ugyanis hosszú távra szólnak.
Kiderült az is, hogy Hernádi alapja szorosan együttműködött a Jeremie-programban szintén résztvevő, Garancsi Istvánnal. A miniszterelnök jóbarátját, a Videoton futballcsapat tulajdonosának egyik érdekeltsége is százmilliós támogatáshoz jutott.
A dokumentumok szerint a magyar hatóságok is bíráltak egyes projekteket: egy belső levelezés szerint a Jeremie-programot bonyolító állami Magyar Fejlesztési Bank munkatársa kifogásolta a Hernádi-alap által támogatott ingatlanügyleteket. Konkrét szabálytalanságokra a levélszerzője nem tért ki, de azt írta, ő úgy látja, hogy az ügyletek ellentétesek voltak a program célkitűzéseivel, mert a Jeremie "nem erre lett kitalálva".
A Forbes legújabb számában megjelent cikk szerint Hernádiék azt közölték, szabályosan jártak el minden ügyben, sőt, olyan befektetésekről van szó, amelyekben minden fél anyagi kockázatot vállal. A programot felügyelő Nemzetgazdasági Minisztérium elismerte, hogy az EU pénzbüntetést rótt ki, de mivel a pénzt végül más célra fel lehetett használni, ezért úgy vélték, hogy az országot nem érte veszteség.
Az EU 2009-ben indította el a Jeremie nevű kockázati tőke programot Magyarországon. A 130 milliárd forintnyi forrást 28 magyarországi alap osztja szét, amelyeket pályázaton kiválasztott magánbefektetők működtetnek. Utóbbiaknak vállalniuk kell, hogy 70 százalék uniós forrás mellé 30 százalék önrésszel is beszállnak a támogatásba. A program futamideje legfeljebb tíz év, ennyi időn belül kell az alapoknak visszafizetni az EU-tól kapott forrásokat. A pénzt nem Brüsszelnek kell visszafizetnie, hanem a magyar állam kapja meg, amely újra felhasználhatja hasonló célra.
A nemzetgazdasági beruházások volumene 2016-ban húsz százalékkal elmaradt az előző évitől, amikor 7,1 százalékkal emelkedett éves összevetésben. A tavalyi negyedik negyedévben 24,1 százalékkal csökkentek a beruházások az előző év azonos időszakához képest – jelentette kedden a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).
A költségvetési szervek beruházásai szűkültek nagyobb mértékben, míg az uniós források által kevésbé érintett területeken növekedés mutatkozott. A vállalkozásoknál eszközölt beruházások a negyedik negyedévben 5,9, az egész évben 8,9 százalékkal csökkentek, a költségvetési szerveknél 71, illetve 62,7 százalékos volt a visszaesés.
Míg a 2015 végi bázisidőszakban a 2007–2013-as uniós költségvetési periódus projektjeinek záró munkálatai kiemelkedő – az egy évvel korábbit 13,7 százalékkal felülmúló – beruházási teljesítményt hoztak, a múlt év végén kifizetett, a 2014–2020-as ciklushoz tartozó, jelentős összértékű projektek többsége még nem realizálódott – állapította meg jelentésében a KSH.
A gép- és berendezésberuházások volumene 17,7, az építéseké 30,2 százalékkal esett vissza a negyedik negyedévben, és 6,6 százalékkal, illetve 31,7 százalékkal az év egészét tekintve.
A feldolgozóiparban a negyedik negyedévben 2,3, az egész évben 7,0, százalékkal nőttek a beruházások. Jelentősen emelkedett a tárgyi eszközökbe befektetett összeg a gumi és a műanyag, az élelmiszerek és italok gyártásában, de a fafeldolgozás és a gyógyszergyártás területén is.
Az építőiparban tevékenykedő gazdasági szervezetek beruházásai 14,5 százalékkal csökkentek a negyedik negyedévben és 10,6 százalékkal 2016-ban. A mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat beruházási teljesítménye – elsősorban az egyéni gazdaságok kisebb aktivitásából fakadóan – 5,2, illetve 7,5 százalékkal csökkent.
A kereskedelem, gépjárműjavításban 10 százalékkal bővültek a beruházások az előző évihez képest, beleértve a negyedik negyedévi 14 százalékos növekedést.
A negyedik negyedévben az EU-forrásból finanszírozott ivóvízjavító, szennyvíztisztító és hulladékkezelő fejlesztési projektek hiánya miatt legnagyobb mértékben – 87 százalékkal – ezen a területen hanyatlottak vissza a beruházások, és az egész évben is 81,5 százalékos volt a zsugorodás.
Az uniós források felhasználásával megvalósított fejlesztések 2015. végi befejeződésével drasztikusan csökkentek a beruházások a humán-egészségügyi és szociális ellátásban (85,6 százalékkal), a közigazgatás, védelem, kötelező társadalombiztosítás ágban (55,9 százalékkal), valamint az oktatásban (57,8 százalékkal). Ezeken a területeken 74,9, 45,9, és 74,9 százalékos volt az egész éves visszaesés.
A városi tömegközlekedéssel és a vasúti szállítással kapcsolatos szűkösebb fejlesztési források miatt is a negyedik negyedévben 31,1, az egész évben 42,1 százalékkal esett vissza a beruházások volumene a szállítás, raktározás terén.
Pék vagy; a konkurens pék ad neked támogatást, hogy abból vegyél kenyeret a családodnak tőle...
Te meg örülsz, hogy milyen praktikus, mert nem kell sütni kenyeret, és a család is jól lakik....
Hol van a csapda a történetben??
ez most hogy jon ide? a geci BMW tonkretette a prosperalo magyar (lengyel) autoipart? a rohadek Milka aljas cselszovessel kiszoritotta a piacrol a vilaghiru Kajla Nugatot? vagy hogy?
És minden eurónak, amit az EU Lengyelországnak ad, nagy része Németországba jön vissza. A lengyelek arra használják ezt a pénzt, hogy a német építőiparnak adnak belőle megrendeléséket, német gépeket és német teherautókat vásárolnak.
ilyet csinalhatna velem is a rohadtszemetmocsadek EU: adna nekem huszmillat mondjuk felzarkoztatasi tamogatas cimen, megigerem, hogy az utolso fillerig BMW-re koltom, egy plugin hibrid X5-os most pl elegge hianyzik ahhoz, hogy rendesen fel tudjak zarkozni
(ha a nemet epitoiparnak is kell megrendeles, akkor inkabb szaz millat adjon, abbol meg csak a Hochtieffel fogok nyaralot epittetni, megigerem ezt is)
Gondolod, hogy azok a külföldi tizezrek ennyivel jobban tudnak dolgozni mint a Mo-on dolgozó százezrek? És ha igen, akkor a mostani munkabérüket meg tudja fizetni a magyar piac?
A privatizációs bevételeket azonnal feléltük, tehát az állami juttatásokból élő rétegek is fizessék azt vissza, abból lehet építkezni, ha egyáltalán az állami cégektől nyereséget várunk, ami vicces.
A 4. válasz, hogy a jelenlegi pénzköltés nem eredményez lényegi gazdasági fejlődést, tehát érdemi veszteséget nem jelentene (kivéve az építőipari dolgozók, ilyesmi). Viszont talán kényszerűségből beindulna valami piacilag értelmezhető pénzkereset.
akár, de akkor vissza minden bagóért elprivatizált céget, gyárat, stb... a cukorgyárakat amiket leromboltak, építsék vissza, szóval tiszta lappal mindent olvtárs...
Érdemes röviden eljátszani a gondolattal, hogy mi lenne uniós felzárkóztatási támogatások nélkül. Magyarország előtt lényegében három lehetőség állna.
Az első, hogy a fejlesztési forrásokat a költségvetés más kiadási tételeinek lefaragásával teremtené elő. Az uniós pénzügyi támogatásokhoz mérhető összegek előteremtése viszont csak a nyugdíj- vagy a társadalombiztosítási büdzsé további csökkentésével lenne lehetséges, aminek elkerülhetetlen és súlyos társadalmi következményei lennének.
A másik lehetőség, hogy a magyar állam lemondana a fejlesztések jelentős részéről. Ezzel viszont konzerválódna az ország tartós lemaradása a fejlett nyugati országokhoz képest.
A harmadik lehetőség, hogy az ország máshonnan próbálna külföldi forrásokhoz jutni, például Oroszországból, esetleg Kínából. A kínai forrásbevonást eddig igencsak mérsékelt siker koronázta, az Oroszország irányába történő eladósodás politikai kockázatait pedig Ukrajna és Fehéroroszország helyzete világosan példázza.
A fejlesztési pénzek az EU költségvetésből érkeznek először a Magyar Államkincstár számláira, onnan pedig az állam utalja ki a jogosultakhoz. Az EU költségvetését nagyrészt a tagállamok befizetései finanszírozzák. Magyarország is befizet a közös büdzsébe, a csatlakozás első évében még kevesebb mint 100 millió eurót, tavaly pedig nagyjából 1 milliárdot. Viszont ennek a pénznek átlagosan a hétszeresét kapja meg különböző támogatások formájában évről évre. Magyarország 18 másik tagállammal együtt az uniós költségvetés haszonélvezője, míg például a németek, a franciák, a hollandok, illetve az osztrákok nettó befizetők. A magyar fejlesztések tehát az uniós költségvetést nagyrészt finanszírozó nettó befizető országok költségvetéséből, végső soron pedig a német, francia, holland, osztrák, olasz, svéd és a többi nettó befizető ország állampolgárainak adójából valósulnak meg.
Tavaly év végén, amikor az EU tagállamok megállapodtak az új, 2014–2020-as költségvetésről, világossá vált, hogy a következő hét évben a korábbinál csaknem 20 százalékkal kevesebb felzárkóztatási pénzhez jut Magyarország. A támogatás csökkenésének elsődleges oka, hogy a magyar régiók az elmúlt évtizedben, eltérő mértékben ugyan, de fejlődtek. A Budapestet is magában foglaló Közép-Magyarország régió GDP-je például elérte az uniós átlagot, és így kiesett a felzárkóztatási támogatásra jogosult régiók köréből.
Az ellenzék szerint az sem segített, hogy a második Orbán-kormány 2010-es hatalomra lépése óta megromlott a viszony Budapest és az uniós intézmények között. Ez azonban legfeljebb akkor játszhatott szerepet, amikor a végső költségvetési alku előtt Orbán Viktor személyes befolyását igyekezett latba vetni (sikertelenül), hogy érdemben javítsa a magyar egyenleget. Kétségbeesésre azért nincs okunk. Még így is sokkal több pénz áramlik az uniós büdzséből hozzánk, mint fordítva, és ha sikerül javítanunk a támogatások jelenlegi, 80 százalék körüli felhasználási arányán, akár az előző időszaknál is több fejlesztés valósulhat meg a következő hét évben.
Számháború és kormányváltás
Gyakorlatilag a csatlakozás óta vita folyik a különböző politikai erők között arról, hogy hatékonyan és jól használjuk-e fel a nekünk megítélt uniós támogatásokat. A Fidesz és az MSZP kommunikációját leginkább az határozza meg, hogy éppen kormányon vannak-e, vagy ellenzékben.
Az éppen aktuális kormánypárt szerint a támogatási pénzek lekötése (pályázatok kiírása és elbírálása), a szerződéskötés (a konkrét megvalósítás és a finanszírozásról kötött részletes megállapodás) és a kifizetés jó ütemben halad.
A mindenkori ellenzék szerint viszont rossz és bürokratikus a rendszer, késnek a kifizetések, vagy mindent beborít a korrupció. A KPMG könyvvizsgáló cég 2007 óta minden évben felmérést készített az uniós források felhasználásáról a teljes közép- és kelet-európai régióban. Magyarország eszerint általában a középmezőnybe tartozott.
Lázár János felpörgette
A 2010-es kormányváltáskor a Fidesz a támogatási rendszer egyszerűsítését és gyorsítását ígérte. Azonnal leállították a pályázatok elbírálását és kifizetését. A kormány bejelentette, hogy átdolgozza a pályázati rendszert, így lett az Új Magyarország Fejlesztési Tervből Új Széchenyi Terv. Érdemi változás a pályázatok rendszerében viszont nem történt, és a beígért nagyszabású korrupciós leleplezéseket sem sikerült produkálnia az új kormányzatnak.
Fotó: Soós Lajos / MTI
A pályázatstop körülbelül egy évvel visszavetette a rendszer teljesítményét, így aztán 2013 derekán már attól lehetett tartani, hogy Magyarország 500 milliárd forint uniós támogatást bukik el.
Ráadásul szép lassan az is kiderült, hogy különböző szabálytalanságok miatt Brüsszel gyakorlatilag az összes uniós forrás kifizetését felfüggesztette 2013 elején.
A miniszterelnök Lázár Jánosra bízta a probléma megoldását, aki a Miniszterelnökség hatáskörébe vonta az NFÜ irányítását. A kormány megállapodott az Európai Bizottsággal a szabálytalanságok felszámolásáról és egy egyszeri bírság megfizetésével (amit az EB levont a magyar keretből) újraindította a pénzpumpát.
A jelek szerint Lázár irányítása alatt hatékonyabban megy a pénzköltés, mint korábban. 2013 szeptembere óta 900 milliárd forintot sikerült lehívnia a magyar félnek. Johannes Hahn fejlesztéspolitikai biztos szóvivője szerint az 500 milliárdos mínusz helyett alig néhány milliárd forintot veszíthet Magyarország, míg a Miniszterelnökség szerint „egyetlen euró centet sem fogunk Brüsszelben hagyni”.
Az uniós támogatások említésekor csak úgy repkednek a nagyobbnál nagyobb, néha egymásnak is ellentmondó számadatok. A félreértések elkerülése érdekében leírjuk, hogy mi hogyan számoltunk. A 7000 milliárdos egyenleg tartalmazza a Brüsszelből érkező fejlesztési, vidékfejlesztési, mezőgazdasági és egyéb támogatásokat, amelyekből levontuk a magyar uniós befizetés összegét. A gazdasági-társadalmi felzárkózást szolgáló kohéziós politikai támogatásokra az elmúlt 10 évben körülbelül 5600 milliárd forint érkezett Magyarországra (530 milliárd 2004–2006 között és 5100 milliárd 2007–2013 között). Ha ehhez hozzávesszük az elmúlt időszakból visszamaradt összegek kifizetését (amire 2015-ig van lehetőség), illetve a magyar társfinanszírozás összegét, akkor kijön a kormány által gyakran emlegetett 8000 (az utóbbi időkben már 8700) milliárdos fejlesztési támogatás.
A felzárkóztatáshoz a hivatalos magyar adatok szerint 2014 elejéig országszerte körülbelül 90 000 projekt kapott összesen 5600 milliárd forintnyi támogatást. Ezek között vannak állami irányítással megvalósult óriásberuházások, mint például a 2004 óta megépült 1000 kilométernyi autópálya, további 1600 kilométer közút, a Megyeri és két másik új Duna-híd, a négyes metró, a budapesti, debreceni, miskolci és a szegedi villamoshálózat bővítése, az új tiszai víztározók, vagy a csepeli szennyvíztisztító, amely Közép-Európa egyik legjelentősebb környezetvédelmi beruházása.
Uniós támogatással újítottak fel több mint 1300 kórházat és rendelőintézetet, valamint közel 3000 iskolát. Országszerte körülbelül negyedmillió lakóépület energetikai korszerűsítését finanszírozták uniós pénzből, köztük például az ország legnagyobb lakóépületének számító óbudai faluházét. Nincs olyan település Magyarországon, ahol valami ne épült vagy újult volna meg uniós pénzből az elmúlt 10 évben.
Magyarország uniós tagságának mérlege a csatlakozás óta év egyenleg (millió euróban) a bruttó nemzeti összjövedelem, a GNI arányában (%) 2004 + 193,4 0,25 2005 + 590,1 0,70 2006 + 1 115 1,31 2007 + 1 605,9 1,74 2008 + 1 111,7 1,13 2009 + 2 719,4 3,11 2010 + 2 748,4 2,98 2011 +4 418,3 4,672012 + 3 280 3Rámegyünk az EU-s pénzre
A felzárkóztatási támogatások másik részét gazdaságfejlesztési céllal a magyar vállalatok között osztják szét. Több tízezer magyar cég vásárolt új termelési eszközöket, fejlesztette az informatikai hálózatát, alakított ki új terméket, vett alkalmazásba embereket, képezte tovább munkavállalóit, vagy jutott el új piacokra uniós pénzből.
Persze könyveket lehetne megtölteni a pályázati rendszer bonyolultsága, lassúsága vagy bürokratikus jellege miatti panaszokkal, és ezek jelentős része megalapozott. Arról, hogy a pályázati rendszer akadozása miatt kit terhel a felelősség, szintén számtalan véleményt lehet hallani: Brüsszelt, amely túl szigorú feltételeket támaszt, az aktuális kormányt, amely képtelen normálisan üzemeltetni a pályázati rendszert, vagy a pályázókat, akik tapasztalatlanok és rossz pályázatokat adnak be.
Tény, hogy Brüsszel sokszor a magyar viszonyokhoz képest ismeretlen és bürokratikusnak tűnő elszámolási feltételeket támasztott. Ugyanakkor az sem könnyítette meg a pályázók sorsát, hogy a magyar intézményrendszer sokszor túlteljesítette a brüsszeli elvárásokat, és feleslegesen kért be például olyan adatokat, amelyek az állami szerveknél amúgy is megvoltak (ez az idei évtől megváltozik).
