Félre értettél. A büntetőeljárás alanyi oldalán - az alannyá válás szükséges eleme- egy olyan személynek kell lenni, aki büntethető. Tehát élő, nem kiskorú és beszámítható képességű. Az már a büntetőeljárás vége, ha felmentik, nem büntetik meg (társadalomra való veszélyesség csekély foka miatt, stb...)
Ez egy eléggé skrizofén ötlet, annak idején én is olvastam. Büntetőeljárást csak akkor lehet folytatni, ha van miért, van mit, van kit büntetni. Ha ez nincs akkor lehet polemizálni, véleményeket ütköztetni és dolgokat kinyilatkoztatni, de jogilag befejeződik az ügy.
Biszku 2016. március 31-i halálával a vádlott büntethetősége megszűnt.
Biszku halálának a valószínûsége a jogerôs befejezés elôtt fennállt, ezért Gulyás Gergely elôállt azzal az idióta javaslattal, hogy Biszku halála után is lehessen folytatni a büntetôeljárást, büntethetôség nélkül.
Ha a dátumokat nézzük akkor azt lehet látni, hogy jóval előbb volt a büntetés kívánalma, mint a felelősségre való vonás törvényi lehetősége. A Duna Tv-s riport után született meg a lex-Biszku.
A jogi anomáliák miatt nem véletlenül hozott a bíróság felmentő ítéletet, illetve rendelte el a nyomozás újra indítását. Nem álltak fenn a felelősségre vonás törvényi feltételei.
Biszku Béla 2010. augusztus 4-én a Duna Tv „Közbeszéd” című műsorának vendége volt, ahol a riporter többek között az 1956-ot követő perekre vonatkozóan tett fel neki kérdéseket. Az interjúban elhangzottak miatt, 2010. augusztus 6-án Szilágyi György a Jobbik politikusa feljelentette Biszku Bélát. A feljelentés alapján az ügyészség 2011. január 27-én vádat emelt Biszku Bélával szemben a nemzetiszocialista és kommunista rendszerek bűneinek nyilvános tagadása miatt (Btk.269./C. §). A vádirat szerint Biszku Béla a riporter által feltett kérdésekre „olyan válaszokat adott, amelyből úgy tűnt, hogy jelentéktelennek tartja ezeket a bűnöket”
2010. október 10-én Gulyás Gergely képviselői önálló indítványként benyújtotta a törvényjavaslatot, amely lehetővé tenné az ' 56-os forradalom utáni megtorlások megrendelőinek és az akkori igazságszolgáltatás szereplőinek büntetőjogi felelősségre vonását.
Gulyás Gergely törvényjavaslata- az 1956. októberi forradalom és szabadságharc során elkövetett egyes bűncselekményekkel kapcsolatos eljárásról szóló 1993. évi XC törvény mintájára – deklarálja, hogy az emberiesség elleni bűncselekmény nem évül el.
2010. október 21-én, Gellért Ádám jogász egy beadványt juttatott el a hatóságokhoz, amelyben az 1956-os megtorlásokban részt vevő személyek, köztük Biszku Béla nemzetközi jogon alapuló (emberiesség elleni bűncselekmények miatt) felelősségre vonásának a lehetőségét vetette fel
2012.- szeptember 12-én több ember ellen elkövetett emberölésre való felbujtás háborús bűntettével gyanúsította meg a Fővárosi Főügyészség.
2013. október 16-án a Budapesti Nyomozó Ügyészség háborús bűntett és más bűncselekmény elkövetése miatt vádat emelt ellene. Az ügyészség szerint Biszku Béla az 1956. decemberi sortüzeket végrehajtó karhatalmat irányító Ideiglenes Intéző Bizottság szavazati és döntési joggal felruházott tagja volt, így felbujtóként szándékos emberölés elkövetésében bűnös. Büntetőpere 2014. március 18-án kezdődött a Fővárosi Törvényszéken. 2014. május 13-án első fokon öt és fél éves szabadságvesztésre ítélték felbujtóként több ember sérelmére elkövetett háborús bűntett, lőszerrel való visszaélés, valamint a kommunista rendszer bűneinek nyilvános tagadása miatt. A Fővárosi Ítélőtábla 2015. június 1-jén meghozott másodfokú végzésével hatályon kívül helyezte az elsőfokú ítéletet és új eljárást rendelt el December 17-én a megismételt elsőfokú eljárásban háborús bűnökért két év, három évre felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte a Fővárosi Törvényszék A per ezután másodfokra került, de a másodfokú döntés előtt, Biszku 2016. március 31-i halálával a vádlott büntethetősége megszűnt.
Ennek az oka a jelenleg (még) hatályos büntetőeljárási törvény és szabályok. E feltételek meglétét már a feljelentés befogadásakor meg kell állapítani a nyomozó hatóságnak -rendőrség, ügyészség,...-. Ha még nincs meg a megkövetelt 4 feltétel, akkor a feljelentést feljelentés-kiegészítésbe teszik és ha erre kevésnek bizonyul a meghatározott törvényes határidő, akkor azt meghosszabbítják. Ha ez nem állapítható meg, akkor a nyomozás folytatásától el kell állni, illetve (régen úgy mondták, hogy megtagadják a nyomozást.
Ha mégis úgy tűnik, hogy megalapozott a gyanú akkor a nyomozást elrendelik és tart ameddig meg nem állapítják, hogy vádképes az ügy, vagy a feljelentett cselekmény nem büntethető, a feljelentett cselekményt nem a feljelentett követte el, a feljelentett cselekmény nem bűncselekmény, vagy az elkövető nem büntethető.
Ha ezt mégis tovább viszik, lásd Biszku - a "virtuális tűzparanccsal" és a 11 darab vadásztölténnyel-, vagy Csatáry esetében -akinek a személye nem volt azonos az elkövető személyével - akkor az ügyészség (amelynek feladata lenne a nyomozás minden fázisában a törvényesség betartatása, illetve betartatása) vádemelési javaslattal megküldi a bíróságnak és megkezdődik a következő felvonás, amely vagy felmentéssel, vagy ítélettel zárul, a vádlott halálával pedig automatikusan meg is szűnik.
Ebben az esetben aztán az emberek egy része vagy felháborodik, vagy megelégszik, de valamilyen véleményt nyilvánít, ki-ki identitásának és/vagy vérmérsékletének megfelelően.
A Biszku interjú meg 2010. augusztusában volt. Ekkor tettek feljelentést.
A kommunista világban büntethetô volt ha az ellenforradalmat forradalomnak hívtad, ma büntethetô ha a forradalmat ellenforradalomnak nevezed. Van valami különbség azonkívül hogy siralmas?
