Horthy Miklós évnek nyilvánnítatná a Jobbik 2013-at, a volt kormányzó újratemetésének huszadik évfordulója alkalmából - mondta Vona Gábor, a Jobbik frakcióvezetője és elnöke ma a parlamentben napirend előtti felszólalásán. Rétvári Bence az emlékév felvetésére nem reagált érdemben.
Egy városi legenda szerint egy magyar turista egy olasz barátjával Rómában barangoltak, amikor a magyar srác – nem a leglátogatottabb helyen, de – egy Mussolini szobrot látott meg. Kérdezte a cimborát, hogy „Ezt mégis hogy?”. Mire ő visszakérdezett, hogy „Miért, talán Mussolini nem volt?”
Napóleonnak meg mekkora kultusza van Franciaországban, pedig ő támadta meg fél Európát, milliók vére szárad a kezén, aztán mégis.
Félreértés ne essék, nem akarok horthy-évet, csak a történelem, meg annak megítélése bonyolult dolog.
Történelmi tény, hogy a 30-as években Hitler Európa meghatározó politikusa volt. A legtöbb európai ország politikusa találkozott vele. Másrészt a náci Németország szövetségese volt Magyarország. Az igazságtalan "trianoni-béke" utánni Európában geopolitikailag sem volt ebben sok választása Magyarországnak.
"Kádár Gábor az Indexnek érthetetlennek nevezte, hogy mi alapján jutott a felperesi oldal a 33-as szorzóhoz, miközben azt, hogy a nemzeti vagyon 20-25 százaléka lehetett (a zsidótörvények értelmében vett) zsidó tulajdonban, egyéb forrás híján szerinte csak a könyvükből mazsolázhatták ki."
Magyarország az 1944. március 19-i német megszállás előtt még mindig a biztonság szigete volt Európában a magyar zsidóság számára. A Kállay Miklós vezette kormány és Horthy Miklós kormányzó mindaddig sikeresen ellenállt a németek ama követelésének, hogy Magyarország zsidó lakosságát átadják Németországnak. A Kállay kormány „hintapolitikája” és a nyugati hatalmakhoz való közeledési próbálkozásai azonban mindinkább kiváltották a német vezetés rosszallását. A németek Magyarország megszállását – a Margarethe hadműveletet – már 1943 szeptemberének végén elkezdték előkészíteni, a német hadvezetés Hitler parancsára várt, hogy elindítsák. A parancs azonban csak 1944 márciusában érkezett. Hitler Horthyt először a klessheimi kastélyba hívta megbeszélésre. Azt akarta, hogy Horthy bocsássa el Kállayt, helyette egy németbarát miniszterelnököt nevezzen ki. Horthy megtagadta a kérést, így a német támadást Hitler azonnal, még Horthy ott tartózkodása idején megindíttatta. A megszállás március 18-a és 19-e közötti éjjelen indult (éjszakai felfejlődés), és teljesen meglepte a magyar védelmi erőket. A fölösleges vérontás elkerülésére Szombathelyi főparancsnok, Horthy távollétében, megtiltotta az ellenállást, így a németek már ugyanaznap az ország nagy részét elfoglalták. A német megszálló erőkkel érkezett Adolf Eichmann is, akit a „zsidókérdés” megoldására küldtek Magyarországra."
Akkor is csak az ült fel a provokációnak, aki akart. A németek megbombázták Írországot, az angolok svájci területeket is bombáztak véletlenül, de mindkét ország semleges maradt.
