Több mint húsz éves probléma végére kerülhet pont egy fideszes és KDNP-s politikusok által beterjesztett módosítás kapcsán. Az új helyi önkormányzatokról szóló törvény - a tervezet szerint - ki fogja mondani, hogy közterület és közintézmény nem viselheti olyan személyek nevét, akik a XX. századi totalitárius rendszerek megalakításában vagy fenntartásában szerepet vállaltak.
Kun Béla (1886-1938) Újságíró, kommunista politikus, a Tanácsköztársaság vezetője.
Orosz hadifogságban vált kommunistává, majd 1918-ban megismerkedett Leninnel, de a párton belül a vezér radikális ellenzékéhez tartozott; Lenin pragmatizmusával ellentétben Kun Béla Rákosi Mátyással együtt a „forradalmi offenzíva mindenáron” elvét hirdető kommunista volt.
1918-ban Budapesten megalapította a Kommunisták Magyarországi Pártját, mely központi bizottságának elnöke lett. A párt oroszországi kommunisták támogatásával intenzív kormányellenes propagandába kezdett, majd 1919. március 21-én kikiáltották Tanácsköztársaságot, és államcsínnyel átvették a hatalmat. Kun Béla 133 napig tartó uralma alatt 590 ember (közöttük 200 tanító és pedagógus) esett a vörösterror áldozatául.
A Tanácsköztársaság bukása után illegalitásba menekült, végül a Szovjetunióban Sztálin parancsára letartóztatták (valószínűleg azért mert kapcsolatban állt Trockijjal), Moszkvában, börtönben halt meg (talán kivégezték). Budapesten a Ludovika tér és az Újpesti rakpart őrizte a nevét. Vidéken még most is őrzik:
2360 Gyál, Kun Béla utca 4243 Téglás, Kun Béla utca 5435 Martfű, Kun Béla utca 4069 Egyek, Kun Béla utca 3955 Kenézlő, Kun Béla utca 7331 Liget, Kun Béla utca 6111 Gátér, Kun Béla utca 7349 Szászvár, Kun Béla utca 5309 Berekfürdő, Kun Béla utca 6821 Székkutas, Kun Béla utca 5624 Doboz, Kun Béla utca 5940 Tótkomlós, Kun Béla utca 5452 Mesterszállás, Kun Béla utca 4146 Újiráz, Kun Béla utca 6078 Jakabszállás, Kun Béla utca 4625 Záhony, Kun Béla utca 4069 Egyek Telekháza Kun Béla utca 3170 Szécsény Kun Béla utca 7681 Szentkatalin Kun Béla utca
Hagyd, ezek a naridroidok azt hiszik, hogy ha valakinek más a véleménye, akkor az rögtön Rákosit meg a kékcédulást szavazást sírja vissza, hiszen magukból indulnak ki. Felőlem pl. átnevezhetik az összes kommancs utcát, node ez is terelés a gazdasági ámokfutásukról.
az állítást a te "megoldási javaslatod" tartalmazza, miszerint azok a rohattkommunisták mindenféle demokratikus hajcihő nélkül, csak úgy, a nép feje felett átnyúlva, önhatalmúlag nevezgették el az utcákat, de minden gond megoldódik, amennyiben azon antidemokratikus döntések előtti névtáblák kerülnek vissza.
ez, az elemi logika szabályai szerint, azt jelenti, hogy azidőtájt viszont a döntések utcanév ügyben demokratikusak voltak, hiszen, ha nem lettek volna azok, akkor nem is lenne megoldás, az általad javasolt eljárás, így a bizonyítás kényszere, mely szerint anno demokratilkus eljárás keretében lettek az utcák elnevezve, reád hárul.
De, tekintheti. Jogállam, békés átmenet, talán hallottál róla. Nem lehet minden korábbi döntést eltörölni, mert megoldhatatlan káoszhoz vezet. Egyesével kell mindent felülvizsgálni, és ami maradhat, marad, ami nem, nem. Ez folyik húsz éve, és fog még jó ideig. Csak rangsorolni kellene tudni.
Egyikben sem, viszont magyarul beszélek. Ez segít valamit? :-))
Amúgy tudod mit? Ne legyen, de döntsön róla a helyi önkormányzat és a helyi lakosság. Állami szinten momentán van ennél fontosabb dolgunk. Mint ahogy meglettünk volna Pápa tér és Elvis Presley nélkül is Pesten. Az ilyesmi miért mindig akkor jut az eszébe valakinek, amikor valóban lenne igen fontos teendő is?
irigylem az itt bérhörgő némely olvtársnak a problémáját.
hiszen amúgy, már minden rendben van, a forint stabil, a tőzsde szárnyal, a munkanélküliség hírből sem ismerszik, a munkahelyek száma is az egekbe nőtt, a külföldi delegációk egymásnak adják a kilincset, hogy tanulmányozhassák az unotortodox gazdaságpolitkánkat, egyszóval más gondunk már nem is maradt, mint azok a rohattkommunista utcanévtáblák.
Szamuely Tibor (1890-1919) Kommunista politikus, újságíró, a Tanácsköztársaság terrorszervezetének vezetője.
Kun Bélával együtt már az orosz hadifogsága alatt, 1918-ban magyar hadifoglyokat szervezett az orosz forradalom védelmére. Több tisztet, akik nem voltak hajlandók belépni az orosz vörös gárdába, már itt kivégeztetett. 1919-ben tért haza, és a Tanácsköztársaság kikiáltása után többek között a budapesti hadseregcsoport politikai megbízottja lett és a keleti hadsereg rögtönítélő törvényszékének elnöke lett. A vörösterror erőszakos eseményeinek ideológiai megalapozója volt, terrorkülönítményt állított fel, akik Lenin-fiúknak nevezték magukat. Hírhedt páncélvonatjukon járták az országot, számos embert statáriális módon, elítéltek és brutálisan kivégeztek. Kegyetlen gondolkodását jól mutatja 1919. április 20-án, Győrött elmondott beszédéből a következő részlet: „A hatalom a kezünkben van. Aki azt akarja, hogy visszatérjen a régi uralom, azt kíméletlenül fel kell akasztani. Az ilyennek bele kell harapni a torkába. A magyarországi proletariátus eddigi győzelme nem került különösebb áldozatokba. Most azonban szükség lesz arra, hogy vér ömöljön. A vértől nem kell félni. A vér – acél: erősíti a szívet, erősíti a proletár öklöt. Hatalmassá fog tenni bennünket a vér. A vér lesz az, mely az igazi kommünvilághoz elvezet minket. Ki fogjuk irtani, ha kell az egész burzsoáziát!”
A proletárdiktatúra bukása után Ausztriába menekült, ahol elfogták, ezért öngyilkosságot követett el.
A Budapest, IX. kerületi Lónyai utcát hívták régen Szamuely utcának, de ma még számos településen találkozhatunk vele:
5141 Jásztelek, Szamuely utca 5435 Martfű, Szamuely utca 5052 Újszász, Szamuely utca 5064 Csataszög, Szamuely Tibor utca 4060 Balmazújváros, Szamuely Tibor utca 5420 Túrkeve, Szamuely Tibor utca 7971 Hobol Szamuely Tibor utca 6527 Nagybaracska Szamuely Tibor utca 3100 Salgótarján Szamuely Tibor utca
