Az alkotmánytervezet négy részből áll. Az első fejezet címe még kérdéses: vagy a Nemzeti hitvallás, vagy a Nemzeti nyilatkozat címet viseli majd. Ezt követi az Alapvetés című rész, amely egyebek mellett rögzíti, hogy hazánk neve Magyarország; majd a Szabadság és felelősség címet viselő fejezet következik az alapjogok és kötelezettségek felsorolásával; a negyedik rész Az állam, amely az államszervezetről szól.
Néhány éve a fórum egyik elvakult liberálisa írta azt, hogy Kossuth, Eötvös, Deák, Batthyány tulajdonképpen az SZDSZ előzményének, történelmi gyökerének tekinthető. Ezzel szemben szerinte a Fidesznek nincs történelmi gyökere, vagy ha van is, akkor csak a Jobbikkal közös és szégyellnivaló.
Nagyjából ahhoz hasonló színvonalú gondolkodást tükröz ez a felsorolás.
Strasbourgban nyílik az újabb front az Orbán-kormány ellen
Többen is érkeznek Magyarországra a következő hónapokban az Európa Tanács nevű jogvédő testület részéről, hogy megvizsgálják a készülő alaptörvényt és az általános demokratikus állapotokat. A vizsgálódás mögött egy kormánypárti politikus szerint a magyar szocialisták állnak, az eljárás kezdeményezését ugyanakkor a Fidesz szövetségesei közül is támogatták egyesek. A Tanács vizsgálatának jogkövetkezményei nincsenek, de évekig okozhat kellemetlenséget a kormánynak.
Komoly erőfeszítéseket tettek az utóbbi hetekben a magyar kormány képviselői annak érdekében, hogy többé ne kerüljenek olyan nemzetközi kritikai össztűz alá, mint a médiatörvény elfogadása után, de lehetséges, hogy ismét hasonlóra kell számítaniuk. Egyre komolyabb figyelem övezi ugyanis a készülő új alaptörvényt, és megtörténtek az előkészületei egy olyan eljárásnak, amely hónapokig, de akár évekig is elhúzódhat és magyarázkodásra kényszerítheti a kormányt külföldön.
Az emberi jogok érvényesülésén őrködő, 47 tagországot tömörítő Európa Tanács nevű szervezet mellett működő Velencei Bizottság kedden tette közzé azt a jelentését, amelyben kemény kritikával illette a magyarországi alkotmányozási folyamatot, amely szerinte túl gyors és nem eléggé átlátható.
Az Európai Parlament strasbourgi székházának szomszédságában működő, de az Európai Uniótól független szervezet tanácsadó testületét eredetileg Navracsics Tibor kormányfő-helyettes kereste meg még februárban, az [origo] információi szerint kifejezetten azért, hogy megelőzze egy olyan kritikai hullám elindulását, amilyen a médiatörvény körül zajlott. Navracsics felkérése arra vonatkozott, hogy a testület vizsgálja meg a készülő alaptörvény néhány pontját, például azt, hogy ki és mikor fordulhasson az Alkotmánybírósághoz.
Folytatódó vizsgálódások
A történet le is zárulhatott volna ezzel a kormány számára kényelmetlen, de nem túl nagy vihart kavaró jelentéssel, a Velencei Bizottság munkája azonban még nem ért véget. A komoly tekintéllyel rendelkező jogászokból álló testület (magyar részről Paczolay Péter, az Alkotmánybíróság elnöke és Trócsányi László korábbi alkotmánybíró, jelenlegi párizsi nagykövet a tagja) ugyanis újabb felkérést kapott, és ezúttal már az alaptörvény egészének értékelésére. A testület az [origo]-val azt közölte, hogy ezt a felkérést az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének (PACE) úgynevezett monitoring bizottságától kapták. Jelentésüket a közgyűlés június közepén esedékes ülésére készítik el, vagyis közel két hónappal az után, hogy a tervek szerint április 18-án a magyar parlament elfogadja az új alaptörvényt.
Az Európa Tanács részéről ugyanakkor nemcsak a Velencei Bizottság vizsgálja a magyar alkotmányozást. A közgyűlés monitoring bizottsága március 25-én kijelölt két saját jelentéstevőt is, egy svéd és egy cseh raportőrt, akiknek nemcsak az alaptörvényről, hanem a magyar demokrácia helyzetéről, az emberi jogok érvényesüléséről és a médiatörvény hatásairól is képet kell adniuk - tájékoztatta az [origo]-t a közgyűlés egyik magyar tagja.
A kéttagú delegáció várhatóan szintén májusban érkezik Budapestre, és - akárcsak a Velencei Bizottság munkacsoportja - egy jelentésben összegzi majd tapasztalatait. A vizsgálódás előzménye, hogy januárban - még a médiatörvény körüli botrányok idején - a közgyűlés szocialista frakciója monitoring eljárás megindítását kezdeményezte Magyarország ellen, a kormány szerintük demokratikus normákat sértő intézkedései miatt, kezdeményezésük akkor azonban nem kapta meg a szükséges többséget.
Egy hallgatólagos megállapodás
Az indítvány ezután került a közgyűlés monitoring bizottsága elé. Az eljárási szabályzat szerint a folyamatot a testületnek mindenképpen el kellett indítania, hiszen azt több mint tíz képviselő (legalább két országból és két politikai csoportból) kezdeményezte: a javaslatot 24 képviselő írta alá, többségük svéd (10 képviselő), a politikai csoportokat tekintve pedig a szocialista (14 szocialista, plusz egy képviselő a német baloldal pártjából). Figyelemre méltó, hogy aláírta a kezdeményezést öt néppárti képviselő is (három svéd, illetve egy észt és egy ciprusi), miközben az Európai Néppárthoz tartozik a Fidesz is.
A monitoring bizottság a jelentéstevők és a Velencei Bizottság vizsgálata alapján dönt majd arról, hogy javasolja-e a közgyűlésnek a Magyarországgal szembeni monitoring eljárás megindítását. Kivételes döntésnek számítana, ha valóban elindulna a vizsgálat, hiszen - mint azt a PACE több magyar képviselője is megerősítette - egy hallgatólagos megállapodás szerint az Európa Tanács nem monitoroz EU-tagállamokat. Korábban voltak ugyan ilyen kezdeményezések, de ezeket rendre elutasították.
Az Európa Tanács jelenleg Azerbajdzsánban, Bosznia-Hercegovinában, Grúziában, Moldovában, Monacóban, Oroszországban, Szerbiában, Törökországban és Ukrajnában kíséri figyelemmel az emberi jogok és a demokrácia alakulását. Kaufer Virág LMP-s parlamenti képviselő, a monitoring bizottság magyar tagja az [origo]-nak azt mondta, precedensértékű lenne, ha sikerülne elindítani a folyamatot egy EU-tagállamban (az alapvető jogok számonkérése a tagállamokon még az EU-nak is nehézségeket okoz, erről ebben a cikkben olvashat).
Aggódik a Fidesz
"Rendkívül kellemetlen lenne" - mondta az esetleges monitoring eljárásról az [origo] érdeklődésére Braun Márton fideszes képviselő, a magyar PACE-delegáció vezetője. Szerinte a főként svéd képviselők által aláírt kezdeményezés különlegessége, hogy nem egy-egy jogszabályt kívánnak vizsgálni, hanem a magyar jogrend egészét át akarják áttekinteni. Épp ezért egy vizsgálat hosszú évekig tarthat, és nemcsak a jelenlegi, hanem egy következő kormánynak is nehézségeket okozhatna, még ha a szankcionálási jogkörrel nem bíró Európa Tanács részéről csak szóbeli bírálatokra is lehet számítani.
A 24 képviselő által aláírt kezdeményezésben szerepel például, hogy az aláíróknak információik vannak politikai okokból elbocsátott köztisztviselőkről, illetve szerintük az alkotmánybírók jelölésének új módja megkérdőjelezi a testület függetlenségét. Braun szerint ő a monitoring bizottság március 25-i ülésén tételesen cáfolta a kezdeményezésben szereplő, aggodalomként megfogalmazott állításokat.
A kormánypárti képviselő azt mondta: A március 25-i ülésen minden a magyar szocialisták forgatókönyve szerint történt, Szabó Vilmos szocialista képviselő, a magyar PACE-delegáció helyettes vezetője ugyanakkor tagadta, hogy ők állnának a kezdeményezés mögött. Az [origo] megkereste e-mailben Marietta de Pourbaix-Lundin svéd parlamenti képviselőt, a monitoring-kezdeményezés benyújtóját, hogy megtudjuk, milyen forrásokból származnak Magyarországról szóló ismeretei, de egyelőre nem kaptunk választ.
Fókuszban az Alkotmánybíróság
Bár a kormány célja az volt a Velencei Bizottság megkeresésével, hogy megelőzze az elhúzódó vita kialakulását, az szinte biztosnak tűnik, hogy hónapokig napirenden lesz az alaptörvény témája. Az Európa Tanácsból származó információink szerint a szervezet közgyűlése ugyanis októberi plenáris ülésén foglalkozik majd a Velencei Bizottság, valamint a cseh és svéd raportőrök megállapításaival.
A magyar kormánypártok a legkeményebb bírálatokat eddig is amiatt kapták a bizottság részéről, hogy korlátozták az Alkotmánybíróság jogkörét. Egy, a bizottság munkáját jól ismerő forrás szerint a további vizsgálódás során biztos, hogy részletesen fognak foglalkozni ezzel a kérdéssel. A forrás szerint ennek során nemcsak a kormánnyal folytatott tárgyalásaira támaszkodhat majd a bizottság, de "jól ismeri" a másik oldal, az Alkotmánybíróság véleményét is. Március eleji budapesti látogatásukon ugyanis nemcsak az Alkotmánybíróság elnökét, Paczolay Pétert hallgatták meg a munkacsoport tagjai, hanem az egész testületet, illetve találkoztak Sólyom László korábbi államfővel, az Alkotmánybíróság első elnökével is
Az MSZP ún. "példaképei" között ott vannak Kádár János; továbbá Nyers Rezső, Fehér Lajos és Fuck Jenő hármas csoportja (nevükhöz fűződik a félresikerült 1968-as "Új Gazdasági Mechanizmus"), aztán a "keményvonalasak": Rákosi Mátyás (Róth Manó), Farkas Mihály (az ÁVH főnöke volt), Gerő Ernő, Révai József, Kun Béla, Szamuely Tibor, Lindner Béla, Károlyi Mihály; no meg a "szentek és sérthetetlenek" kis csapata: Karl Marx, Friedrich Engels, Vlagyimir Iljics Uljanov (Lenin), és Joszip Viszáljonovics Dzsugaszvilli (Sztálin).
Ki nevezte az MSZP-ből példaképnek a felsoroltakat? Maximum Károlyit, akit más nézőpontból értékelnek.
A FIDESZ-KDNP igaz példaképei soraiban viszont ott találjuk Antall József min. eln. urat, Nagy Imre min. eln., Horthy Miklós korm., II. Rákóczi Ferenc Erd. fjd., Bocskai István Erd. fjd., Hunyadi Mátyás kir., Hunyadi János (a nándorfehérvári győztes honvéd-parancsnok), Károly Róbert kir., IV. Béla kir. ( ő is honvédő!), I. (Szent) László kir., I. (Szent) István kir. (államalapító), Géza Mo.-i fjd., és hogy eme topik témájához is viszonylag közel maradjunk, II. András kir. (ő volt az "Aranybulla" nevű ős-alkotmány fő megszerkesztője (évszám: 1222)!!)
Nagy Imre milyen párti politikus is volt?
Mitől lenne a felsorolt személyeknek több köze a Fideszhez, mint más pártokhoz?
Horthy az, akiről ez elmondható, a baloldali, liberális és zöld pártok nem valószínű, hogy kérnek az ő rendszerének szellemiségéből (mégha időnként át is esnek a ló másik oldalára a kritikát illetően).
Esetleg Antall József, bár életében igencsak ostorozta az ő kormányát a Fidesz, elég Orbán Viktor 1992-es pécsi beszédére gondolni (amit néhány behelyettesítéssel simán át lehetne alakítani a mostani kormány kritikájává). Sőt, az ő és Tölgyessy Péter nevével fémjelzett paktumot mostanában is le szokták szólni jobbról.
Ami meg az Aranybullát illeti, nevezhetnénk akár paktumnak is. Csakhát, ahogy előbb írtam, ez a szó nem cseng jól a mostani alkotmányozók körében... Azt pedig el szokták felejteni, mi is volt az előzménye: II. András "elkúrta".
A kormánypárti javaslat módosításairól folytatódik a vita
Az Országgyűlés mai egynapos ülésén fejezi be a kormánypárti alaptörvény-javaslat részletes vitáját. A képviselők a megszokott interpellációs blokk előtt, összesen öt órában utoljára szólhatnak hozzá a készülő alaptörvény tervezetéhez, amennyiben ahhoz a későbbiekben már nem érkeznek további módosító indítványok.
Úgy sejtem, hogy amit leírtál, az nem egy szabatos jogászi válasz kérdése(im)re, hanem egy Fidesz hívő vélekedése.
Ez persze csak annyiban probléma - tiszteletben tartom személyes meggyőződésedet, amely e kérdéstől eltekintve néhány dologban helyenként lehet akár az enyém is, de nem mindenben-, hogy magam tényleg egy jogász - ha lehetséges egy alkotmányjogász - jogi álláspontját szerettem volna megismerni abban a kérdésben, hogy kötelező-e a parlamenti pártoknak felesküdni az Alaptörvényre ill. Alkotmányra? És ha igen, akkor mik a következemények az eskü elmaradása esetén? Értem, hogy neked ez az álláspontod, magam meg inkább a joghoz szeretném igazítani a sajátomat.
Az egy dolog, hogy nem vesz részt két ellenzéki párt az alkotmányozásban, amelynek kimondva vagy kimondatlanul az az alapja, hogy nem kívánnak legitimációt adni a szerintük akármilyen szempontok szerint nem megfelelő új Alaptörvényre ill. Alkotmányra.
Ez azért nem kifogásolható egyértelműen, hiszen a szavazóik úgy adtak nekik mandátumot, hogy elfogadták választási programjukat. Magam úgy látom, hogy - eltekintve a kényszer és szükségszerű megfogalmazásoktól, meg a múltbéli történésektől - egyik párt választási porgramja sem tartalmazta explicit az alkotmányozást, ugyanakkor az mondható, hogy implicit az 20 éve benne van. A választók minden pártra az ismerhető programjuk alapján adták le szavazataikat és - ezen a ponton - egyetértek az LMP-vel, amikor erre azt mondja, hogy "Nem erről volt szó!". Pontosabban: erről nem volt szó explicit.
A választóknak az alkotmányozáshoz való hozzáállása szavazatok alapján pontosan nem ismerhető egyik párt esetében sem, nem mérhető. (Csak az lenne mérhető, ha közvéleménykutatás történne, de ismerjük annak pontosságát...) Így az sem, hogy totálisan helyeslik-e a legitimáció megadását, azaz követelik-e a folyamatban való részvételt, avagy egyetértenek azzal, hogy a 2/3-os többség csak a legitimációért küzd, és ha a részvétel megtörténik, akkor meg az történik, amit a 2/3 akar. Megjegyzem, úgy rémlik, hogy mindkét párt az alkotmányozási folyamat kezedeti szakaszában részt vett, és csak azután távozott, hogy nem látott reményt a javaslataik érvényesítésére.
Hogy melyik az erősebb követelmény: minden "ellenszél" ellenére részt venni az alkotmányozásban az utolsó stációig és felválalva azt, hogy semmi meg nem valósul abból, amit képvislenek, vagy - mint azt teszik - kivonulnak, nos, hogy melyik volt a helyes magatartás, az igazándiból abból mérhető le majd, hogy a következő választáson mennyi szavazatot fognak tudni begyűjteni? Mert ez a lépés is befolyásolni fog.
"Hülye lenne a Fidesz, ha nem gondolna a jövőre, és nem próbálná meg folytatni tevékenységét. A szocik is ezt tették a 80-as években."
A Fideszben meg a szocialistákban (régen MSZMP, ma MSZP; egyre megy... ... ...) csak és kizárólag annyi a közös, hogy mindegyik a jövőjén gondolkodik, és folytatja a megkezdett tevékenységét. De csak ennyi, és semmi több!!!
((A Fidesz a jövőjén kívűl még a jövőn is gondolkodik, azaz az országunk és mindannyiunk jövőjén is gondolkodik!>>> Ez már viszont különbség!))
A különbségekről!
A Fidesz is a jövőjét építgeti, meg az MSZP is. No persze; lászatra ennyi!!
Csak amíg az MSZP rombolja, addig a FIDESZ-KDNP fokozatosan felépíti az ország jövőjét. Mások a példaképek is a jobb, és baloldalon!
(1.) -- Az MSZP ún. "példaképei" között ott vannak Kádár János; továbbá Nyers Rezső, Fehér Lajos és Fuck Jenő hármas csoportja (nevükhöz fűződik a félresikerült 1968-as "Új Gazdasági Mechanizmus"), aztán a "keményvonalasak": Rákosi Mátyás (Róth Manó), Farkas Mihály (az ÁVH főnöke volt), Gerő Ernő, Révai József, Kun Béla, Szamuely Tibor, Lindner Béla, Károlyi Mihály; no meg a "szentek és sérthetetlenek" kis csapata: Karl Marx, Friedrich Engels, Vlagyimir Iljics Uljanov (Lenin), és Joszip Viszáljonovics Dzsugaszvilli (Sztálin). Ha rájuk gondolok, akkor ez a legsötétebb gazemberek, hazaárulók, spiclik, besúgók névsora. Erkölcsi alapot bizonyosan nem ad semmihez sem!
(2.) -- A FIDESZ-KDNP igaz példaképei soraiban viszont ott találjuk Antall József min. eln. urat, Nagy Imre min. eln., Horthy Miklós korm., II. Rákóczi Ferenc Erd. fjd., Bocskai István Erd. fjd., Hunyadi Mátyás kir., Hunyadi János (a nándorfehérvári győztes honvéd-parancsnok), Károly Róbert kir., IV. Béla kir. ( ő is honvédő!), I. (Szent) László kir., I. (Szent) István kir. (államalapító), Géza Mo.-i fjd., és hogy eme topik témájához is viszonylag közel maradjunk, II. András kir. (ő volt az "Aranybulla" nevű ős-alkotmány fő megszerkesztője (évszám: 1222)!!) Hát, mit mondjak, "kicsit" más értékrendet képviselnek, mint a szocik ún. "példaképei"! Becsületet, erkölcsöt, törvénytiszteletet, jogrendet hordoz minden egyes itt felsorolt neves személyiség!! És ennek a Magyar Hazának ez kell!!!!
Az az összemosás, hogy mind a két párt egyformán a jövőben megteendő útjára gondol, azért nem állja meg a helyét, mert ez az irányvonal az MSZP számára a hazugság, az országrontás, és a csalás útja, addig a FIDESZ-KDNP útiránya a törvényességen, jogrenden, becsületen és egyenes erkölcsön alapuló demokratikus jogállam és valódi szociális és egyéb értelemben is értett jóléten alapuló, becsületesen boldogulni akaró és tudó állam irányába vezet!!! Azaz, a két párt jövőbeli útja -- finoman szólva -- nem egyfelé visz!
Magyarországon veszélyben a demokrácia és a jogállam!
Az új magyar alaptörvény (alkotmány) tervezete súlyos támadás a magyarországi demokrácia és jogállam ellen!
Számos vezető magyar politikai szereplő, pl. Sólyom László, az Alkotmánybíróság első elnöke, a Magyar Köztársaság korábbi elnöke, Paczolay Péter, az Alkotmánybíróság jelenlegi elnöke, Baka András, a Legfelsőbb Bíróság elnöke, Kis János, a magyar liberálisok korábbi elnöke, Kállai Ernő, a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosa stb. súlyosan kritizálták az új alkotmány tervezetét annak komoly hiányosságai és torzításai miatt.
ELJÁRÁSI KÉRDÉSEK
1. A parlamenti ellenzék kivonult a szövegtervezet előkészítésének munkálataiból, és nem zajlott társadalmi politikai vita sem.
2. A kormányzó Fidesz–KDNP-koalíció azt állítja, hogy az új alkotmány teljesen legitim lesz, de nem hajlandók népszavazásra bocsátani. 3. A tervezet számos alapvető kérdést nem rendez, pl. szavazati jogok, bírósági rendszer, abortusz stb., hanem azokat alsóbb szintű törvények hatálya alá utalja, amelyeket a parlamentnek minősített többséggel kell elfogadnia.
TARTALMI KÉRDÉSEK
4. A preambulum utalást tesz Istenre és a kereszténységre mint nemzetmegtartó tényezőre. Ezt nem tekinthetjük értéksemlegesnek, és ezzel az alaptörvény kizárja mindazokat, akik más felekezethez tartoznak vagy vallás nélküliek.
5. A preambulum összekeveri a politikai és az etnikai nemzet fogalmát. A nem magyar nemzetiségű magyar állampolgárokat, valamint a magyar nemzetiségű nem magyar állampolgárokat is a nemzet részének tekinti. 6. Az alkotmánytervezet kinyilvánítja, hogy nincs jogfolytonosság a jelenlegi magyar alkotmánnyal, holott a jelenlegi teljes jogrend és szerződési gyakorlat ezen alapszik.
7. A jelenlegi alkotmánnyal ellentétben az új tervezet nem védi a Magyarországon élő nemzeti és etnikai kisebbségeket.
8. A jelenlegi alkotmánnyal ellentétben az új tervezet nem védi a magántulajdont.
9. Az új tervezet utat nyit az abortusz esetleges betiltása felé.
10. Az új tervezet megnyitja annak lehetőségét, hogy a gyermekes szülőknek többszörös szavazati joga legyen, így sérti az egyenlő szavazati jog elvét.
11. Az Alkotmánybíróság hatáskörét a jelenlegi kormány a jelenlegi alkotmány változtatásával jelentősen megkurtította. Az új tervezet elfogadja ezt a korlátozott hatáskört.
12. Az új tervezetből kiolvasható, hogy a kormányzat ki akarja terjeszteni a befolyását a bírósági rendszerre, az utolsó független hatalmi ágra.
13. Az új tervezet megszüntet három jelenlegi ombudsmani tisztséget: a nemzetiségi és etnikai kisebbségi jogok, az adatvédelem és a jövő generációk országgyűlési biztosáét.
14. Az új tervezet csaknem az öszszes állami intézmény vezetőjének kinevezési szabályait megváltoztatja; 9 vagy akár 12 évre növeli hivatali idejüket, ezzel oly módon erősíti meg a pozícióikat, hogy azok a személyek, akiket a jelenlegi kormány nevez ki, gyakorlatilag elmozdíthatatlanokká válnak. Azáltal, hogy ezeket a tisztségeket ilyen rendkívül hosszú ideig elfoglalják, súlyosan korlátozzák az összes majdani kormány mozgásterét.
15. Az új tervezet a Fidesz számára biztosítja egy alkotmányos puccs lehetőségét. Az új Költségvetési Tanács, amelynek többsége főleg Fideszhez lojális emberekből áll, vétójoggal bír majd a költségvetés elfogadásában, a köztársasági elnök pedig feloszlathatja a parlamentet, ha március 31-éig nincs elfogadott költségvetés.
Azért ez aranyos. A Fidesz-KDNP-nek jár az "ártatlanság vélelme", de "Ha majd valamit elkövetnek a szocik, akkor arra már megvannak a megfelelő "Btk."-s paragrafusok". Mire, arra, ha nem esküsznek fel az alaptörvényre?
"Az MSZP kikerül a Parlamentből és mindjárt elkezdődik a parlamenti képviselők létszámának redukálása? Sőt, mint párt is megszűnik? Vagy új választások lesznek?"
Hát az csúnya (jogi-törvényi) baleset volna, akármit is követett el -- vagy készül elkövetni -- az MSZP, ha kikerülne a parlamentből, vagy akárcsak a mandátumszáma csökkenhetne le; az új választásról már nem is beszélve... ... ... . :) ... :);.
Jogállamban élünk, ami annyit tesz, hogy -- a jelen kérdésre szorítva a jogállamiság ismertető jegyeit -- választásokat 4 évente kell rendezni (csalások elleni) ellenőrizhető és ellenőrzött keretek között, eredményét az arra hivatott megbízottaknak hitelesíteni kell, és a válaqsztások eredményre a következő 4 éves ciklusra vonatkozóan garantálja a bejutott pártoknak a képviselőimandátum-számukat, a parlamentben való bekerült állapotokat, az új kormánynak pedig garantálja a kormányzáshoz szükséges összes feltételt!
Ha majd valamit elkövetnek a szocik, akkor arra már megvannak a megfelelő "Btk."-s paragrafusok!
Nem szabad az emberekben azt a hamis tévképzetet terjeszteni, hogy a FIDESZ-KDNP-s kormányoldal a 2/3+5 fő többségével akármit -- akár a törvénytelenséget is beleértve -- megtehet az ellenzékkel szemben, mert ez nem igaz, és mint valótlanságsérti az ártatlanság vélelmének elvét is a FIDESZ-KDNP-s kormányoldallal szemben! ((Ők soha nem fognak törvénytelen eszközökhöz nyúlni, ebben teljesen biztos lehetsz.)) Ez, mármint a hazugság, és félrevezetés az MSZP és az LMP módszere. Hagyjuk meg nekik..!
"...Vagy esetleg az Alaptörvényre - lévén nem Alkotmánynak nevezik..."
Kedves Frimi!
Az, hogy most azt a valamit, aminek eleddig Alkotmány volt a hivatalos neve, innentől kezdve (az alkotmányozás lezárulásától, azaz az elfogadástól és a hatályba-léptetéstől számítva) már majd Alaptörvény lesz a hivatalosított neve, nincs túl sok jelentősége... . ((Nagyjából annyi a jelentősége, hogy -- egy kicsit "hülye", sántító hasonlattal élve -- mint annak, hogy az autón a villogót irányjelzőnek, avagy indexnek hívod. De hát ugye, melyik hasonlat nem sántít... ?))
Az, hogy az eddigi Alkotmány elnevezést Alaptörvény elnevezésre változtatják, inkább az lehet az oka, hogy amíg a régi egyedül látta el a feladatát, addig az újhoz hozzákötnek bizonyos Sarkalatos Törvények elnevezésű paragrafuscsomagot is, azért, hogy maga az új Alaptörvény rövidebb terjedelmű lehessen, mint a régi -- azaz az Alkotmány volt. Ami meg nem fért (volna) bele, emígy meg helyet kap a Sarkalatos Törvényekben!
Funkciójában azonban ugyanaz marad, fontos törvény-alapvetési feladatot lát el úgy az űj, akár a régi! És ez a lényeg!
Lapunkhoz eljuttatott levelében Bokros Lajos EP-képviselő titkársága a következőket írja: A Fidesz „Akiknek semmi sem drága – nemzeti jelképeinket becsmérlik” c. közleményében megint valótlanságokat állít, és durván csúsztat.
Ennek persze jóindulatú feltételezéssel oka lehet akár az is, hogy a pártnak bizonyítottan nem erőssége a fordítás, de ezek szerint nemcsak magyarról angolra (hiszen az EP-képviselőknek először megküldött alaptörvény egy korábbi tervezetének angol nyelvű fordítása is tele volt hibákkal, ráadásul még a Nemzeti hitvallás c. részt sem tartalmazta), hanem angolról magyarra is.
A Fidesz állításával szemben szóljanak a tények, ezért mellékeljük az EP-képviselőknek szétküldött Bokros-levél fordítását – fejeződik be a levél.
Ennek közlése előtt a hírügynökség információja alapján igen röviden összefoglaljuk a Fidesz Bokros által sérelmezett vádjait: A nemzeti jelképeket becsmérli külföldön a magyar baloldal – állította csütörtökön Brüsszelben kiadott közlemé nyében az Európai Parlament magyar néppárti képviselőcsoportja (Fidesz–KDNP). A közlemény szerint „az MSZP EP-képviselői, valamint Bokros Lajos, a médiatörvénnyel kapcsolatos rágalomhadjárat kifulladása után most újra hazugságokkal teli körlevelekben hangolják hazánk ellen az uniós intézményeket”. Továbbá: „Mind az MSZP, mind Bokros Lajos kifogásolják az alaptörvényben szereplő Isten, áldd meg a magyart kifejezést, meg sem említve, hogy az a magyar Himnusz kezdő sora.”
Ezek után Bokros Lajos levele az uniós képviselőknek:
Magyarországon veszélyben a demokrácia és a jogállam!
Az új magyar alaptörvény (alkotmány) tervezete súlyos támadás a magyarországi demokrácia és jogállam ellen!
Számos vezető magyar politikai szereplő, pl. Sólyom László, az Alkotmánybíróság első elnöke, a Magyar Köztársaság korábbi elnöke, Paczolay Péter, az Alkotmánybíróság jelenlegi elnöke, Baka András, a Legfelsőbb Bíróság elnöke, Kis János, a magyar liberálisok korábbi elnöke, Kállai Ernő, a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosa stb. súlyosan kritizálták az új alkotmány tervezetét annak komoly hiányosságai és torzításai miatt.
ELJÁRÁSI KÉRDÉSEK
1. A parlamenti ellenzék kivonult a szövegtervezet előkészítésének munkálataiból, és nem zajlott társadalmi politikai vita sem.
2. A kormányzó Fidesz–KDNP-koalíció azt állítja, hogy az új alkotmány teljesen legitim lesz, de nem hajlandók népszavazásra bocsátani. 3. A tervezet számos alapvető kérdést nem rendez, pl. szavazati jogok, bírósági rendszer, abortusz stb., hanem azokat alsóbb szintű törvények hatálya alá utalja, amelyeket a parlamentnek minősített többséggel kell elfogadnia.
TARTALMI KÉRDÉSEK
4. A preambulum utalást tesz Istenre és a kereszténységre mint nemzetmegtartó tényezőre. Ezt nem tekinthetjük értéksemlegesnek, és ezzel az alaptörvény kizárja mindazokat, akik más felekezethez tartoznak vagy vallás nélküliek.
5. A preambulum összekeveri a politikai és az etnikai nemzet fogalmát. A nem magyar nemzetiségű magyar állampolgárokat, valamint a magyar nemzetiségű nem magyar állampolgárokat is a nemzet részének tekinti. 6. Az alkotmánytervezet kinyilvánítja, hogy nincs jogfolytonosság a jelenlegi magyar alkotmánnyal, holott a jelenlegi teljes jogrend és szerződési gyakorlat ezen alapszik.
7. A jelenlegi alkotmánnyal ellentétben az új tervezet nem védi a Magyarországon élő nemzeti és etnikai kisebbségeket.
8. A jelenlegi alkotmánnyal ellentétben az új tervezet nem védi a magántulajdont.
9. Az új tervezet utat nyit az abortusz esetleges betiltása felé.
10. Az új tervezet megnyitja annak lehetőségét, hogy a gyermekes szülőknek többszörös szavazati joga legyen, így sérti az egyenlő szavazati jog elvét.
11. Az Alkotmánybíróság hatáskörét a jelenlegi kormány a jelenlegi alkotmány változtatásával jelentősen megkurtította. Az új tervezet elfogadja ezt a korlátozott hatáskört.
12. Az új tervezetből kiolvasható, hogy a kormányzat ki akarja terjeszteni a befolyását a bírósági rendszerre, az utolsó független hatalmi ágra. 13. Az új tervezet megszüntet három jelenlegi ombudsmani tisztséget: a nemzetiségi és etnikai kisebbségi jogok, az adatvédelem és a jövő generációk országgyűlési biztosáét.
14. Az új tervezet csaknem az öszszes állami intézmény vezetőjének kinevezési szabályait megváltoztatja; 9 vagy akár 12 évre növeli hivatali idejüket, ezzel oly módon erősíti meg a pozícióikat, hogy azok a személyek, akiket a jelenlegi kormány nevez ki, gyakorlatilag elmozdíthatatlanokká válnak. Azáltal, hogy ezeket a tisztségeket ilyen rendkívül hosszú ideig elfoglalják, súlyosan korlátozzák az összes majdani kormány mozgásterét.
15. Az új tervezet a Fidesz számára biztosítja egy alkotmányos puccs lehetőségét. Az új Költségvetési Tanács, amelynek többsége főleg Fideszhez lojális emberekből áll, vétójoggal bír majd a költségvetés elfogadásában, a köztársasági elnök pedig feloszlathatja a parlamentet, ha március 31-éig nincs elfogadott költségvetés.
Hát tudod, szerintem itt szét kell választani legalább két dolgot. Rögtön két kérdés merül ugyanis fel:>>
>(1.) -- Az egyik, hogy az Alaptörvényre fel kell-e esküdni, és ha ezt az adott parlamenti pártok közül megszegi valamelyik, akkor mi lesz, ill. mi lehet annak a következménye.
>(2.) -- A másik, hogy van két olyan párt (MSZP, LMP) amelyek -- teljesen a saját akaratuktól vezérelten (!) -- már eleve kimaradtak az alkotmányozási folyamatból, szabotálni próbálva ezzel a folyamatot. ((Más kérdés, hogy ez nem megy, mivel a FIDESZ-KDNP-s kormányoldalnak -- szerencsére!!! -- megvan az alkotmányozó 2/3-os többsége, plusz még öt fő a választások szerint (ebből -- sajnálatos módon -- 1 fő (autóbalesetben) elhunyt (Arnóth Sándor FIDESZ-es képviselő úr), így a Püspökladány választókerületére illetékes új képviselő megválasztásáig most négyen vannak a 2/3-on felül), ami bőven elég az alkotmánytervezet elfogadtatásához!)) ((Ezúton mély tisztelet és őszinte részvét az elhunyt, és családja iránt!))
A két kérdésre a két lehetséges válasz:>>
>(1.) -- A mindenkor érvényben lévő Alkotmányra -- másik nevén az Alaptörvényre -- a mindenkori parlamenti pártoknak azoknak összes képviselőjükkel együtt, az egyéb (azaz a független) képviselőknek, és a mindenkori Kormánynak annak összes kormány-tisztségviselőivel együtt, valamint a Tisztelt Ház elnökének és a Tisztelt Ház alelnökeinek kötelező felesküdnie! Ha ezt valaki őközülük nem teszi, akkor megsérti az ide vonatkozó törvényi rendelkezést. ((Hogy az alkotmányt is megsérti-e, vagy sem, azt én sem tudom, mert egyrészt valamilyen viselkedési mód akkor lehet alkotmányellenes, ha valami adott dolog le van rögzítve az alkotmányban szilárdan, és annak megszegése teljesül. Ilyen módon az, ami nincsen szilárdan lerögzítve az alkotmányban, azt az alkotmány szerint nem lehet megszegni, mivel az nincs benne az alkotmányban; másfelől úgy is meg lehet szegni az alkotmányt olyan dologgal, amit az alkotmány nem tartalmaz ugyan, de annak az alkotmánnyal kapcsolatos tiszteletben tartását valamilyen másik törvény (valami más formában) előírja (pl. alkotmányhoz kötött sarkalatos törvények valamelyike, esetleg más törvény).)) Na már most, ha bármilyen törvény (az alaptörvényt, vagy más törvényt) megszegnek, annak megvan a megfelelő -- törvényileg előírt -- büntető szankciója. Ha tehát valaki nem esküszik fel az alaptörvényre, akkor az az eset biztosan szankcionálható lesz!
>(2.) -- A másik dolog jóval egyszerűbb! Ott egyszerűen meg van határozva, hogy a parlamenti képviselőknek mi a munkájuk, és ha azt valamelyikük megszegi a kötelező munkahelyi munkavégzéstől, akkor nyilvánvalóan az is szankcionálható, és az el nem végzett munkáért fizetést sem vehet fel!
Ha az MSZP és az LMP nem vesz részt az alkotmányozási folyamatban, és az Alkotmányra -- az Alaptörvényre -- arra való hivatkozással nem esküszik fel, hogy ők nem is akartak alkotmányozni, akkor ők egyszerre szegték meg a felesküdési kötelezettséget és azt a munkavégzési kötelezettséget, amiért államilag meg vannak fizetve -- igencsak alaposan!!! -- akkor vonják érte őket a TÖRVÉNY BETŰJE szerintfelelősségre!
Most már értem, hogymért gumikesztyűben bonotgatták a diákok a leveleket.
Ennek ellenére, a kirívó, sértő elemeknek én nem nagyon tulajdonítanék nagy jelentőséget, hiszen ha itt a Fórumban olykor leírt dolgokat realizálni lehetne, azok ennél sokkal rosszabbak is lennének. Annyi oldalon, ahány csak van... Sokkal inkább néhány más dolognak, sokkal nagyobb súllyal, amelyek a stop cikkében apróbetűvel vannak szedve...
Kérdeztem - és senki sem akar ezzel foglalkozni, vagy esetleg hozzám hasonlóan gőze sincs -, hogy milyen helyzet áll elő akkor, ha a Parlament MSZP frakciója nem esküszik fel az új Alaptörvényre? Vagy esetleg az Alaptörvényre - lévén nem Alkotmánynak nevezik - fel sem kell esküdni? És akkor nem történik tk. semmi, azaz minden megy tovább a "régiben"?
A jövő héten befejeződik az alaptörvény-javaslat részletes vitája
2011. április 3., vasárnap 7:55
InfoRádió / MTI
Befejeződik az alaptörvény-javaslat részletes vitája az Országgyűlés jövő heti egynapos ülésén. A képviselők - ha nem érkeznek újabb módosító indítványok a készülő alkotmányhoz - utoljára szólhatnak a tervezethez.
Orbánékat pedig még/már a Cohn-Bendittel erősítő MSZP sem állíthatja meg.
Az egy dolog, hogy kinek ez kedves, kinek meg az... Magam inkább arra lennék kíváncsi, hogy ennek a lépésnek milyen jogi következményei lehetnek?
Az MSZP kikerül a Parlamentből és mindjárt elkezdődik a parlamenti képviselők létszámának redukálása? Sőt, mint párt is megszűnik? Vagy új választások lesznek?
