Igazából azt írtam le amit az idegenvezető hölgytől hallottam, aki tulajdonképpen csupán pár héttel korábban kezdett, és szemlátomást voltak még tudásbeli hiányosságai, például a szószékről tőlem hallotta először hogy esetleg Szarvaskőt ábrázolhatja.
De mondta hogy igyekszik. :-)
Igazad van, az a fotó délnyugati irányból van, délkelet felől így látszik az épület:
Remélem nem haragszol meg ,de tennék az 1és2. képedhez egy kis kiigazítást!
1kép:nem délkeleti hanem délnyugati fotó
2kép:ez nem könyvtár bejárata volt,mert itt a déli keresztházba lépnél.Ez egy elfalazott falfülke/armarium/,
ahol a könyveket tartották,láthatók a könyveket tartó polcok hornyai is.Ilyet találsz Szentgotthárdon is,ez általános a ciszterci rendnél.Nagyobb apátságokban mint a Pilisiben/Bélháromkút anyamonostora/a sekrestyéből választottak le külön könyvek tárolására alkalmas helyiséget.Az armarium fölött látható
faragott félkörív a kerengő boltozatának egyetlen megmaradt falíve.
Börzsöny, Kóspallag közelében, Toronyaljai pálos kolostorromok
A Teleki túrák 20 kilométeres távján szakítottam egy kis időt a Bibervárral átellenben emelkedő dombon található ún. Toronyaljai pálos kolostorromok felkeresésére is.
Mint a neve is elárulja szinte semmit nem lehet tudni erről a romról, (még az igazi nevét sem) ugyanakkor az egyetlen helyreállított része, egy kőkeretes kút valamiért egyedülállónak van titulálva Közép-Európában.
Talán tudja valaki hogy miért?
A romterület maga engem a Regéc és Háromhuta közti Könnycsepp-tónál található pálos romokra emlékeztetett, földfelszín felett gyakorlatilag semmi nincsen, ugyanakkor a felszíni formációkból markánsan rajzolódnak ki az egykori falak körvonalai.
Minden bizonnyal egy feltárás sok-sok érdekességet hozna felszínre ezen a helyen.
Péntektől augusztus 20-ig érdemes lesz Kecskemétre látogatni, a Cifrapalotában "Kincses Kecskemét" néven kiállítás nyílik, amelyen rengeteg az Alföldön, az elmúlt 10 évben talált régészeti leletet fognak bemutatni, köztük a Pétermonostoránál talált, Európai hírű Szent-Péter ereklyetartót is.
"...Viszont középkori templomok mellett tervásatásokat, kutatási projekteket minden évben tervezek, legyen az bárhol a megyében, Szankon, Lakiteleken, a félegyházi Templomhalmon, vagy a Pataj melletti szentkirályi palánkvárnál. És persze ott van a nagy találat a bugaci Pétermonostora, mely az európai szenzációt jelentő leletein kívül egyben átírja a térség, Kecskemét szerepét az Árpád-kori Magyarországon..."
Hétvégi túrám után hazafelé még bekanyarodtam a Bélháromkúti Ciszterci Apátsághoz, gondoltam hátha meg lehet nézni belülről is ezt az ezeréves templomot, ez oly' ritkán adatik meg a túrázóknak.
Sikerült is, egy idegenvezető hölggyel egyedül voltam a templomban. Jó sokat beszélgettünk, és amit fontosnak tartanék az egyszerű kirándulóktól a kéktúrázókig mindenkinek az az hogy hamarosan bezár a templom, fel fogják újítani a tetőzettől kezdve szinte minden fontosabb elemét.
Pontosan nem tudta megmondani a hölgy hogy mettől meddig fog ez tartani, (1-2évre bezárnak) de aki még mostanában szeretné megnézni az tegye meg.
1. az apátság épülete délkelet felől
2. az egykori könyvtár bejárata, mikor leégett az 1500-as években több száz kódex égett el odabent
A legtöbb panasz - teljesen jogosan - arról érkezett, hogy olyan objektumok is szerepelnek a templomlistában, ami nem illik oda: pl. vagy a régi helyén emelt újabb templom, vagy nem is volt ott templom, vagy konkrétan semmi nem látszik belőle, mert visszatemették, ilyesmi. Szóval nekiálltam utánanézni minden egyes helynek a műemlékem adatbázisban, templomrom.hu-n, bonyolultabb esetekben a google segítségével próbáltam rendet tenni.
Vésztő-Mágor történelmi emlékhely= Csolt-monostori romkert
A kérdőjeles objektumokról semmit nem találtam,Ti tudtok valamit róluk?
Ezek közül egyedül a gyulai ferences templom romja van feltöltve a honlapra, de ha tudtok a többi helyszínről is képeket küldeni, azt megköszönném (illetve névvel, dátummal jelenne meg a honlapon).
Ha van rá érdeklődés, kedv, jelentkező, akkor örülnék neki, ha tudnátok segíteni a többi megye objektumainak tisztázásával illetve fényképek küldésével.
Közben rájöttem, hogy miért nem vettük eddig észre az emberalakot a falon, és ezt azok kedvéért mondom el, akik esetleg meg akarnák nézni a romot, hiszen Pestről elég jól megközelíthető:
Elővettem korábbi fényképeimet, és hát a fák lombjától - a levelektől és az árnyékuktól - csupán kis részletek láthatók a falból ott, ahol ez az alak van, így szinte lehetetlen meglátni.
Írtam tegnap Fülöp András régésznek, akinek a cikkét megtaláltam a neten a 2000-es évek elején történt ásatasokról. Kaptam is rá választ. Idlzek belőle:
Érdekesnek tűnik (az emberelakot belelátom, a kelyhet kevésbé) Ezeket a konzolokat a 15. század végére datáltam. Egészen a század végén megjelenik Magyarországon is az a "divat", hogy faragott fejekkel, maszkokkal díszítik a hasonló boltozatindításokat, de azok nagyok, hiszen az a cél, hogy távolról is látszódjanak. Ilyen kis alakosat még nem láttam. Ha az is, valami nagyon helyi, provinciálisnak mondható megoldás, vagy valaki utólag faragta meg. Templomokban sem ismeretlen, hogy graffitiket tesznek a falakra (főleg a 16-17. sázadban) Szóval ha arra járok, megnézem élőben, és visszajelzek. Köszönettel és üdvözlettel: Fülöp András
Úgy emlékszem, a 3. oszlopról van szó, annak is az aljáról. Ezen egy kezet (tenyeret) vélek felfedezni. A kéz majdnem szimmetrikus - nwm csak a hüvelykujj áll el, de a kisujj is. A tenyér közepén egy kör van. Krisztus átsebzett tenyerét ábrázolná?
Úgy emlészem, az 1. oszlopról van szó. Ezen nyomban két ábra is kirajzolódik. A legalján egy fej (2. kép), fölötte pedig egy kehely. (3. kép)
A fejnél az értelmezést kicsit nehezíti egy felfelé mutató, némiképp szabálytalan nyíl. Erről próbáljunk eltekinteni, illetve vegyük figyelembe annyiból, hogy a szára kijelöli az orr vonalát. Az arc jobb oldalán látható egy elég jól kivehető fül. Igazából erről ismertem fel, hogy itt egy fejet lehet látni. A fül alatt indul a nyak vonala, fölötte pedig a haj vehető ki. Az archoz egy rövid szakáll is tartozik, és valamivel a nyíl két ferde vonala fölött (a balnál közvetlenül fölötte) kivehető a két szem, ívelt szemöldök, szembogár.
A kehely a 3. képen látható, kicsit átszíneztem zöldes árnyalatra azt a részt, hogy könnyebben felismerhető legyen.
A véleményetekre vagyok kíváncsi, hogy lehetséges-e hogy az alagimajori templomromnál olyan ábrázolásokat találtunk, amelyekről az eddigi anyagok nem tesznek említést, vagy csupán arról lenne szó, hogy túl élénk a fantáziánk.
(A fényképeket én magam készítettem, most, vasárnap, (jan 15-én) valamivel naplemente előtt, és nem manipuláltam.)
Különösen az emberalak tűnik elég hihetetlennek, mert el sem tudom képzelni, hogy az miféle technikával készült. Két változatban teszem be, hogy könnyebb legyen felismerni. A képen egy férfi látható, jobbra fordulva, két karját viízszintesen előre nyújtva. Az ingujja csukló felé bővülő. Jobb lábával kilép előre. Sálat, vagy magas gallért visel, a hátára vetve pedig valami köpenyt, ami kb. a derekáig ér. A derekén van valami, amit nem tudok értelmezni, úgy néz ki, mint egy szokatlanul széles öv vagy derékra kötött textil, de kiáll előre, a valóságban lecsúszna a derekáról. A 3. képen látszik a templom északi fala, itt a balról a 2. és 3. oszlopok között, nagyjából a pont a térköz felénél van az emberalak, elég magasan, a talpa kb. a piros színű fényfolttal van egy magasságban, attól balra.
Ezt a hozzászólást most elküldöm, azután további képekkel folytatom az egyéb ábráról.
A Lakiteleki leleteket ismered? Az Árpád-kori Alpár falu (kisváros) templomának szenteltvíztartójának alján állítólag egy mesterrajz található, hogyan készítette a mester a kis medencét:
:D Nagyon köszönöm a kedves szavakat, közelről ismerem a személyt, ... nem névrokonom...magam vagyok az. ;) Még mindig ezerrel gyűjtöm a Kárpát-medencei (tehát határon túli is) középkori kő keresztelőmedencéket, év végéig kell befejeznem erről a kéziratot. Köszönök minden segítséget. Facebook elérhetőségem: Edit Tari néven.
Az Alföld úgy látszik tele van Árpád-kori templomok maradványaival, most Sármégy templomát ássák tovább kalocsai régészek:
"...A hivatalosan Homokmégy-Szentegyházpart elnevezésű lelőhely templomát már egy 1198-as oklevélben is megemlítik. Sármégy később a 15-16. században tűnt fel az írott forrásokban (Sarmegh 1444), majd egy 1548-as török adóösszeírásban is megemlítik, hogy ott egy működő templom áll, aminek plébánosa is volt."
Romhányban jártam pár napja, és tudtam hogy fel szeretném majd keresni a Rákóczi-féle Törökmogyoró-fát.
Szokásomhoz híven belenéztem a Másfélmillió lépés Magyarországon című kultikus filmsorozat idevágó részébe, és meglepődve vettem észre egy számomra teljesen új információt egy a filmben is bemutatott ismeretterjesztő táblán:
A Törökmogyoró-fa egy kis templom, ha úgy tetszik kápolna romjai mellett nőtt fel!
(vagy ültették oda, ezt ma már jótékony homály fedi.)
az információ forrás a filmből kivágva
Soha nem tűnt ez még fel nekem, de most, az új ismeret birtokában, sokkal nyitottabb szemmel járva körbe a fát és környékét tényleg van itt valami!
Habarcsos kövek a földön/földben itt-ott, a picinyke dombon, amely valószínűleg a kápolna romjait rejti jól kivehetőek helyiségek körvonalai, és ha jól gondolom a kis templomot övező körítőfal vonala is.
Egy helyen pedig még maguk a romok is kibújnak a föld alól!
Ha itt elkezdenének ásni akkor valószínűleg egy kora-középkori, esetleg akár Árpád-kori kis templom falait találnák meg, amely már az 1700-as évek elején is romokban volt.
a törökmogyorófa, mellette a kis dombocska rejti a romokat
helyiségek körvonalai és egy helyen előbukkannak a falmaradványok is
fal vehette körbe?
Nem lenne nagy baj ha egy nálam sokkal avatottabb szakember is felkeresné a helyet és véleményt alkotna, Jesper esetleg? :-)
Szerintem annyi minimum kiásható lenne itt is mint Alpár egykori Árpád-kori kis templománál:
ezer évig szinte bukdácsoltak Alpár templomának romjaiban is, mire tavalyelőtt kiásták szinte méter magasan álló, vakolt alapfalait
Tegnap Nádújfalun utaztam át, előzetesen nem néztem utána hogy mik a falu nevezetességei, de egyszer csak az út mellett felbukkant egy templom, amely nagyjából a keveréke volt a rakacaszendinek és a mályinkainak.
Kerítőfal, huszártoronyka, és külön álló harangtorony.... azonnal bekanyarodtam hozzá, gondoltam megnézem.
Nagy szerencsém volt, mert a gondnok hölgy véletlenül ott volt, (éppen indulóban), és még ő kérdezte meg tőlem hogy szeretném-e megnézni a templomot belülről.
Hát persze. :-)
A hölgy nem tudott róla hogy a templomnak Árpád-kori eredete lenne, de én ennek ellenére teljesen biztos voltam ebben a stílus alapján, és itthon utánanézve nekem lett igazam! :-)
Itthon azt is láttam a leírásokból hogy bejutni nem is olyan egyszerű egyébként...
"... Hajója és szentélye a 13. század második negyedében épült, a karzat két pillére és a Ny-i homlokzat támpillérei a 13. század végén. A D-i oldal gótikus kapuja a 15. század elején, a Homokterenyei család építkezései során készült. 1801-ben pusztuló oldalépítményeit lebontották, az épületet helyreállították, ekkor épült a sekrestye és a huszártorony. A hajót 1920-ban boltozták be, akkor tüzelték el azt a kazettás mennyezetet, amire az 1512-es évszám volt felfestve..."
Még a kis harangtornyot is megnézhettem belülről, amely szinte pontos mása a Mályinkán találhatónak, évszám bevésések az ajtófélfán és a mestergerendán:
Lépjünk be Magyarország régi templomainak világába!
Egyelőre 100 templom és rom adatlapjával indult el adatbázisunk, melynek további fejlesztésében e topik tagjainak közreműködésére is számítunk. Még sok épület és rom adatlapját kell elkészítenünk, utána pedig a nyitva tartással kapcsolatos információk naprakészen tartására is figyelnünk kellene (több szem ugye többet lát :-) ). Ha sikerül ezt a sok tudnivalót összegyűjteni, akkor talán egyetlen felkeresni kívánt templom ajtaja sem marad zárva az odalátogatni kívánók előtt és mindenki célhoz ér majd.