Elgondolkozott már azon valaki, hogy miért ilyen alacsonyak Magyarországon a bérek a nyugati EU-s tagállamokhoz képest? Hogy lehet az hogy pl. egy szimpla eladó a németeknél 4x annyit keres, mint itthon? Ilyenkor mindig azt mondják, hogy sokkal többet vásárolnak az emberek, mert magasabbak a bérek. Meg, hogy az árak (főleg a szolgáltatásoké) is magasabbak ezért nagyobb haszonkulccsal dolgoznak. A megoldás egyszerű: a minimálbér 4 szeresére kell emelni a munkabért terhelő adókat, járulékokat pedig a harmadára kell csökkenteni. Így mindenki lényegesen többet fogyasztana, és nagyságrendekkel nagyobb adóbevételhez jutna az állam is. Mivel mindenki többet fogyasztana, felpörögne a gazdaság is, de iszonyúan!
Te azt nem akarod megérteni, hogy egy társadalomban minden mindennel összefügg. Említettem, hogy 1996-ban építkeztem. Alapozáskor a kőmíjesemnek mondom, hogy 38-as nútféderes tégla lesz. Kérdi, ammegmi? Mondom az olyan tégla, ami függőlegesen csaphornyokkal illeszkedik egymáshoz, így függőlegesen nem kell közé habarcs. Na, olyan nincs, jön a válasz egyből, ilyent ne is mondjak neki, ő harmincöt éve kőmíjes, ő ezt jobban tudja. Sőt, összerántotta a segédmunkásait, hogy nekik is elmondja mekkora faszságot talált ki a gazda, majd kalákában röhögtek. És azt hiszed, hogy amikor megjött a tégla és tényleg látta, hogy ehhez tényleg nem kell kisebb lett az arca? Frászt. Ugyanígy folytatta, bármivel kapcsolatban szóvá tettem, hogy de hát erre már van modernebb módszer, szerszám, műszer, miért nem azt, azzal? Ő ezt jobban tudja, mert ő már 35 éve!
Namost, egy munkaadónak ilyesmikkel kell permanensen megküzdenie. Ha tíz alkalmazottból öt ilyen, akkor biza a termelékenység is ilyen lesz. És ez a sok kicsit balfaszkodás, nemtudás, konok ragaszkodás a féltudáshoz össze fog adódni és kijön, hogy egy német polgár háromszorannyi értéket állít elő egy évben, mint egy magyar.
en Münchenben elek, latom mi mennyibe kerul, es ki mennyit keres kabe.
egy bolti elado, vagy egy korhazi aszisztensno olyan 900-1000 euro korul keres nettoban.
Namost itt a kornyeken egy kis lepukkant lakast olyan 600 euroert lehet berelni + rezsi.
egy kicsit nagyobb lakas, mondjuk 3 szoba, ahol mar elfer egy csalad, az 700-tol felfele.
A rezsi 200-300 euro havonta.
egy egesznapos ovoda havi 240 euro, ha kapsz helyet.
Ingatlanarak: egy normalis allapotban levo, 3 szobas lakas, 30 eves epuletben, atlagos kornyeken 200-250e euro, egy normalis meretu sorhaz 320-360e euro, es felfele.
Uj sorhaz 400 felett, ikerhaz 500 korul.
Ki lehet szamolni, mennyit kell sporolni itt egy apolononek egy lakasert.
Ugye otthon megy a hoborges, hogy a nemet apolono 4x annyit keres, csak a koltsegeit nem latjak. atlagosan jobban elnek, ez nem kerdes, de annyival nem.
A megelhetes alapvetoen dragabb, meg ha van is nehany dolog, ami olcsobb mint otthon, de nem ez a jellemzo.
Nyilvan van olcsobb kornyek is Nemetorszagban, nade ott kevesebbet is keresnek.
A lakhatás és egyéb költség azért nagy vonalakban eléggé konstans. Persze eltérések vannak, de Pl. Moszkva az egyik legdrágább város. Anno 1-2 éve volt valami kimutatás az RTL-klubban hogy mennyit keres / költ egy magyar és egy osztrák takarítónő és ebben benne volt lakhatás, kaja, ruha, stb és az jött ki hogy az osztrák nem csak hogy sokkal többet keres, de kevesebbet is költ.
Minden orszagban kialakul egy adott berszinvonal, ami meghatarozza a munkaero arat a piacon.
a munkaero is ugyanolyan aru, mint az alma. Ugyanugy a keresleti-kinalati viszonyok alakitjak az arat. (Kiveve persze ha az allam szabalyozok reven beavatkozik, lasd minimalber)
Az egyszeri magyar melos szeretne annyit kapni, mint egy osztrak vagy nemet. a problema az, hogy Ausztria es Nemetorszag jelentosen tobb erteket allit elo, mint Magyarorszag, tehat az atlag melos is tobb erteket allit elo, tobbet lehet neki fizetni.
A kiragadott peldaknak es osszehasonlitasoknak semmi ertelme. Fel lehet hozni, hogy nemely gyarban ugyannyit allit elo egy magyar is, mint az anyavallalatnal dolgozo nemet tarsa, megis negyedannyit keres, de itt lep be az, hogy a magyar fizeteset a magyar munkaeropiac hatarozza meg.
erdekessegkeppen az egy fore juto GDP ertekek:
Ausztria 40.200 $
Nemetorszag 35.400$
Magyarorszag 19.800$
Azaz durvan ketszer annyi erteket allitanak elo atlagosan. Ha meg belevesszuk azt is, hogy a GDP mint meroszam bizony nem teljesen alkalmas az ilyen osszehasonlitasra, mert pl. a nemet tulajdonu vallalatok magyarorszagi termelese a magyar GDP-t noveli, pedig konnyen belathato, hogy abbol nagyon keves csapodik le Magyarorszagon, akkor maris erezheto, miert is van a berszinvonalban ekkora elteres.
Es a vegere: nem csak a bereket, hanem az arakat is ossze kene hasonlitani. Peldaul a lakhatas koltsegeit, az ingatlanarakat, a szolgaltatasokat, stb.
Jobban elnek, nyilvanvaloan, de azert nem 4x jobban.
A tőkeelem, technológia nem itt játszik, hanem az országban az átlagbérben. Ha egy ország telni van jó jövedelmet produkáló céggel és képzett emberrel, akkor a WC pucolók is jól fognak keresni, mivel egyrészt a magas átlagbér az ő pénzüket is megdobja, másrészt az átlagpolgár többet ki tud fizetni a szolgáltatásért. Japánban kevés az aktív korú polgár - viszont sok a technológiai és egyéb nagy profitot produkáló, tőkével, technológiával jól eleresztett hazai cég. Vietnamban épp fordítva. Na, vajon hol keresnek többet az emberek ? Más kérdés hogy egyes tevékenységeket - Pl. textilipar - eleve max. kézműves szinten fogsz megtalálni az olyan helyeken mint Japán.
hát ez az! nem a melósé a technika, hanem a vállalkozóé. miért nyomorogjon a melós? a norvég cég cesz egy fúrótornyot x-ért. a másik ugyanannyiért, ugyanattól a banktól felvett hitelből. ugyanannyiért adják el az olajat. a melós miért olcsóbb?
próbáltam eccerű példát írni, természetesen egy ország munkaerőpiaca ennél sokkal bonyolultabb, de minden esetre a lényeg hogy a magyar munkaerő ócsóságával az évszázados technológiai, tőke, marketing stb lemaradásunkért kell "fizetni"
ma anyomdaiparban ugyanazt a gépparkot alkalmazzák a gyártásban. úgyhogy ezt a kifogást lepasszolom. úgy veszem, mint egy átgondolatlan találgatást. persze ha ragaszkodsz hozzá...
azért kap 5x annyit mert a termelésben a tőkeelem, a technológia 5x annyi náluk mint nálunk
ha pista bá traktorral szánt, jóska bácsi meg faekével, hiába dolgozik mindkettő ugyanannyit, pista bá többet keres
a 80' évekre kiderült, jóska bácsi faekés módszere nem működik, a családja hamarosan éhenhal, ezért megkérte pistát adja oda a traktort, cserébe vállalta hogy nagyon alacsony bérért pistának dolgozik
biztos volt egy csütörtök, amikor egy német kőműves először látott modern építőelemeket. és nem hiszem, hogy azért kap ötször annyit mint egy magyar, mert német. és luxemburgról sem gondolom, hogy fosná az egyre tutibb ötleteket.
Nem keverem, összefügg. Én 1996-ban építkeztem, akkor jelent meg nálunk is masszívabban a nútféderes tégla. Meg az előregyártott áthidaló. Meg a koszorútégla. Meg a... Tehát csomó olyan dolog, amitől egy házat gyorsabban, pontosabban, kevesebb hulladékkal, szebben fel lehetett építeni. Csomó olyan találmány, fejlesztés, okosság, amit nem mi, hanem a nyugati rohattkapitalisták találtak ki, míg mi azzal voltunk elfoglalva, hogy a száz dollárból előállított szarainkat rásózzuk valami harmadik világbeli lúzerra ötven dollárért, a különbözetre pedig hitelt vettünk fel. Mert elhittük neked azt, hogy jobb, ha a tervhivatal mondja meg, hogy ki mennyiért húzzon fel egy falat.
te kevered az alkotást a termeléssel. a britis petrol óránként 15 fontot fizet egy személy által végzett őrködésért. a munkavállaló 485 forintot kap. a tizede. akkor öljük meg azt, aki lenyúlja a különbséget. ja, be sincsenek jelentve, csak ha nagyon hangosan kérik. mint a minap. :)
egy köbméter tégla fallá alakítása 200 euró. Természetesen ezt is meg lehet próbálni, mint ahogyan meg is próbálták, részben ennek köszönhető, hogy ma ötödét keressük annak, amennyit egy német keres, hiszen amíg odaát a kapitalizmus építették addig nálunk a tervhivatal mondogatta megfelé, hogy hány köbméter téglából hová kell fal. :-)
Meg lehet ugyan csinálni azt, hogy az állam mondja meg ki mit és mennyiért csináljon, nézd meg hogy volt ez pár évtizede a világban: a Szovjetúnióban a Tervhivatal eldöntötte, hogy mi kell az embereknek és ennek függvényében megszabta, hogy ki mit fejleszthet és mit gyárthat, valamint hogy ezt kinek, mikor, hol, mennyiért adhatja el. Az Egyesült Államokban pedig azt mondták, hogy mindenki fejlesszen, találjon ki, gyártson amit akar, aztán majd a polgárok eldöntik, hogy mire van nekik mindebből szükségük. Abból indultak ki ugyanis, hogy ezt kétszázmillió ember egészen biztosan jobban tudja, mint húsz okos ember egy állami hivatalban.
És mit tesz isten, ha kérdek tőled pár nyomtatómárkát, akkor valószínűleg nem olyan túl sok szovjetet tudsz felsorolni, de a Hewlett-Packardot egészen biztosan ismered. Na, ez nagyjából a különbség a tervhivatal által és a piac által irányított gazdaságok között.
egy köbméter tégla fallá alakítása 200 euró. Természetesen ezt is meg lehet próbálni, mint ahogyan meg is próbálták, részben ennek köszönhető, hogy ma ötödét keressük annak, amennyit egy német keres, hiszen amíg odaát a kapitalizmus építették addig nálunk a tervhivatal mondogatta megfelé, hogy hány köbméter téglából hová kell fal. :-)
Meg lehet ugyan csinálni azt, hogy az állam mondja meg ki mit és mennyiért csináljon, nézd meg hogy volt ez pár évtizede a világban: a Szovjetúnióban a Tervhivatal eldöntötte, hogy mi kell az embereknek és ennek függvényében megszabta, hogy ki mit fejleszthet és mit gyárthat, valamint hogy ezt kinek, mikor, hol, mennyiért adhatja el. Az Egyesült Államokban pedig azt mondták, hogy mindenki fejlesszen, találjon ki, gyártson amit akar, aztán majd a polgárok eldöntik, hogy mire van nekik mindebből szükségük. Abból indultak ki ugyanis, hogy ezt kétszázmillió ember egészen biztosan jobban tudja, mint húsz okos ember egy állami hivatalban.
És mit tesz isten, ha kérdek tőled pár nyomtatómárkát, akkor valószínűleg nem olyan túl sok szovjetet tudsz felsorolni, de a Hewlett-Packardot egészen biztosan ismered. Na, ez nagyjából a különbség a tervhivatal által és a piac által irányított gazdaságok között.
Nos amit te írsz az sem tökéletes! Hogy mennyi mindent fizet ki egy munkáltató egy munkavállaló után, az nem egy konkrét %, ugyanis ez a 0-tól (egyes multik) a közel 100%-ig terjedhet különböző jogcímeken. A munkáltatóm utánam fizetett járulékok táblázatát akartam neked ide bemásolni, de nem találom, de holnap estére előkerítem neked. De ha csak a te számaiddal számolok, akkor is a bruttó bér feletti járulékok harmadára való csökkentése esetén 86%-kal nőne a nettó bér (feltéve, ha a munkavállalónak kéne kifizetni a "csökkentést". És még valami: a többlet kereslet többlet termelést indukál (amiből ugyancsak van többletbevétele az államnak) és a jövedéki termékekről nem is beszélve! Pl: üzemanyag.
igazad van. és mivel az életminőséget tekintve ez ellen a munkahelyeken szót emelni egyenlő az ellehetetlenedéssel, a helyzetet háborúnak kell tekinteni. jónapot kívánok! ad elsejétől német fizetést, vagy benn ég a házában a családjával? persze az még jobb lenne, ha az állam kötelezné a munkaadókat, hogy normarendszert vezessenek be, és az alapján adjanak fizetést. mondok egy példát, ha nem lennél szakmunkás. egy köbméter tégla fallá alakítása 200 euró.
semmi köze nincs a fizetéseknek a hozzáadott értékhez. a balti tengertől az adriáig ennyi a fizetés és kész. gyarmat vagyunk. annyi az itt dolgozók fizetése, amennyibe egy rabszolga kerülne.
