Érdemesnek tartom megemlíteni, hogyha tekintetbe vesszük a három, nagyjából egy tőről fakadó, egyistenhívő világvallást és megnézzük azt is, hogy földrajzilag milyen területeken játszik egy-egy adott vallás fontosabb szerepet (államvallás, többségi vallás, domináns szerep, stb.), majd fogjuk és összhasonlítjuk azokat a paramétereket, amelyek alapján a demokratikus rendszereket a modern kívánalmak alapján a tömegmédiában és a közbeszédben megítélik, akkor nem tapasztalunk mást, mint azt, hogy a kereszténység által befolyásoltabb területeken a modernitásnak megfelelő jellemzők sokkal inkább jelen vannak, mint az iszlámnál és a judaizmusnál.
Éppen azért, mert az iszlámmal szemben, a nyugati világban (nevezzük ezt most így)az, amelyben elvált az egyház az államtól.
(ha a harmadik világvallás alatt a júdaizmust érted, párhuzamod téves, Izrael zömében ateista állam, a nyugatihiz hasonló berendezkedéssel).
A valószínű konklúzió tehát az, hogy ez nem a kereszténység, még kevésbé a keresztény egyház "érdeme" hanem éppen ellenkezőleg. A modernitás annak következménye, hogy a történelmileg keresztény földrajzi zónákban az Állam levált a vallásról, míg az iszlám esetében ez nem történt meg.
Pár téma, ami köré fel lehet sorakoztatni ezeket a jellemzőket:
i) szekularizáció és/vagy államvallási szerep;
ii) nemek közötti esélyegyenlőség biztosítása - pl. a vallás területén (is);
iii) szexuális másság körüli elmélkedések;
iv) szólásszabadság és emberi jogok nagy általánosságban.
Alapvetően ugyanazok az okok, mint amit az előbb válaszoltam.
Az egyház, az egyházi hierarchia szgorú és merev rendszer. Alkalmatlan olyan demokartikus alapelvek társadalmi szintű érvényesülésére és érvényesítésére, mint a nemek közti egyenlőség, a véleményprularizmus, a szavazati jog.
A nyugati világban ezek a jellegzetességek nem terjednek ki a társadalomra, míg a vallás/egyház kihatása továbbra is abszolutista módon kihat a társadalomra pl. az iszlám területén.
Akárhonnan is nézzük, azt látjuk, hogy az ún. keresztény országok nagy általánosságban szekulárisabbak (tehát engedékenyebbek a más vallásúak és/vagy nemhívők iránt), kevésbé tartják fenn államvallási szerepüket, sikeresebben biztosítják a nemek közötti esélyegyenlőséget, jobban tolerálják a szexuális másságot és közel sem annyira szigorúak a szólásszabadságot és az emberi jogokat illetően
mint említettem, történelmileg lekövethetően nem az egyháznak köszönhetően, hanem adott történelmi folyamatok közepette éppen az egyházi hierrchia ellenében.
Ennek fényében érdeklődnék: Miért éppen őket kell a leginkább birizgálni?
Miért ? úgy érzed a mai magyar viszonyok között, éppen őket éri a legtöbb birizgálás ?
Egyértelműbb kellene legyen, hogy azok az emberek, akik a kereszténységben retrográd erőt látnak, sokkal inkább retrográd erőt lássanak az iszlámban és a judaizmusban.
Az iszlámmal kapcsolatosan azt hiszem, talán a túlnyomó többség számára ez egy nem hangoztatott evidencia. Nyilvánvaló.
A júdaizmust illetően - bár a Tóráról tudok talán a legkevesebbet - nem igazán érthető, mire gondolsz, mint retrográd erő ?
Miben nyilvánul meg az egyház hatása, befolyása Izrael társadalmára ?
Ez még a topic szinvonalához méltatlanul súlyos csúsztatás.
Mind abban a részében, miszerint az "ateizmus nevében", mind abban, hogy elhallgatod a dátumot, amiből nyilvánvalóvá válik, hogy a mai viszonyokkal össze nem vethető.
"Csak erdeklodom. En ugyanis eddigi megnyilvanulasaidbol ezt szurtem le, es kivancsi vagyok helyes-e az eszrevetelem.
Egyebkent meg persze hogy en is gyulolkodo vagyok. "
Én is érdeklődöm, hogy te kit gyűlölsz, azokat az egyszerű öregasszonyokat, akik esténként egy kicsi templomba mondják a rózsafűzért, vagy azt az öreg papot, aki Jeremiásról beszél?
A hülyék (bunkók) internacionáléjára gondolsz? Ejnye. Talán azt is föltételezed, hogy amikor pl. Orbán vezér a gazdasági szabadságharcról prédikál (kereszténykedő ájtatoskodások közepette), akkor ehhez az internacionáléhoz szól? Netán hergelni is akarja a hülyéket?
Gyülölködö zsidók azok vannak de gyülölködö keresztyének nincsennek .Ilyen mint Eörsi ,és Horn Gabi ,meg Demszkij, de akár mondhatnám a manikürös fiár is Bauer Tamást is kitenyésztett gyülölködök de nem vallásos zsidók .
sajnos ezután vettem észre, hogy terjedelmesebb válaszom valahogy nem jelent meg, megpróbálom visszaidézni kivonatosan:
- Ott, hogy gyűlölet-e minden, ami annak látszik? (könyv, film, cikk, fotó, beszéd,vicc, szózat, felvonulás, PoliDili hsz......) Szerintem nem.
Szerintem sem.
Sokan itt - beírásod óta is - egyenlő mérce láttatásával valójában ők maguk torzítanak, mondván ha az egyik gyűlölet, akkor a másik is az, ha az egyik kritika, akkor a másik is az, miközben elfelejtik (?) összevetni a cselekményeket.
Ezzel valójában a saját kettős mércéjüket vetítik át vélt/valós ellenfeleikre.
- Van-e jogos gyűlölet? Szerintem, bizony kialakulhat (mert megloptak, megvertek, megaláztak, gyilkoltak...), de valamikor meg kell bocsátani! Mindörökre gyűlölni?!!
Van ilyen filozófia, vallás, tézis vagy nézet?
Nem. A gyűlölet tartós, permanens állapot. Kiváltó oka lehet jogos felindulás, sérelem, felháborodás, veszteség, tartós állapotba azonban az előítélek során fejlődik, amikor a kezdeti kiindulópontra újabb és újabb szelektív igazolások rakódnak, ezáltal konstans "ellenérzés" állapotába kerül az illető, mindenben igazolást keresve korábbi hozzáállásához.
De mivel itt pl. a kereszténygyűlöletről - tehát nem egy-egy személyről, hanem egy egész halmazról - van szó, egy csoport elleni gyűlölet szükségszerűen előítéletbe és hamis általánosításba fordulna, amelyből viszont a keresztények - példák híján - elenyésző esetekben kell szenvedniük.
- Van e jogtalan,alaptalan, zsigeri gyűlölet? Szerintem, sajnos van. Sokféle módon, sokféle irányban. De miért? Szórakozásból? Szeretethiányból?
Van. Általában a vélt vagy valós sérelmek, jó esetben konkrét példákkal alátámasztott sérelmek inkább ürügyek ahhoz, hogy gyűlöletet indokolják, legalizálják az agresszív verbális, máskor tettleges fellépést.
Ilyen esetekben előbb volt a gyűlölet, mint a hozzávont sérelmek.
