Az a százalékonkénti 100-150 milliárd forintos adóteher semmiség ahhoz képest, hogy bemész egy-egy üzletbe és jóleső érzéssel látod a folyamatosan csökkenő árakat.
Ami a másik érdekes hogy 1980 óta folyamatosan deficites az ország. Közel 30 éve nem birták hiány nélkülire kihozni a költségvetést. A hitelkamatok miatt a minket finanszirozó nemzetközi pénzügyi csoportok pedig hülyére keresik magukat rajtunk. Nemrég hallottam valamelyik rádióban, hogy a kommunista rendszerben felvett összesen 24 milliárd dollár hitelért idág a magyar állam összesen kamatokkal 200 milliárd dollárt fizetett vissza, és ez csak a kommunista rendszer államadóssága volt.
Hol van a lé? Orbánféle kamattámogatásos lakáshitelek finanszirozásában, Medgyessy féle 13.havi nyugdijban(ez a világon egyedülálló, egyetlen ország sem engedheti meg magának rajtunk kivül) 50%-os béremelésben, gázártámogatásban, kormányzati negyedben, rendőrök, katonatisztek 40 éves korukban történő nyugdijazásában, kakóbiztos számitógépekben, autópályákban, rokkantnyugdijakban, magánvagyonban, stb...
Azért, mert olcsóbb az import. Menj be egy üzletbe, azt látod, hogy mindennek rohamosan csökken az ára. Mivel az infláció így lecsökkent, mindannyiunknak jobb az élete.
Az igaz, hogy a dollárban vásárolt olaj ára erősen emelkedik, de mivel a dollár ugyanilyen erősen veszíti az értékét a forinttal szemben, így mi nem érezzük az olaj világpiaci árának emelkedését.
Az erős forint megvédi a magyar lakosságot a világpiaci árak emelkedésétől. Ennek ára igen csekély, évi 8-10%-kal kell csak többet visszafizetnünk, mint a ma felvett hitelek összege.
Mondani mondhatja csak hazudik. Rohadt magas kamatot kifizet az állam az adósságok miatt ahelyett hogy egyszer végre valaki nullszaldóssá tenné az államháztartást. Nem vállalja fel senki nehogy népszerütlen legyen. Bulgária költségvetése jelenleg nullszaldós, azaz annyit költenek amennyit megtermelnek. Pár éve megcsinálták a nagy megszoritásukat, és nem költenek hitelből szociális kiadásokra. Amire büszke Gyurcsák , hogy itt sokkal jobb szociális ellátás van mint Szlovákiában, az valójában mind hitelből történik, azaz nem az állam és a politikusok érdeme, hanem egyszerűen csak hitelt vesznek fel rá.
Ez így teljesen logikus és értehető. A bajom nem is ezzel van, hanem az MNB-nek azzal az érvelésével, hogy a 3 %-os inflációs cél miatt emel kamatot...
Hogy miért is emel kamatot a MNB? Egyszerű! Magyarországnak ma van 95 milliárd USA dollár államadóssága. 2100 milliárd forint kamatot és tőketartozást fizetünk vissza jelenleg évente. Az ország deficites és jóval többet költünk mint amennyit megtermelünk. Évente a hiány mértéke változik de az elmult évben 5 milliárd euró körül volt a hiány. Ezt hitelekből fedezzük és különböző módokon pl állampapirok formájában folyamatosan adósodunk el. Ha nem veszik külföldről vagy belföldről az állampapirokat akkor nem tudja az állam a működési költségeit fedezni és vagy drasztikus gyorsasággal hiányt kell csökkenteni, vagy kamatot kell emelni hogy vonzóbb legyen a nemzetközi tőkének finanszirozni a költségvetés hiányát. Ami érdekes hogy ha nem lenne államadósságunk akkor a mostani életszinvonalon kb 2000 milliárdos adócsökkentést lehene véghezvinni.
Ez most egy másik - de nem elhanyagolható - kérdés. A fő problémám az, hogy egyáltalán, formálisan a logika szabályai szerint értelmezhető-e az MNB cselekedete?
De azért kétségeim vannak: talán mégsem egyedül a MNB enöke határoz a kamat-politikáról. Rosszul emlékszem, hogy ez ügyben az a Monetáris Tanács dönt, amelyet egyébként a MSZP-kormány anno - külön megszavaztatott jogszabály alapján - a saját, hozzá lojálisnak tartott delegáltakkal bővített ki és töltött fel?
Meg különben is: most "nem döglünk bele az erős forintba", mint ahogy Megyó/GYF mondta? Az exportőröknek meg a deviza-hiteleseknek bizonyára jó az erős forint, de az importban, és főleg az energia-árakban hogyan is tükröződik ez?
"Többen kifejtették, hogy rövid távon a jegybanki szigorításnak lehetnek reálgazdasági áldozatai. Mások viszont amellett érveltek, hogy a dezinfláció rövid távú reálgazdasági áldozatait egyértelműen ellensúlyozzák az alacsony inflációs szinthez köthető pozitív jóléti hatások. Elhangzott olyan vélemény is, hogy a hitelesség javulása mellett az árstabilitás fenntartásának reálgazdasági költségei is lényegesen kisebbek."
Hát gondolj bele, ha most hirtelen 300 ft lenne az erujó, jól seggbelódítaná az inflát, pedig így is elég sok a kockázat. Májusban már 6% fölötti előrejelzést olvastam a negyedéves mnb jelentésben.
