Keresés

Bocsánat: Erroll Garner

Ősz van...

 

Errol Garner tényleg istenien játszik, bár a dzsesszhez nem nagyon értek.

Megkerestem, belehallgattam, nagyon jó. :)

 

Köszi a verset - különösen az utolsó két sorát! :)

Fuss máskor is erre, ha kedved van!

Jó éjt! :)

Itt ülök a Kuckóban, hallgatom Garnert,

Mint klasszikus fülnek Wagner!!!!!!!!

Istenien játszik a nigger, pedig autodidakta,

Meghalt, Isten nyugosztalja!!!!!!!

 

Ősz van, abasszam, megint ősz, mint Yesterdays:((((((((((

Esik, szél fú, hideg, a nap ide alig ér!!!!!!

Hiába nézem a nagyseggű nőket

A jó kis topicban, hagyom a francba őket:DDDDDDDDDD

 

Vissza Garnerhez, aki ráadásul Erroll,

Van valakinek fogalma erről?????????????:DDDDDDDDDDD

No szép képeket, gondolatokat a kuckóban,

Csak benéztem jártamba, erre futóban:)))))))))))))))))))))))))))))))))))

További szép estét! :)

 

 

Balla D. Károly

A KÖLTŐI SZABADSÁGRÓL
Egy költő sem tehet meg bármit.
Csak amit megenged magának.

 

VALAMI ÚJAT
Minél több könyvet olvasol el,
annál kevésbé bízhatsz abban,
hogy valami újat
még megtudhatsz a világról.

 

VIHAR
Isten, a vak,
fehérbot-villámaival
motozza a világot,
nehogy elbotoljon benne,
ha majd földreszállna.

ELÉGEDETTSÉG
Kedvemre van
a magam-torzította világ.

KÖVETELÉS
A szótlannak legyen hallgatásszabadsága.

 

 

 

/Fabatkák/

Ady Endre

SZEGÉNY LEGÉNY BOTJA    

 

 

A szegény legénynek
Furcsa az õ botja,
Nem oda üt vele,
Ahova gondolja,

Szegény az õ dolga.

 

 

A szegény legénynek
Benn a kalodában
Nótaságos, nagy dühe jön.
De minden hiában:
Dühe, botja kárban.

Bálint Lea:

 

Boldogságom erdeje

55.

 

 

Emberek
és egyik sem te vagy

 

annyira várlak
hogy mindenkiben
téged látlak

Mindenkire
rámosolygok

nem jössz
és lesújt a bánat

 

Tovább várlak

 

1968

Bálint Lea:

 

Boldogságom erdeje

70.

 

 

Mulandóságom múltával
te húzz nádszálat nekem
Halandóságom holtával
rád csukódjék a szemem

 

Kezedben vitt nádszállal hirdess
utoljára meg a falunak
útilapu jöjjön tanúnak
a szájtátó árok partjáról.

 

1970

 

(Nádudvaron, ha meghal valaki, az ereszből húzott náddal
mérik le a hosszát, és ezt a nádszálat viszik végig a falun a
koporsókészítőhöz.)

Ezt a versét is...

 

 

Ady Endre

A BOZÓT LEÁNYA    

 

 

 

Egy lyány bujt ki a Bozótból
Fázós, õszi délelõttön,
Bekacagott az arcomba
S meleg mosolyt s õszi rózsát dobott reám.

 

Nem külömb a többieknél,
De hozták a lelkem sodra,
De hozták a váratlanság
S friss vállait megrángató idegei.

 

Mikor eltünt, lecsüggedtem,
Hogy újra jött, fölaléltam,
Szégyeneltem, ha hiányzik
És dühöngtem, mikor újra megérkezett.

 

S úgy mondtam el doktoromnak,
Mint éjenti köhögésem,
Mint szivem halál-zörgését,
Mint valami közönséges kór-tünetet.

 

Úgy mondtam el: Bozótból jött,
Honnan jött már néhány asszony
S hogy nekem már nem is illik
Nõt fájlalni, nõt kivánni, nem is szabad.

 

S úgy mondtam el önmagamnak
A lyányt, ki jött a Bozótból,
Mint az én hõs életemnek
Lyány-találó, drága, fájó szimbólumát.

Szia Regalianus, Neked is szép napot! :)

 

Köszönöm a verseket, Adyt nagyon szeretem.

 

 

Ady Endre

        A Tisza-parton.


    Jöttem a Gangesz partjairól,
    Hol álmodoztam déli verőn,
    A szívem egy nagy harangvirág
    S finom remegések: az erőm.

    Gémes kút, malom alja, fokos,
    Sivatag, lárma, durva kezek,
    Vad csókok, bambák, álom-bakók.
    A Tisza-parton mit keresek?

Szép napot mindenkinek:)))

 Ady Endre

A fehér csönd.


    Karollak, vonlak s mégsem érlek el:
    Itt a fehér csönd, a fehér lepel.
    Nem volt ilyen nagy csönd még soha tán,
    Sikolts belé, mert mindjárt elveszünk,
    Állunk és várunk csüggedt a kezünk
    A csókok és könnyek alkonyatán.
    Sikoltva, marva bukjék rám fejed
    S én tépem durván bársony-testedet.
    Nagyon is sima illatos hajad,
    Zilálva, tépve verje arcomat.
    Fehér nyakad most nagyon is fehér,
    Vas-ujjaim közt fesse kékre vér.
    Ragadjon gyilkot fehér, kis kezed:
    Megállt az élet, nincsen több sora,
    Nincs kínja, csókja, könnye, mámora,
    Jaj, mindjárt minden, minden elveszett.
    Fehér ördög-lepel hullott miránk,
    Fehér és csöndes lesz már a világ,
    Átkozlak, téplek, marlak szilajon,
    Átkozz, tépj, marj és sikolts, akarom.
    Megöl a csend, ez a fehér lepel:
    Űzz el magadtól, vagy én űzlek el.

Jó éjt!

 

Szia Regalianus! :) Rég láttalak, Neked is szép napot, illetve már inkább estét. :)

 

 

Szép napot mindenkinek:)))

Jó éjt!

 

 

Gyurkovics Tibor

 

Ülök

 

Ülök az asztal négyzetében és
a vékony könyvek sorfala előtt,
így kezdtem el már délelőtt,
de nem vagyok estére kész.
 
Meg kell tanulnom önmagam.
Emlékezni s felejteni,
mint mozgással a teret az
artistának kitölteni.
 
Ülve csinálom. Józanul.
És hallatlanul kicsiben.
Fejem a papirosra hull,
még jó, hogy nincs itt senki sem.
 
Gyakorolom önmagamat,
hogy eléggé legyek,
legalább úgy-ahogy
belengjem a teret.
 
Az álom rakétái már
cirkuszi fényt lövelnek,
de ezer mutatója jár
még órának, idegnek.
 
Elengedem. Lenn vár a háló,
sötétedik a hulló láthatár.
Pörög a test, pörög a lélek.
Nem sikerült.
Nem sikerült. El kell aludni már.