A napzáró Navracsics Tibor-beszéd alatt Orbán Viktor is átrándult a kongresszusnak helytadó, a végére meglehetősen kiürült pavilonból a szövetségesek fesztiváljára. A pártelnök kézfogókörútja percek alatt tömeghisztériává fajult a D pavilonban. A rövid vizit a rajongók megújuló hullámai miatt több mint egy órásra nyúlt.
Nagyon bírom,hogy a jobboldalt megvádolják vezérük imádatával... Höhö..:))) Őszintén:mi az amivel még nem vádolták meg a jobboldalt és Orbánt?:))))))))
Egyik kedvenc ballib/hiszterolib vád pl.az "ország kettészakitása" volt..:))))
Erre mit olvasunk az öszödi böszme zártkörü maffiatalálkozójában:
"Az utolsó másfél évet azért tudtam én személy szerint csinálni, mert egy dolog ambicionált és egy dolog fűtött: visszaadni a baloldalnak a hitét, hogy megcsinálhatja, hogy nyerhet. Hogy nem kell lehajtani a fejét ebben a kurva országban. Hogy nem kell beszarni Orbán Viktortól, meg a jobboldaltól és tanulja most már meg magát nem ő hozzájuk mérni, hanem a világhoz. Ez adta a hitet, hogy miért érdemes ezt csinálni. Nagy dolog volt. Imádtam. Életem legjobb része volt."
Ki is szakitja tudatosan akkor ketté az országot, "baloldalra" és "jobboldalra"- bármi áron?:)))
Erről talán azt a 4-5 millió embert kellene megkérdezni,aki méltatlanul nehéz körülmények között él!:-(((
Meg majd az ükunokáinkat,akiknek majd ki kell fizetni azt a 15000 milliárd adósságot,aminek túlnyomó többségét a magukat szocialistának nevező hóhérek hozták a nép nyakára!
"A posztkomcsik nem tudnak mást, csak az ellenféllel foglalkozni."
Miért , tán rákosi nem ugyanazt mondta hogy "demokrácia" van ?(méghozzá "népi",wow):)))))
És ma tán vége lett a bolsevizmusnak Magyarországon ? Én eddig úgy tudtam, a nácizmusnak akkor lett vége, mikor a náci pártot felszámolták és betiltották,vagyonát elkobozták,sajtóját megszüntették, felelős tisztségviselőit bíróság elé vitték, börtönbe zárták , sok esetben kivégezték.
A magyarországi bolsevikok pártjának pedig ma annyira van "vége", hogy hivatalosan is jogutódai az MSZMP-nek, vagyonát "továbbvitték", vezető aktivistáit max. a természetes fogyás tizedelte/tizedeli , amúgy virágzanak... a pártsajtó és munkásai pedig mintha csak a 70-80-as években lennénk... példaképük a cukrászdai terrorista rendőrgyilkos ságvári és che guevara... főszerkesztőjük meg fejtőferenc , aki ilyenkor persze Parizsban élő "magyar".(még véletlenül sem francia, persze..:))))
Igaz. egy alapvető különbség mégis van. A "rendszerváltáskor" volt az országnak 20 milliárd dolláros külföldi aadóssága. Ma van 80 milliárdos - és közben eltünt szinte a teljes állami vagyon és nem épült szinte semmi( sőt most még azt is bezárják ami a bolsevikok alatt legalább működött).
Szóval, ez a posztkomcsi "demokrácia", szerintük:))))
1) Volt alternatíva. Nem volt rá lehetősége, hogy megcsinálja. De honnan tudod, hogy nem tudta volna...
2) Bezzeg az adócsökkentési program hihető volt. Elfogadható volt. Fizetős egészségügy hihető volt. Igaz volt. Elfogadható volt. Nem lesz tandíj. Meg még sorolhatnám...
3) Én sem tettem, de én állítólag csőcselék vagyok... Meg szaros. No meg náci (persze, ez utóbbit a KR fórumon kaptam...)
4) Akkor meg miért kell össztűz alá vennie a kormánynak??? Miért kell az MSZP-nek többet foglalkoznia az ellenzékkel, mint a saját dolgával???
Alulirottak, Apró Antal, Kádár János, Kossa István és Münnich Ferenc miniszterek, Nagy Imre kormányának volt tagjai bejelentjük, hogy 1956. november 1-én megszakítva ezzel a kormánnyal minden kapcsolatunkat, kiléptünk a kormányból és kezdeményeztük a Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány megalakítását.
Erre a felelős lépésre annak felismerése késztetett, hogy a reakció nyomása alá került és tehetlenné vált Nagy Imre kormányán belül nem volt többé semmi módunk cselekvésre...
Felhivjuk Népköztársaságunk minden hű fiát, a szocializmus minden hivét, elsősorban a kommunistákat, a munkásokat, bányászokat, a parasztság és értelmiség legjobb fiait, támogassák a Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány minden intézkedését,egész népfelszabadító harcát. / Apró Antal s.k. Kádár János s.k. Kossa István s.k. Dr. Münnich Ferenz [sic!] s.k.
-------
Ja hogy apró elvtársék elfelejtették ebben megemlíteni hogy a "népfelszabaditó harcot" konkrétan szovjet tankokon érkezve kívánják végrehajtani....
98 és 2002 között millió cikket hoztak a német libsi lapok, hogy "micsoda gazdasági ámokfutás" van magyarországon... Aztán ezek a szakértő urak bekussoltak, akkor amikor valóban gond volt.
Dr. Regős Péter ( a Magyar Zsidók Világszövetsége szóvivője )
Én ennek a népnek a kultúráját, a karakterét, minden alapot nélkülöző nevetséges magabiztosságát utálom. Azt, hogy ennek ellenére, hogy a térképen alig található meg ez a gyűszű méretű ország még nagyítóval is, minden nagyhatalmi vezetőt és nemzetet kioktat, lásd azt a barom Antallt és a még nagyobb állat Orbánt. Nem is fogadták őt Washingtonban, mármint Orbánt, és elárulom, közvetve ehhez nekem is van kissé közöm. Ezért nagyon is büszke vagyok. (…) Ezt az istenverte népet azonban nemcsak a holocaustért miatt utálom, hanem azért az erkölcsi fertőért is, ami ebben a kis szar országban uralkodik
Azt,hogy a kiscsávó kimegy és teleugatja a világot hazugságokkal,lejáratja hazáját.Te biztos nem gépeltél még el semmit,soha ugye?A Te kezed szent Orbán szelleme vezeti a klaviatúrán.
Ha majd lesz új választás, akkor lesz alternatíva... 2006- ban volt választás. Akkor volt alternatíva?
Addig minek? Azért, mert nem mindenki hívő. Van, aki credo quia absurdum est, de ezzel szemben sokan azért hisznek, mert hihető. A "nem jó ez így" bizonyos számú ciklus után unalmas. Az emberben felmerül óhatatlanul, hogy jó, rendben, de akkor hogyan jó? Tudom, de nem mondom meg, bibibííí! Hja, ha csak így nem! :-)
Most mindenki csőcselék, aki nem ért egyet a kormány döntéseivel... Érdekes, én sokkal nem értek egyet, de még senki nem mondta rám, hogy csőcselék lennék. Vajon miért? Esetleg azért, mert nem gyújtogattam tévészékházat, nem randalíroztam Budapesten, nem szartam tele a Kossuth teret? Hja, ha neked az ilyesmi tetszik, akkor én kérek elnézést!
Különben is: mióta szükséges egy ellenzéknek programot alkotnia? Nem szükséges, mint ahogyan értelmesen beszéni sem, alternatívákat, józan ellenérveket felsorakoztatnia sem. De csodálkoznia sem szükséges, amikor a soron következő választáson akkorát szopik, mint egy közepes malac.
Hogy csak 24 %-al nőttek a reálnyugdíjak? Hogy 59 %-ról csak 53 %-ra csökkent az adósságállomány aránya a GDP-hez viszonyítva? Hogy az árvízkárosultaknak csak házakat építtetett és nem kacslábonforgó palotákat? Hogy nem hozott be 30.000 új köztisztviselőt? Hogy nem nőtt olyan hihetetlen mértékben az államtitkárok száma,mint később? Hogy a kormánytagok fizetése abban a 4 évben nem emelkedett? Hogy nem vezette be a tandíjat,vizitdíjat,ápolási díjat elvárt adót? Hogy nem növelte a társadalombiztosítási járulékot,hanem csökkentette? HOgy nem záratta be a kórházakat? HOgy a minimálbért 19.500-ról 50.000-re növelte?
Köze nincsen a köz dolgaihoz. Az ellenzéki párt vezetője. Nincs a kezében semmilyen hatalom... Nem tudja befolyásolni, max. szövegeléssel... Azt meg mindenki megteheti...
Sőt... Medgyessy köztisztviselő. Ha jól tudom, utazó nagykövet... És néhanapján elfelejti bevallani balatoni nyaralóit. És a köz szív...
1996 végéig a Horn-kormány 720 milliárd forint értékű vagyont privatizált, közel két és félszer annyit, mint az Antall- és a Boross-kormány.
1995-ben a privatizációs bevételek rekordmagasságot, 481 milliárd forintot értek el, ennek 83%-a készpénz, jórészt külföldi befektetés volt. Ebben az időszakban adták el a nagy szolgáltató vállalatok többségi tulajdonát, illetve – 50% alatti eladás esetében – a menedzsment-jogokat. Rossz kibocsátási {II-702.} áron kelt el a Magyar Olaj- és Gázipari Rt. (Mol), az olajipar 30%-ának részese (1997-re a részvények 3,5-szeres árfolyamon álltak). Külföldi kézbe került az öt regionális gázszolgáltató társaság, eladták a hat áramszolgáltató társaságot, a Mátrai és a Dunai Erőmű Rt. részvényeinek átlag 47%-át a menedzsmentjogokkal együtt. A mélyművelésű bányákra épülő szén-erőművekre érvényes ajánlat nem érkezett. Értékesítésre került a Matáv részvényeinek további 37%-a. Jelentős értékesítésekre került sor a vegy- és a gyógyszeriparban. Nagy botrányt és parlamenti vizsgálatot váltott ki a Budapest Bank Rt. privatizációja, egyrészt a titkos, szabálytalan és túlzott állami tőketámogatás (konszolidálás) miatt, másrészt azért, mert a bank az 1992–1993. évi konszolidáció ellenére gyakorlatilag ingyen, rossz garanciális feltételekkel került külföldi kézbe. 1997-ben a botrány tovább fokozódott, mivel az új tulajdonosok többmilliárdos garancia beváltását kérték, ami egyértelművé tette, hogy sok milliárd forintnyi veszteséget okozó presztízsprivatizáció történt.
Az ellenzék, a szakmák és az Állami Számvevőszéknek az 1995. évre vonatkozó privatizációs vizsgálati jelentése a privatizációs sikert kétségbe vonta. Az energiaprivatizáció szakmailag nem volt előkészítve (nem volt erőműfejlesztési koncepció, tisztázatlanok voltak az energiaárak költségösszetevői, mégis 8% eszközarányos nyereséget garantáltak a vevőknek; nem voltak kikötve fejlesztési beruházások, az aranyrészvény tartalmatlan volt, szakmai szempontokat a privatizációnál nem vettek figyelembe; a pályázatok elbírálására négy nap állt rendelkezésre, ami érdemi döntéshez teljesen formális stb.). Az ellenzék és a közvélemény egy része a nemzetgazdaság alapjait érintő hibának tartotta a menedzsmentjogok eladását, a gazdaság stratégiailag fontos parancsnoki pozícióinak külföldi kézbe juttatását. Általános kifogás volt, hogy a bevételekből 250 milliárd forint a költségvetési hiány fedezését szolgálta, amit állami szintű vagyonfelélésnek minősítettek.
Különös volt, hogy a hatalmas bevételből csak 210 milliárd szerepelt a tervekben. A 2,3-szeres túlteljesítés csak decemberben, a költségvetés vitájának lezárása előtt néhány nappal derült ki. Az Országgyűlés óriási tanácskozásba kezdett a bevételek felhasználásáról, s végül – mivel érdemi befektetési alternatívákat a kormány nem készített elő – a többletet majdnem teljes egészében a külföldi államadósság törlesztésére fordította.
1996-ban 180 milliárd forint bevételt ért el a privatizáció, elkelt a HungarHotels, a Magyar Hitel Bank Rt., néhány kisebb pénzintézet stb. A privatizációt újabb botrány rázta meg, aminek következtében az akkor már az ipari és kereskedelmi miniszterré is kinevezett Suchmann Tamás privatizációs miniszternek távoznia kellett posztjáról. A miniszterelnök felmentette az egész igazgatótanácsot, a nemrégiben kinevezett Kocsis István vezérigazgatót is, és javasolta a felügyelőbizottság felmentését. A parlamenti pártok, amelyeknek joguk volt egy-egy személyt a felügyelőbizottságba delegálni, ezt nem fogadták el. A privatizáció élére Csiha Judit tárca nélküli miniszter került, a teljesen új tagokból álló igazgatóság elnöke Kovács Árpád lett. Vezérigazgatónak Szabó Istvánt nevezték ki.
1996-ban került nyilvánosságra az ún. Tocsik-botrány, amelynek lényege a belterületi földek után az önkormányzatoknak kiadandó vagyonrész jogvitájából ered. Az 1989. évi XIII. tv. 21. (2) bekezdése szerint az állami vállalatok gazdasági társasággá való átalakulásánál az átalakuló vállalat vagyonmérlegében szereplő belterületi föld értékének megfelelő társasági részesedés nem a központi vagyonkezelő szervezetet, hanem az ingatlan {II-703.} fekvése szerinti települési önkormányzatot illeti meg. A törvény tehát az állam két része, a központi és a helyi államhatalom közötti osztozkodásról döntött. A törvényt a privatizációs szervezetek 1989-től 1996-ig – az egymást követő négy kormány alatt – úgy értelmezték, hogy nem a vagyonmérlegben szereplő belterületi föld teljes értékét, hanem ennek, a vállalati vagyon egészét terhelő kötelezettségekkel arányosan csökkentett részét adják át az önkormányzatoknak. A döntést néhány önkormányzat a bíróságon megtámadta, s végül az ÁPV Rt. – a Dunaferr Rt. ügyében hozott legfelsőbb bírósági döntést precedens értékűnek fogadva el – úgy döntött, hogy kifizeti az ebből eredő tartozásait minden önkormányzatnak. Mivel ez a tartozás kamatokkal együtt akár 80 milliárd forint is lehetett, megbízta Tocsik Márta ügyvédet, hogy két kft. bevonásával kíséreljen meg megalkudni az egyes önkormányzatokkal az őket megilletőnél alacsonyabb összegben.
Az ügyből parlamenti botrány kerekedett, aminek fent említett tanulságait a kormányfő rövid hezitálás után levonta. A vitában felmerült, hogy az államnak az önkormányzatok jogos követeléseit illetően nem volt joga az erő pozíciójából alkudozni, a bevont szakértők (cégek) kiválasztása nem volt szabályos, a megállapodásért az önkormányzatoknak feleslegesen és sokat kellett fizetniük a kliensnek tartott kft.-knek (a sikerdíj a kapott vagyonrész 3–15%-át tette ki), és Tocsik Márta az ÁPV Rt.-től aránytalanul magas, 800 millió forintos sikerdíjat kapott. Az ügyben büntetőeljárás kezdődött Tocsik Márta, az ÁPV Rt. vezető tisztségviselői és munkatársai, valamint az ügyben érintett közreműködők ellen.
A privatizáció néhány hónapra természetesen megbénult, majd 1997 elején folytatódott. Az 1997. évi terv 240 milliárd forint bevételt írt elő, amiben egyebek mellett bankok, nagyvállalatok (például Rába Magyar Vagon- és Gépgyár Rt., Hungarocamion Nemzetközi Autóközlekedési Rt., BÁV Bizományi Kereskedőház és Záloghitel Rt.) és az energiaszektor további részvényeinek eladása szerepelt. Az energiaszektor további privatizálása ellen az ellenzék a korábban említett okokból élesen tiltakozott, ami megegyezett a szakma képviselőinek jelentős része által hangoztatott véleménnyel.
A kormány a privatizációt 1997 végére érdemben be kívánta fejezni, s a tartósan állami kézben maradó vagyon kezelésére 1997 tavaszán új szervezet létrehozását mérlegelte. A Horn-kormány addig eltelt két és fél évét a privatizáció gyorsulása, a külföldi tőke erőteljes beáramlása jellemezte, ugyanakkor a szakmai szempontok, a hazai tulajdonszerzés háttérbe szorultak, a privatizáció fő célja a költségvetés hiányának enyhítése lett. A privatizáció szakmai irányítása, nyilvánossága romlott, a parlamenti ellenőrzés nem jött létre. Az ügyeket titkosság és – a közvélemény szerint – a kapcsolati tőke erősödése jellemezte.
Nekem nem a fletóm.Egyébként pedig tévedés.Fletó nem jár külföldre mószerolni,teregetni a szennyest.Mert tudod ha van is,egy hazafi nem kölföldön utagja tele a mindent, hanem megpróbál hazájában megoldást találni.De ugyebár vannak a hazaárulók...