"Végrehajthatatlannak nyilvánította a Fővárosi Bíróság a Képíró Sándor csendőr százados ellen 1944-ben meghozott ítéletet – a bíróság döntését a Nemzeti Jogvédő Alapítvány hozta nyilvánosságra csütörtökön. A Simon Wiesenthal Központ jeruzsálemi irodája élesen elítélte a bírósági döntést, közben Képíró ügyvédje egy esetleges perről beszélt a szervezet ellen."
Ezt az alant idézett Efraim Zuroff cikket 2 héttel megelõzte ugyanabban a folyóiratban Karsai László magyar történész alanti komoly cikke, amelyben nem csak a józan magyar történész szakmának, de az egész nyugalomnra vágyó magyar nemzetnek az állásfoglalását is kifejezte.
Kiváncsi vagyok hogy a Karsai-cikket méltóságosnak és igaznak tartjátok-e.
A mindannyiunk által szeretett kis szorgos Efrájim az Élet és Irodalom 2004. augusztus 6.-i számában bírálja a magyar történészek egyi doyenjét, Karsai Lászlót.
Véleménye szerint Karsai nem elég aktív, nem elég buzgó. Nem mosgósítja az országot a lappangó bünösök mindennapos keresésére.
Ami valljuk be, valóban felháborító. Mert hát mi is lenne fontosabb ettõl.?
azok a mocskos állatok, akik személyiségi joggal visszaélve kiadták Képíró címét és telefonját, vipera alá valók. Hugyozzuk le őket. Ha a rendőrség nem áll faji terror alatt, akkor nyomozást indít a körfolyosón összegyűlt, takonyfolyató újságíró cápák ellen.
Jáj,há'mit kell minden kicsiségbe belekötni... szegény Efrajimnak annyi más, komolyabb dolga van.
Pont tegnep szóltak be neki, hogy van 93 éves, 12 éve bénán elfekvõ volt SS-katona Kielben, aki állitólag megpofozott egy zsidó származású partizánt a Kozarai hegyekben. Most azt akarja bíróság elé citálni, és 25 év börtönrõl susmogtak az ügyészével.
Most mit kell néked ilyen nagy dolgok mellett az apróságokat kutatni.
Keresed a kákán a csomókat.
Szegény Efrájim. Azzal a soknagy dógával alig lát kia feladatokból.
A zsozsó meg kevés, nem tud elmenni a családdal egy moziba sem már 2 éve.
Sorry de nekem attól nyílik ki a bicska, hogy 1942-es ügyekért csesztetnek embereket (most tökmindegy hogy joggal v anélkül) miközben az 1956-os-57-es sortüzek elkövetői nyugiban élvezik Kurcsányék emelt gázszámláit.
Hogyan meri a magyar bíróság döntését megkérdőjelezni egy szervezet?
"Végrehajthatatlannak nyilvánította a Fővárosi Bíróság a Képíró Sándor csendőr százados ellen 1944-ben meghozott ítéletet – a bíróság döntését a Nemzeti Jogvédő Alapítvány hozta nyilvánosságra csütörtökön. A Simon Wiesenthal Központ jeruzsálemi irodája élesen elítélte a bírósági döntést, közben Képíró ügyvédje egy esetleges perről beszélt a szervezet ellen.
Miután a tízévi fegyházbüntetést kiszabó ítélet az azt követő eljárás során hatályát vesztette, hatálytalanná vált az az ítéleti rendelkezés is, amelynek végrehajtása érdekében a bíróságnak intézkednie lehetne, így azt végrehajthatatlannak nyilvánította - olvasható a február 19-i keltezésű végzésben.
A végzés ellen nyolc napon belüli fellebbezési lehetőség van - mondja ki a döntés.
"Képíró Sándor volt csendőrszázadost a jogerős elítélését követő bűnvádi eljárás során vagy a jogegység érdekében használt semmisségi panasz folytán született új határozattal büntetlen előéletűnek nyilvánították, és ennek következményeként 1944. február 18-ai hatállyal korábbi tiszti rendfokozatába visszahelyezték. Mindez megszakítás nélküli hivatásos tiszti pályafutást eredményezett a jövőre nézve" - állapítja meg a bíróság.
A Nemzeti Jogvédő Alapítvány csütörtöki sajtóértekezletén Képíró Sándor ügyvédje, Zétényi Zsolt hangsúlyozta: megfontolják, hogy fellebbeznek-e a Fővárosi Bíróság döntése ellen, ugyanis a végzés egy olyan ítélet végrehajthatatlanságát mondja ki, amelyet 1944-ben semmissé minősítettek.
Az MTI kérdésére az ügyvéd elmondta: egyelőre nem döntöttek arról, hogy tesznek-e jogi lépéseket a Simon Wiesenthal Központ jeruzsálemi igazgatója ellen, aki háborús bűnök elkövetésével vádolta meg Képíró Sándort. Ebben az esetben a hamis vád bűntettéről is szó lehet, hiszen a volt csendőr százados egyetlen embert sem ölt meg - tette hozzá az ügyvéd.
A sajtóértekezleten részt vett Képíró Sándor. A csendőrszázados a távirati iroda kérdésére hangsúlyozta: senkit nem gyilkolt meg, nem is tudott az újvidéki kivégzésekről. A volt csendőrtiszt hozzátette, hogy nem járt a razzia idején a kivégzések helyszínén: a Duna-parton és a laktanyában.
A Fővárosi Bíróság döntését igazságosnak nevezte Képíró Sándor.
"Kilencvenhárom éves elmúltam, szeretnék egy-két évet nyugodtan élni. Azt az aljasságot, amit kitaláltak ellenem, mind hazugság, mindent megcáfoltak már" - állította Képíró Sándor.
A Simon Wiesenthal Központ jeruzsálemi irodája élesen elítélte a csütörtökön nyilvánosságra hozott bírósági döntést.
Efraim Zuroff, a központ vezetője egy nyilatkozatban "erkölcsileg igazságtalannak és jogi szempontból hibásnak" minősítette a Fővárosi Bíróság határozatát, s fellebbezést sürgetett ellene.
"Ha ez nem sikerül, haladéktalanul teljes körű vizsgálatot kell kezdeni Képíró 1942-ben és 1944-ben elkövetett bűncselekményei ügyében, hogy végül el lehessen számoltatni borzalmas bűneiért. Ebből a szempontból fontos emlékezni arra, hogy a háborús bűnök üldözése esetén nincsenek korlátok, az eltelt idő semmiképpen sem csökkenti az elkövetők büntethetőségét" - írta Efraim Zuroff.
Korábban nyilatkozó történészek megalapozatlannak nevezték a Simon Wiesenthal Központ jeruzsálemi igazgatójának vádjait Képíró Sándor ellen. A szakértők szerint nincsenek megbízható bizonyítékok arra vonatkozóan, hogy Képíró Sándor részt vett volna az újvidéki kivégzésekben, ráadásul arról az 1946-os népbírósági határozatról sem tudnak, amelyre egyebek mellett a központ hivatkozik.
Az újvidéki razzia idején, 1942 januárjában a Délvidéket visszafoglaló magyar karhatalom mintegy 1.300 embert - főleg szerbeket, zsidókat és cigányokat - gyilkolt meg.
A Simon Wiesenthal Központ jeruzsálemi irodájának igazgatója 2006 szeptemberében jelentette be, hogy feltételezett háborús bűnösre bukkant Budapesten. Efraim Zuroff akkor azt mondta: Képíró Sándor az 1942-es újvidéki mészárlásokban csendőrként, valamint az 1944-es délvidéki deportálásban csendőr századosként tevékenykedett.
A központ vezetője hangsúlyozta: két per is indult Képíró Sándor ellen, 1944-ben tíz évre ítélték a Magyar Hadsereghez való hűtlensége és rossz hírnév keltése miatt. Ezt az ítéletet a német megszállást követően érvénytelenítették, majd 1946-ban a Népbíróság 14 évre ítélte háborús bűnök miatt. Az ítélethirdetéskor már külföldön tartózkodott, évtizedekig Argentínában élt.
Efraim Zuroff később felszólította a szerb kormányt, hogy siettesse több feltételezett második világháborús háborús bűnös - köztük a jelenleg Budapesten élő Képíró Sándor - Belgrádnak történő kiadását, hogy ott bíróság elé lehessen állítani őket.
2007 februárjában Vuk Draskovic szerb külügyminiszter - aki a szerb parlamenti választást megelőző kampány finisében látogatott el Újvidékre, a helyi zsidó közösséghez - azt mondta, az lenne a normális, ha a magyar hatóságok teljesítenék kötelességüket, mert akkor nem történhetne meg az, hogy Képíró Sándor szabadon hal meg. "
