Régészek müongrafikus megfigyelő rendszerek segítségével hatalmas üregre bukkantak a gízai nagy piramis, azaz a Kheopsz-piramis kellős közepén. Az archeológiai felfedezés jelentőségét mutatja, hogy ez az első jelentősebb szerkezeti felfedezés, amit a piramisról feljegyeztek a XIX. század óta. Kheopsz fáraó piramisa a az ókor hét csodája közül is a legrégebbinek számít.
Az üreg legalább 30 méter hosszan húzódik az ún. Nagy galéria, a "Királyné kamráját" és a "Király kamráját" összekötő, emelkedő folyosó felett. Az egyelőre nem világos, hogy az üregnek volt-e eredendő funkciója, egy eddig ismeretlen kamráról vagy folyosóról van esetleg szó, vagy pusztán valamilyen statikai-építeszeti logika miatt alakították ki, de az első kalkulációk szerint hasonló mérettel bír, mint a Nagy galéria. A Nagy galéria 50 méter hosszú, 8 méter magas és 1 méter szélesen terül el a piramis középső részén.
Fotó: -/AFP
A müongrafikus megfigyelés a kozmikus sugárzás egyik melléktermékeként keletkező müönok alkalmazására támaszkodik. Ezek az elektronoknál is kisebb részecskék nagyjából olyan logika szerint képesek áthatolni szilárd anyagokon, mint a röntgensugarak, így akár monumentális épületek belső felépítésének rekonstruálására is alkalmasak.
Arról, hogy a Hufu-piramisként is ismert szentély hogy épült fel, kevés bizonyos információ maradt fenn, az egyiptológusok közt mai napi nincs konszenzus ebben a kérdésben. A 140 méter magas építmény valamikor Kr. e. 2509 és 2483 között épült. (Guardian / LiveScience / Nature)
Végre egy sorozat ami az Ókori Egfyiptomban játszódik! Ugyan 2015-ös, de én még csak most nézem! :D Nagyon tetszik, bár Tutanhamon nem volt a legjelentősebb fáraó, de mégis fennmaradt a neve! Főleg a sírkamrája miatt! :D
Nőies csípő, dongaláb, kiálló fogsor - így nézett ki valójában Tutanhamon
valószínű ez a népirtás inkább az ókori zsidók utólagos önfényezése, inkább lassú beszivárgás történhetett, a héber nomádok letelepedtek a városokban és idővel ők lettek a többség
A tengeri népek támadásai Egyiptom ellen a 13.században, Merneptah fáraó idején. Köztük voltak az akhájok, az etruszkok ősei, lükiaiak, szardíniaiak, szíciliaiak.
A sivatag és a puszta kihozza a legrosszabbat az emberekből, az iszlám hódítás is a sivatagi arab törzsek harciasságán alapult, akik előtte karavánok fosztogatásából éltek mellékállásban.
érdekes, hogy ezek a "békés", a vallásos miszticizmusra is hajló pásztornépek bizonyos körülmények esetén meglehetősen rövid idő alatt rabló, hódító fegyveres csoportokká tudtak összeállni, lényegében vérengző hordákká, akiktől a népirtás sem volt idegen.
Lásd Kánaán zsidó törzsek általi meghódítását.
Bár sok történész vitatja, hogy az valóban az Ószövetségben leírt módon ment volna végbe és a népirtás, a kánaánita őslakosság kiirtásának tényét is sokan tagadják a modern történészek közül.
Az a baj az ilyen cikkekkel, hogy nagyon erősen le vannak rövidítve, nem ismertetik részletesebben a kutatási eredményeket, ill. sokszor a megfogalmazásuk sem elég precíz, ezáltal többféleképpen értelmezhetőek.
Azt egyébként már igen régen feszegették bizonyos régészek és történészek, hogy Egyiptom közvetlenül az Óbirodalom kialakulása előtti időszakban a Termékeny Félhold térségéből kapott szupersztrátumot, egy a hatalmat megszerző elitet, akik a Nílus völgyébe a magasabb rendű civilizációt hozták.
Ez persze nem valami szemita népség volt, hiszen azok akkoriban még primitív pásztorkodásból éltek a városias civilizáció és a sivatagok határvidékén, hanem valamely szemiták előtti, magas civilizációjú népcsoportból kerülhettek ki, pl. Urartu vagy Sumer vidékéről.
Nem csak a vallás, hanem jórészt a népesség is kicserélődött, átalakult. A koptok azt állítják, hogy ők az ősi egyiptomiak leszármazottai (ami egyébként jórészt igaz is, ugyanis az egyiptomiak anno felvették a kereszténységet, muszlim viszont nem térhetett át). Más a kulturáltságuk, a viselkedésük és a megjelenésük is. Koptok iskolázottabbak, nyitottabbak, bensőségesebb a családi életük. A kairói Kopt Egyetemre járhat muszlim, a világ leghíresebb muszlim egyetemére, a kairói al-Azharra meg nem vesznek fel más vallásút...
Jártam többször Egyiptomban, magán szervezésben is voltam, ami ott unikum. Aki fogékony rá jó eséllyel ránézésre kiszúrja ki a kopt... mint a Baltikumban, hogy ki az orosz és ki a balti. A nevek is beszédesek lehetnek, mert vannak "keresztnevek" amelyet csak koptok, mást meg csak muszlimok használnak, s hogy izgalmasabb legyen vannak olyan nevek is, amelyet mind a kettő :)
Érdekes mennyire mások a mai egyiptomiak mint az ókoriak, akkor még tele voltak ötletekkel és tetterővel, virágzott a művészet, a tudomány és a gazdaság, ma meg egy átlagos iszlám ország, a szokásos hátrányokkal.
Jártam az egyik piramisban, teljesen üres, csak a kő. Néhány, a cikkben is látható képet, ábrát, leírást elhelyezhettek volna az egykori temetkezési szokásokról az arabok.
Az élelmiszer probléma első számú oka, hogy ugyan azzal a 4.000 éves technológiával termelnek ma is jórészt a deltában, mint egykoron, vagyis elpazarolják a víz 98 százalékát, ahelyett, hogy áttérnének az izraeliek által kitalált csöpögtetésre, s a maradék vízzel óriási újabb területeket öntözhetnének... jártam ott, láttam.
Igaza van a Wikinek, utánanézve rájöttem, hogy a spanyol író (Javier Sierra) is azt írta, hogy a fáraók uralkodásának 30. évében és nem azt, hogy 30 éves korukban.
Ez is azt mutatja, hogy a piramisok valójában nem temetkezési színhelyek vagy bármiféle kozmikus jelképek, hanem valamiféle titkos regeneráló bázisok voltak, nyilván csak a legfelsőbb elit, és főleg a fáraó számára.
"Namost tudom, hogy első olvasatra ökörségnek tűnik a megfiatalodás elmélete, de én pl. el tudom képzelni, hogy a fáraót a piramis belsejében szakavatott orvosok és ápolók vették kezelésbe, esetleg eltüntették a ráncait, fiatalosra festették az arcát stb., hogy tényleg úgy tűnjön, mintha megfiatalodott volna."
Jókora naiv elképzelés. XDD
Nyilván létezhetett egy olyan (biológiai-orvosi) technika is, ami tényleg képes volt a megfiatalításra, ha nem is 10-20 évet, de valamennyit bizonyosan. Az egyiptomiaknak volt annyi eszük, hogy nem hagyták az utókorra (miként pl. az írásuk átírását más kortárs nyelvekre sem).
Ez persze egy csomó kérdést is felvet, amit a regényírónak ki kell egészítenie.
De nem baj, hiszen magyarok őseinek ebben a korban megtartott megfiatalodási szertartásairól még kevesebbet tudunk, azt sem hogy kik előtt ki milyen épületbe ment be, vagy magyar szedfutás létezett.e?
Szégyellhetjük magunkat hogy ennyire képtelenek vagyunk a történelmünket dokumentálni.
Annyit hogy a Sed ünnepségek hagyománnyá vált az ókori Egyiptomban.
Amit írsz az csak egy átmeneti periódus lehetett.
Annyit tudok a Szed szertartás Djoser fáraó alatt már zajlott (piramis nélkül).
Az újbirodalomra a szertartásból meg már népünnepély lett és ez már nem 30 évenként hanem 3 évenként volt.
A fáraónak ekkor már nem kellett bemenni a piramisba, hanem az életerejét egy szimbolikus futással bizonyította. Ez a sed futás, meg kellett tennie két oszlop távolságát ami a birodalom határait szimbolizálta.
Létezett még egy oszlopfelállítás is ami szintén fáraó erőnlétét szimbolizálta.
A szakrális jelentősége alább hagyott és inkább nagyszabású népünnepély volt.
Szerintem a piramis fiatalodás inkább a középbirodalomban lehetett divat? Nem tom.
Az óbirodalomban a fáraók istenként a néptől elzárva éltek, legföljebb a papság és előkelők elött végezhették a piramis szertartást.
Az új és középbirodalomtól demokratizálódott a fáraói státus.
Az újbirodalomban pedig már 3 éves népünnepéllyé vált ez az egész.
Nyilván a 92 éves II. Ramszesz nem rohangált a plebs előtt.
Arról hallottál-e már, hogy az ősi Egyiptomban a fáraókat 30 évenként az ún. szed-szertartásnak vetették alá. Ennek az volt a lényege, hogy a gízai nagy piramis közepében, egy kamrában be kellett feküdniük egy kőszarkofágba és ott 1 napot eltölteni. Állítólagosan teljesen egyedül, de gyanítható, hogy néhány beavatott főpap azért ott lehetett a közelben.
A szed végeztével a fáraó állítólag megfiatalodva jött elő a piramis belsejéből, a nép persze őrjöngve ünnepelte és a lábaihoz borult ekkora misztérium láttán.
A fáraókat először 30, a másodszor 60 éves korukban vetették alá a szertartásnak. Kettő volt a maximum, harmadik gondolom, hogy azért sem volt, mert egyik sem élte meg a 90. életévét.
Namost tudom, hogy első olvasatra ökörségnek tűnik a megfiatalodás elmélete, de én pl. el tudom képzelni, hogy a fáraót a piramis belsejében szakavatott orvosok és ápolók vették kezelésbe, esetleg eltüntették a ráncait, fiatalosra festették az arcát stb., hogy tényleg úgy tűnjön, mintha megfiatalodott volna.
Nem biztos, hogy ennek az egésznek van valami alapja, de hátha te tudsz róla valamit.
Én egy spanyol író regényében olvastam, némi fenntartással is kezelem, mert a spanyolok és a portugálok állítólag jó sok hülyeséget össze tudnak hordani, ha belendül a fantáziájuk.
