Először szeretném ha világos lenne, hogy itt nem szakértők tanyáznak, hanem éppen olyan olvasgatók és irogatók, mint te. Az ittenieknek véleményük van: ilyen vagy olyan, de semmi biztosíték nincs arra, hogy helyesek az állításaik. Fentiek előrebocsátásával az én állításaim a következők:
„…a gyapot saját magjában termeli egy talajban előforduló baktérium (a Bacillus thuringiensis) toxikus fehérjéjét (innen a név: bt-gyapot).”
Ennek a növénynek minden sejtje termeli a Cry1-toxint és nem csak a magja. A gyapottok-bagolylepke egyébként nem csak a magot fogyasztja: http://www-staff.it.uts.edu.au/~don/larvae/heli/armi.html„Csakhogy az első termésadatokat elemezve egyértelműen kiderül: nem vált be a próbálkozás.”
A Bt-növényeknél sokszor mérnek hasonlót, mivel nem a termésmennyiség abszolút mértéket növelik (nincs bennük az izogenikus vonalhoz képest termésnövekedést előidéző gén/gének), hanem a kártétel jelentkezése esetén a megmentett termésrész jelentkezik termésnövelőként.
„Az eddigi eredmények ugyanis azt mutatják, hogy a Bt-gyapot, az ígéretekkel ellentétben, egyáltalán nem ellenálló a gyapotmag-bagolylepkére.”
Ugyanez a faj hazánkban a kukoricacsövön károsíthat és tapasztalatok szerint kevésbé hatékony rá a MON 810. Ez a fajtacsoport azonban a szemekben egy nagyságrenddel kevesebb Cry1-toxint termel, mint a levélben (a mérés DK-440 BTY-ra vonatkozik): http://www.fvm.hu/doc/upload/200702/ntn_2007_kiadvany.pdf – lásd D oldal.
„…közben a génmódosított növény magjáért a természetes gyapotmag áránál ötször-hatszor többet fizetnek.”
Tudomásom szerint inkább 1/5-1/6-dal kerül többe a vetőmag.
„Az is kiderült, hogy a nagy reményekkel ültetett Bt-gyapot érzékeny az ún. leaf curl vírus (LCV) támadására.”
Nincs benne semmi meglepő, mivel az LCV (gyapot-levélsodró vírus) érzékenység azonos az izogenikus vonal ebbéli érzékenységével. Amennyiben az fogékony volt, úgy ez is az lesz.
„A Pakisztánnal határos területeken ez a vírus nagyon elterjedt, ami szintén negatívan befolyásolja a terméshozamot.”
Nyilvánvaló, hogy valamilyen molytetű-féle (ezek ellen a Cry1-toxin hatástalan, s valóban használni kell valamilyen hagyományos rovarölő szert) játszik szerepet a vírus vektorolásában: http://ag.arizona.edu/~zxiong/cotgemi.html„A természetes gyapot azonban rezisztens a vírusra!”
Ez valóban súlyosan hibás mondat. Mint minden ’vad’ népesség az fogékony és rezisztens részekből áll. Talán eredetileg valamilyen LCV-rezisztens tájfajtáról volt szó, amihez képest okozott a Bt-gyapot csalódást.
„Ráadásul a gazdák szerint a génmanipulált magokból növő gyapotnövények gyengébbek is a természetes fajtáknál, és még a magházuk is kicsi.”
A ’természetes fajtának’ vagy inkább tájfajtának elképzelhető, hogy nagyobbak magtokjai, persze a termés mennyiségét és minőségét ez még önmagában nem határozza meg.
A cikk nem igazán helytelenebb, mint a napilapi cikkek nagy része vagy a bántóan túlzó prospektusszövegek.
Hát, ez a baj a magyar újságokkal is, hogy mindent rosszul közölnek és olyanok írják akiknek semmi közük az egészhez. Legalább olyan újságírókat alkalmaznának ezekben a témákban, akiknek végzettségük is lenne ehhez.
De egyébként ezeket a cikkeket, mint már mondtam azért tettem fel, hogy legyen mint kibeszélni, hogy egyes újságokban miket tudnak össze-vissza írni.
Igen, ezt én is megtaláltam, de nyoma sincs annak, honnan és mikor (!) szedte a cikkíró az információt.
Az állításaihoz képest Indiában 2002-ben termesztettek először 45 ezer hektáron Bt-gyapotot, ez 2005-re 1.3 millió hektárra nőtt, 2006-ban már 3.8 millió hektár volt. (adatok innen: http://www.isaaa.org) (Ráadásul úgy, hogy egyes helyeken tisztában sem voltak azzal, hogy pontosan mit is vetnek, mint arról itt korábban szó volt.)
Ilyen helyzetben ma azt mondani, hogy "Csakhogy az első termésadatokat elemezve egyértelműen kiderül: nem vált be a próbálkozás." nyilvánvaló félretájékoztatás.
Volt itt még hasonló hangvételű cikk Münz Mártontól (pl. a papayás), szintén elsődleges forrás nélkül, nem kevésbé gyanús "génpiszkált-természetes" összevetéssel.
Szerintem ha színvonalas honlapot akarsz, a propagandaanyagokat inkább kerüld, vagy csak mint félrevezető, elrettentő példákat citáld, mint amilyen ez az indiai gyapotos cikk is.
http://www.bioitworld.hu/rovat/biotech/cikk.php?id=21682 elméletileg, ez az eredeti hír linkje, de szerintem itt se fogsz többet találni, mert Én is innen szedtem.... Remélem azért tudtam segíteni. Nekem is voltak egy-két hírrel és cikkel kételyeim, de pont ezért raktam is fel, hogy hozzászóljanak a szakértők, hogy mivel nem értenek egyet... tehát, hogy kivesézzük.
"Az is kiderült, hogy a nagy reményekkel ültetett Bt-gyapot érzékeny az ún. leaf curl vírus (LCV) támadására. ... A természetes gyapot azonban rezisztens a vírusra!" Egy ilyen általánosító állítás pl. nem állja meg a helyét.
Vissza kéne menni a hír eredeti forrásához, ha lehet adj rá linket!
Aktiváltam neked a hozzáférésedet. az volt a baj, hogy rosszúl írtam be az adatbázisban a hozzáférési címet: http://biotechnologia.extra.hu helyett ékezettel írtam be, így http://biotechnológia.extra.hu és így nem tudja a böngésző megnyitni, de most már minden működni fog rendesen..... Szóval most már Te is be fogsz tudni lépni.
Egyébként, ha van a fórumon olyan vállalkozó szellemű ember, aki besegítene nekem az oldal szerkesztésében az kérem jelezze nekem a thusor@gmail.com e-mail címemen. A részleteket majd megbeszéljük e-mailben....
Természetesen elhelyezem az oldalamon ennek a fórumnak a linkjét, és remélem azért majd ti is segítetek egy kicsit feldobni az oldalam látogatottságát.
Kérlek látogassátok meg most készülődő oldalamat is.... Még eléggé gyerekcipőben jár, de remélem a Ti segítségetekkel tovább tudnám fejleszteni az igényeiteknek megfelelően. Az oldalam a Mezőgazdasági Biotechnológiával illetve kémiával és biológiával, genetikával foglalkozik: http://biotechnologia.extra.hu
„A kutatók ezzel az eljárással tudnak létrehozni olyan új növényfajtákat, amelyek például több termést hoznak, magasabb tápértékűek, több vitamint tartalmaznak, vagy ellenállóbbak a kártevőkkel, a vegyi anyagokkal és a szárazsággal szemben.”
Ezekről gyakorlatban még szó sincs. A mostani fajták még nem teremnek többet, nem magasabb a tápértékük, nem tartalmaznak több vitamint és nem állnak ellen a szárazságnak. Ezek még csak ígéretek. A magyar nyelvben létezik jövőidő.
„…MON 810 jelű és az ezzel megegyező fajták…”
A MON 810 egy genetikai esemény jelzete, amelyhez fajták sokasága tartozik. Fajtacsoportnak nevezhető. A vele „megegyező fajták” pontosan nem értelmezhető.
„A termelt anyag rovarirtó hatású, így távol tartja a kukoricamolyt.”
Nem távol tartja, hanem elpusztítja. Ha távol tartaná, akkor riasztószer (repellens vagy deterrens) lenne.
„…a szél és a beporzó rovarok útján a pollen hosszabb távolságra több tíz kilométerre eljut.”
Melyik növénynél és mely beporzó rovarnál? Szél útján a kenderpollen talán, átlagban a kukorica aligha. A háziméh közvetlen gyűjtési köre 3 km, de 6 km-re kiterjeszti, ha kell. Több tíz km állítása bizonyosan hibás, pláne ha megőrzött és valószínűsíthető (versengés a megtermékenyítésért) megtermékenyítő-képességről is beszélünk.
„A határ közeli argentin területeken a szomszédos Brazíliában termesztett GMO-kukorica hatása kimutatható.”
A példa nem igazán szerencsés, mert minkét ország GM-kukoricatermesztő.
„…különböző hatású vegyületeket kell érteni.”
Nem különböző hatású vegyületek (a hatásmechanizmus azonos, a receptor más), hanem különböző rovarcsoportok érzékenyek az egyes fő toxinokra).
„…a vetőmagot nem használja a következő évben…”
Helyesen: nem foghat saját vetőmagot, amelyet a következő évben elvet.
„Míg 1998-ban az Egyesült Államok 63 millió dollár értékben exportált kukoricát Európába, 2002-ben ez a szám 12,5 millió dollárra csökkent.”
Nem forszírozva a cikk többi állításának hitelességét, lehet hogy ez történet főként erről szól? Ez benne az, ami mélyen nem környezetvédelmi, amire a mostani szavazás lényegét tekintve irányult.
„A kutatási eredményeink nem indokolják, hogy Magyarországon génmódosított kukoricát termesszenek.”
Feltételezem, hogy Székács doktor azt mondta, hogy a MON 810-es fajtacsoportra nincs Magyarországnak szüksége, csak az újságíró közben pár percre elaludt. A mondat utáni indoklás ugyanis erre enged következtetni.
„…vizsgálataink szerint két védett lepkefajt is veszélyeztet a génkezelt kukorica toxinja.”
Feltételezem, hogy ezt a pollenre állította, mint ahogy korábban is tette.
„Ezt a kutatási eredményünket a fajtatulajdonos cég is elismeri.”
Én ennek nem láttam eddig nyomát. Lehet, hogy történt valami áttörés?
„Az önmagában még nem elég megnyugtató, hogy eddig nem fedezték fel a génmódosított élelmiszerek közvetlen egészségkárosító hatását.”
Tartok tőle, hogy az újságírói tömörítési technika félreérthetővé teszi ezt a mondatot. Inkább az állítható, hogy az eddig elvégzett takarmányozási vizsgálatok nem meggyőzőek.
Duda Jenő (?) nyilatkozatában a MON 810-et érintően nem szakmai érv:
„A hazai tiltásnak külföldön nagyon rossz a sajtója, ezért számos high-tech beruházástól eshet el Magyarország, például a gyógyszeriparban.”
Ez elég világos jelzése annak, hogy az MBSz számára a MON 810 engedélyezése általános géntechnológiai K+F kérdés.
„A kőolajipar azért lobbizik a génkezelt növények termesztése ellen, mert ellenérdekelt a bioüzemanyag elterjedésében.”
A környezetvédelmi miniszterek szavazataiban tetten érhető a kőolaj-lobbi? Merész feltételezés.
„Az átültetett gének megtalálhatók a természetben…”
Bűbájos állítás, de ilyet még talán DJ (ifjú DE?) sem állíthatott: cry-gén nincs a hagyományos kukoricákban.
„Mindemellett egy ország már csak azért sem lehet génmódosítás-mentes, mert a pollen nem áll meg az országhatároknál, így a keveredés elkerülhetetlen.”
Tehát a megállapított izolációs távolságok – amit biotechnológia hívei a magyar koegzisztencia-törvényben túlságosan szigorúnak tartanak – mégsem nyújtanak védelmet kukoricában? Lehet ezt világosabban elismerni?
„Ráadásul Magyarországon szinte a teljes szarvasmarha-állományt génmódosított szójával etetik.”
A GM-szója takarmányozási célú felhasználása miként függ össze a MON 810-es kukorica környezettudomány megítélésével, amire a környezetvédelmi miniszterek szavaztak?
„A lényeg mégis az, hogy a vásárlók és a termelők dönthessenek a hagyományos és a génmódosított növények és termények között.”
Saját környezettudományi kutatásra tehát nincs szükség? Csupán hinni kell?
„A magyar moratórium fenntartása ellen szavazott az évek óta tudatosan génmódosítás-párti Anglia, Svédország és Finnország, valamint Hollandia is. Románia tartózkodott…”
Anglia, Svédország, Finnország és Hollandia Európában nem jelentős kukoricatermelő államok. Szavazati véleményük aligha lehet szakmai alapú. Románia jelentős kukoricatermelő, bár termését saját maga használja fel (külpiacon nem jelentkezik). Ebben az emberi fogyasztás (puliszka) az európai átlagot messze meghaladja.
