Ja es ha jol tudom a Chicago indian szo, es a rosseb tudja azok hogy ejtettek.Pl a hurrikan szot ami szinten indian szo, duhos szel en hallottam mar az usaban ejteni ,hjuriken nek harrikennek es meg a fene tudja hany variacioban.
Engem azert toltak le angol nyelvizsgan,mert Chicagot Csikagonak mondtam,mondtak az sikago,.dehat ezek a kiejtesek valahogy berogzodnek a magyar nyelvi hasznalat miatt. Osztonosen ugy ejtjuk ahogy magyarul megszoktuk es ha nem koncentral,az ember akkor igy jon ki,es beszed kozben az ember nem koncentral,hanem mondja.
Nocsak! Netán-tán érintett vagy? Egyike a Rigó utca monopóliumán elgőgösült élő csontvázaknak?
Sajnos az élet millió példája mutatta meg a Rigó utca tevékenységének és szemléletének káros mivoltát. A nyelvvizsga arról kéne szóljon, hogy a vizsgázó jelölt mennyiben és milyen szinten képes kommunikálni az adott idegen nyelven. Nem magyarul!
Sajnos nem erről szólt-szól. és hatására a többi vizsgahelyen sem történik más. Alapvetően fordításra megy a játék, ami ökörség. Ha valaki idegen nyelven jól akar beszélni, meg kell tudnia szokni azon a nyelven gondolkodni! Ha arra kényszerítjük idióta vizsgafeltételekkel, hogy mindíg (pláne pontosan) fordítani próbáljon, a büdös életben nem lesz használható nyelvtudása!
A fordítítani tudás egy szakma, ugyanúgy, mint a tolmácsolás, pláne a szinkrontolmácsolás. Ami nem egyenlő a nyelvtudással!
Itt két példa is elhangzott: a rigós "szakértők" megbuktatták a vizsganyelvből azokat, akik azt anyanyelvi szinten beszélték! Erre nem volt soha korrekt válasz: bocs, mi vagyunk a hülyék, télleg nem értünk a dolgok lényegéhez, változatatunk, hanem csak a gőgös kioktatások. Mint ahogy most te is próbálkoztál!
Két éve, amikor MB bejelentette, hogy a középfokú oktatatásban általánossá teszik a 0. évfolyamos idegennyelv-tanulást, akkor azt mondtam: ha tényleg, akkor minden ökörségéért megbocsátok.
Na akkor máris mindent megbocsáthatsz Magyar Bálintnak:
Tavaly szeptemberben 407 középiskolában indult nyelvi előkészítő, 0. évfolyam, csaknem 12 ezer diák tanult egy éven át kiemelt óraszámban idegen nyelvet és informatikát. /Eredetileg 505 intézmény hirdetett meg "nulladik" osztályt, de a jelentkezők vagy a fenntartói jóváhagyás hiánya miatt végül 98 iskola kimaradt a programból./
Az intézményekben induló 749 csoport kétharmadában angolt, majdnem egyharmadában németet tanítanak, a többi idegen nyelv iránt elenyésző volt az érdeklődés. Mégis akadnak olyan iskolák, melyek francia, spanyol, olasz, orosz, szlovák, szerb, horvát, latin vagy japán csoportot tudtak indítani.
A nulladik évfolyamos diákoknak - ha nyelvtudások megfelelő - nem kell megvárniuk a nyelvvizsgának is számító érettségivel középiskolai tanulmányaik végét, kívánság szerint előrehozhatják nyelvi maturájukat.
A Rigó utca monopóliumának szerencsére már vége. Válogatni lehet a különféle hazai akkreditációval rendelkező nemzetközi nyelvvizsgák közül, amelyek teljesen egyenértékűek a Rigó utcai papírral, sőt külföldön talán még többet is érnek annál.
"Amúgy meggyőződésem, eme rigó utcai vizsgáztató zseniket bedobva az idegennyelvi környezetbe, az első hetekben igencsak megizzadnának..."
Azert ez nemcsak az o hibajuk, gondolj bele Mo-on 89 elott foleg olyanok tanitottak angolul akik soha eletukben egy percet angol nyelvu orszagokban nem toltottek.
A nemetnel ,orosznal nem volt ez gond mert az NDK-ba a szojuzba kijuthattak egy egy szemeszterre konnyen.Az olasz es francia nyelveknel sem volt ez annyira gond valahogy oda is konnyebb volt kijutni. de az angol nem volt OK ennek az oka elsosorban az volt ,hogy mig olasz, francia intezet mukodott MO-on,es voltak kapcsolatok addig az angol intezetet a hideghaboru alatt megszzuntettek,hogy az az angol titkosszolgalat fedoszerve,aminek volt is alapja.dehat ezek az intezetek az egessz vilagon a titkosszolgalatok fedoszervei is ,a magyarok hasonlo kulfoldon mukodo intezeteinel is fennall ez.
A nyelvvizsgán a fő dolog, hogy az adott nyelven mennyire vagyok képes a gondolataimat kifejteni, és felfogni a másikét: azaz adott nyelven mennyire vagyok kommunikatív.
Hogy aztán ennek mi köze van a nyelvről fordításhoz azt nem tudom, hiszen ezek nem szaktolmácsi ill. fordítói vizsgák. Szvsz. egy rossz gondolati stupiditás, ami bennmaradt az illetékes agyakban.
Gondolom jártál már nemgyeszer úgy, hogy beszélve az adott idegen nyelven tökéletesen képben vagy, de ha hirtelen rádszólnak, hogy fordíts, akkor annak dadogás a vége, hirtelen nem jönnek elő a pontos kfejezések, amik az eredeti szöveg árnyalását visszaadnák.
De hát ez nem is az átlag nyelvtudás célja, ez már a tolmácsképzés feladata, viszont az egy külön szakma, külön adottsággal.
Ismerek profi tolmácsot, akik az összes nyelvén képes keresztbe is tolmácsolni, méghozzá szinkronban, aztán olyant, aki ezt csak a magyar-és a másik nyelv(ek) vonatkozásában tudja, de láttam már olyan vén rókát, aki szinkrontolmácsolás közben képes volt újságot olvasni)))) Namost ehhez kell egy speciális agyberendezkedés és trenirozottság.
Amúgy meggyőződésem, eme rigó utcai vizsgáztató zseniket bedobva az idegennyelvi környezetbe, az első hetekben igencsak megizzadnának...
"Asszonykának munkahelyileg kell a német, de nyelvvizsga nélkül nix nyelvpótlék. Gond egy szál se: irány a Rigó utca. Ott aztán úgy vágta ki két öreglány, mint a huzat..."
Az egyik szomszedasszonyunkat aki petrogradi volt ott vegzett mernokkent aztan magyarhoz ment ferjhez , szinten kivagtak oroszbol a Rigo utcaban.Erre valami helyi szlengben a legvalogatottab orosz tragarsagokkal ugy elkuldte oket a busba,hogy azota is keresik talan a mondandoja magyar ertelmet a szotarakban. Mert mondani sem kell abbol egy fingnyit nem ertettek belole.
A fo problema volt nala,hogy nem tudott oroszrol magyarra forditani, es vissza,de hogyan is tudhatott volna mikor a magyart alig beszelte meg akkor, vagyis neki nem az orosz nyelvtudasara voltak kivancsiak, hanem arra,hogy hoigyan tud oda vissza forditani,.Vagyis MO-on minden mas anyanyelvu megbukna a mo-i idegennyelvu nyelvvizsgan aki nem tud magyarul ,Ez ugye hulyeseg.
Ha en teszek az USA-ban egy angol nyelvi vizsgat a legkevesbe sem erdekli oket,hogy azt en mas nyelvre es visza le tudom-e forditani, az erdekli oket,hogy az angolt mennyire tudom. A lanyomnal ez is problema volt, mert o sosem forditott csak egyszeruen tudott angolul,mert ilyen iskolakba jart.A ket nyelv kozott meg szinte semmi atjaras nem volt az agyaban,mert ha angolul beszelt akkor angolul gondolkodott,ha magyarul akkor meg magyarul.
Aztan nem eroltette tovabb egyszeruen a kozepiskolai diplomajat beadta es azt elfogadtak felsofokunak.csak eloszor nem tudta,hogy ezt lehet.
"Kollega felsőfokú nyevvizsgával. München, valami autóalkatrész kéne. Járjuk a bótokat. Felsőfukú nyelvvizsga ide-oda, csak nyökög, ép mondata nincs"
ezzel en is megjartam:-))
70-ben kinn voltam a DDR-ben hosszabb idore es apam aki autoszerelo volt, megkert hozzak neki szelephezagmerot,mert az MO-on hianycik a nemeteknel meg filleres dolog.Muszaki szotaram nem volt szepen leforditottam szo szerint Wentilluckemesser, az elado csak nezett mint vak a moziban.Szerencsere meglattam a polcon es mutattam ,hogy az az.
Az a baj, hogy a nyelveket, mint valami abszolútúmot próbálják eladni, s nem mint a kommunikáció eszközét.
Két példa erre: még a DDR időkből, berlini (ott egyetemet végzett) kislány magyar férj, élnek mint hal a vízben Budapesten. Asszonykának munkahelyileg kell a német, de nyelvvizsga nélkül nix nyelvpótlék. Gond egy szál se: irány a Rigó utca. Ott aztán úgy vágta ki két öreglány, mint a huzat...
Kollega felsőfokú nyevvizsgával. München, valami autóalkatrész kéne. Járjuk a bótokat. Felsőfukú nyelvvizsga ide-oda, csak nyökög, ép mondata nincs. Bayrisch dialekttől végképp KO. Lehetett helyette szövegelni...
Igazándiból: a szókészlet alapjait (kb 2-3000 darabot) be kell biflázni, mert anélkül megszólalni sem lehet. De amíg valaki naponta, és rendszeresen nem ír, olvas és beszél az adott idegen nyelven, (akár hibázva, de folyamatosan) addig a Rigó utcai vizsga önmagában harmatos gerlefing...és akkor még nem is beszélünk az egyes szakmák, tudományágak saját, speciális szókincséről...
Ja es kozben nem tanultad meg az angol es nemet szavakat,es azok magyar jelenteset? Ugye megtanultad.Az en nagyobbik fiam angolul leginkabb a Saturday Night Live-bol es a Cheers sitcombol tanult meg . Persze a szavak megtanulasa nem eleg,benne kell lenni a nyelvi kozegben is, pl olvasni es nezni az ilyen nyelvu TV-ket es hallgatni radioadokat.
Igaz aztan amerikai egyetemre is jart meg a tobbi gyerekem is kozepiskolaba is,, de bizony a kezdetben igencsak ronggya tanultak egy ket angol szotart. Itt vannak nalam salata formajaban. Aztan egy ido utan nincs ra szukseg(nagyon).De ok a szerencses korulmenyeknek koszonhetoen,hogy 4-5 evig eltek az USA-ban,az egyik ma is itt van, szinte anyanyelvi szinten beszelnek angolul.
azok a MO-i nyelvvizsgak meg egy turo, a lanyomnal 4 ev usa utan az volt a kifogasuk,hogy delies a kiejtese,milyen legyen ha egyszer Louisianaban tanult angolul. Aki Zalaban tanul magyarul annak meg zalai a kiejtese.
Aztan egy ilyen nalam vendegsegben levo nyelvvizsgaztato nem ertette meg az autoszervizben mit mond a szerelo.
Mindez mit bizonyít? Segítek néhány változattal: 1. Nem szereted a német nyelvet. 2. Szereted az angolt. 3. Az angol könnyebb. 4. rossz volt a német oktatás. 5. Nem tanultad a németet, bár az oktatás jó volt.
Mellesleg, ahhoz, hogy 88%-os vizsgát tegyél angolból, meg kellett tanulnod a szavakat (nem a miként a fontos, hanem a tény), mert egyébként nem kaptál volna nyelvvizsgát. Ezek után egy kérdés: kell tudni a szavakat idegennyelvhez vagy sem?
Én csak a saját példámból indulok ki: az iskolában 10 évig tanultam németet mire összekapartam egy német nyelvvizsgát (65 ill 72%)
szintén az iskolában kezdtem az angolt, de aztán mellé elkezdtem angol zenét hallgatni, angol játékokkal játszani, angol nyelven nézni a filmeket (elejinte felirattal) és komolyabb tanulás nélkül másfél év alatt teljesen kezdő szintről lett egy 88%os nyelvvizsgám és most megyek felsőfokúra.
Hmm... végre egy értelmes és kultúrált válasz. Már kicsit elszoktam az ilyenektől :-)
Úgy tűnik akkor a kétszintű érettségivel kapcsolatban nem értünk egyet. Nem mondtam hogy kitűnő vagy tökéletes, csupán annyit, hogy jobb mint az előző. Persze vitatkozhatunk rajta, de a középszintű oktatás alapvető céljait szerintem jobban szolgálja és sok hibát kijavít. Lenne mit simítani rajta még, az igaz, és persze az sem ártana ha meghallgatnák az ellenzéki véleményeket is meg a kritikákat. De alapvetően jó irányba halad az oktatás, szerintem és ezt nem csak azért mondom mert ez a változás nekem kedvező.
Arról hogy a mai fiatalokat mi érdekli, pedig tényleg végképp nem MB tehet, de ez sztem más témakörbe tartozik.
A 0. osztályos idegennyelv dolog tényleg jó lenne, nem emlékszem mikor jelentette ezt be MB, de én üdvözölném az 5letet. A nyelvi tagozatokon persze van ilyen, legalábbis nálunk és úgy tűnik hogy működik a dolog.
A ballibek pedig én sok jót köszönhetek (bár inkább az SZDSZnek és kevésbé az MSZPnek), van nálam egy-két pluszpontjuk. (sorkatonaság eltörlése, Sulinet,...)
"hogy magamba tuszkolom a szavakat, vagyis a lexikális tudást."
Nem az a baj, hogy 17 éves vagy, hanem, hogy buta. A lexikális tudás mióta egyenlő egy nyelv szókészletével???!!!
Amúgy, ha már nyelvtanulás: képes vagy úgy beszélni bármely idegen nyelven, hogy nem ismered az adott nyelv szókészletét?! Gyenge nyelvtannal még csak-csak lehet kommunikálni valahogy....De szavak nélkül?!!
Gyere vissza tíz év múlva, talán addigra benő a fejed lágya!
Ezzel teljesen egyetértek. Szerintem azonban ez az oktatási reform nem erre törekszik, vagy ha mégis, teljesen rosszul csinálja. Ez kiderült az idei érettségiből is.
ahhoz, hogy nyelvet tudj, meg kell tanulnod a szavakat . Ahhoz, hogy érts a kémiához meg kell tanulnod a fogalmakat. S utánna jön a mögöttes tartalom (nyelvtan, kémia elmélet). Úgy gondolom a lexikális tudás elQzmény a használható tudás megszerzéséhez. Amúgy mindennel egyetértek amit mondasz....
Örülök, hogy valamiben közös nevezőre jutottunk. Nagy baj, ha a lexikális tudás leértékelődött (bár nem tudom, kiknél, mert az oktatási reformnak nem ez a célja), de ugyanolyan nagy baj, ha valaki, valakik csak a lexikális tudást tartják fontosnak. A kellő arány megtartása, azt gondolom, mindaddig, amíg megszokottá nem válik az, hogy nemcsak az évszámokat, a fogalmakat kell "bebiflázni", hanem gondolkodni, érteni, megérteni, s csak ezután kell elfogadni, elsősorban a pedagógusokon múlik. Csakhogy ott talán a legnehezebb a fejekben változást elérni. De bízzunk abban, hogy előbb-utóbb megszokják, hogy szemléletet kell váltani: nehezebb értelmes vitába szállni gondolkodó - ráadásul tényeket tudó - diákkal, mint egy magolós tanulógéppel. Pedig ez a jövő! Lehet késleltetni, de minek.
Miért igazságtalan? Kivel szemben? És ami a legfontosabb, te mit tennél hogy ne legyen az? Mert szerintem amennyire az, az benne volt a pakliban. Te jobban oldottad volna meg? Hogyan?
