Tavaly már volt, az idén pedig annál még nagyobb hernyóinvázió várható erdeinkben. Állítólag az erdők 20%-át érinti. Ide várom az evvel kapcsolatos véleményeket, híreket.
Én ugy emlékszem tavalyról, hogy akkor keltek ki a hernyók, amikor már lombos volt a fa. Nem baj, keljenek csak ki nyugiodtan, még nincs lomb és éhenpusztulnak.
É azt hallottam egy erdésztől, hogy ha peterakáskor tartóósan csapadékos idő van, akkor életképtelenek lesznek a peték. magyarul a friss petecsomóban elrohadnak.
Ugyanő mondta, hogy a sünök megeszik ezeket az undorító lényeket. Kár hogy a sünök nem tudnak repülni
TVben most hallottam: nem kényes a hernyó, 4 fajt kivéve minden fafajt ledarál, még a tűlevelű fenyőt is. Az Északi Középhegységben Ózd, Putnok környéke is nagyon fertőzött.
1. Ki "hivatalos" ezzel az üggyel foglalkozni? A gyakorlatban ki foglalkozik vele?
Törvény szerint az erdőtulajdonosok. Az erdők többsége állami, kisebbsége magántulajdonban. Az Földműv. Min. és az Állami Erdészeti Szolgálat szokott az ügyben nyilatkozni, mondjuk rá, hogy foglalkozni vele. Mivel a falvakat, városokat is fenyegeti az invázió, így az önkormányzatok is érintettek.
2. Mi az oka az inváziónak? (Élettér-problémák?)
Bizonyos ciklikusság figyelhető meg a gyapjaslepke elszaporodásában (10 v. 11 év, nem emlékszem, de a cikkek valahol írtak erről tavaly). Hogy miért lett ennyi, annak okaira kíváncsi vagyok.
3. Mi lehetne az eszköz ellenük?
A legjobb eszköz az lenne, ha a gy.l. természetes kártevői pusztítanák el őket, ill. táplálék hiányában kipusztulnának. A kiírtásuk pl. permetezéssel állítólag csak részben lehet eredményes.
4. A természetes ellenség pl. a denevér, de utána kéne nézni. Gondolom, egyes madárfajok is táplálkoznak belőlük. A fagyot is nagyon bírja, ahogy írtam is, tartósan kéne -25 fok alatt, de itt ilyen nincs szerencsére.
Még nem olvastam el a cikkeket, holnap délelőttre tervezem, hogy belemélyedek a témába. Viszont addig lenne pár kérdésem, mivel Ti tájékozottabbak vagytok.
1. Ki "hivatalos" ezzel az üggyel foglalkozni? A gyakorlatban ki foglalkozik vele?
Füred felé nem (nem jártam arra mostanság), de pl. Nagyvázsonyban bent a faluban is petecsomók vannak a fatörzseken, pl. feketefenyőn is. Tavaly az invázió után voltam fönt bringázni a Kab hegyen, na hát nem sok lomb volt, akkor kezdett kihajtani másodszor. Szomorú kép volt. A lepkék meg ott szálltak, de abból nem volt nagyon sok, össze sem vethető a hernyók számával.
ez igy van. Hallottam, hogy ez az egész invázió akkor ér véget, amikor olyan sok hernyó lesz, ami a saját életterét falja fel. Erre idén nagy az esély, mert annyian vannak. Ha megritkítják az állományt, akkor az életben maradó peték, hernyóknak nagyobb lesz az esélye a túlélésre.
Láttad már a füredi úton a videoton felé az út kétoldalán az erdőt? Mindegyik fa tele van petecsomókkal
Télen olvastam, hogy jó hideg télen kipusztulhatnak, kell nekik úgy -25 fok, vagy alatta. Szerencsére annyi nem volt télen, vagy inkább szerencsétlenségünkre? Kb. 2-3 hét, és kikelnek, eljön az igazság órája. Erdészekkel beszélgettem róla, ők nem nagyon hívei a permetezésnek, mert avval egyéb hasznos rovarok is elpusztulnak, meg amúgy sem lehet teljesen kiírtani őket, és ha félig sikerül, az még állítólag rosszabb.
Oruletes! Par eve az en kertemben jottek a tolgyre - szerencsere nem tettek nagyobb kart, meg az en kertemben sem.
A puszta jelenletuk is ilyeszto volt, a mennyiseg miatt. Volt vagy hat tolgyem ami tele volt veluk es minden korulottuk - beleertve a haz oldalat.
Egy ragacsos izet kentem a fak torzsere es minden reggel meg este szedegettem a megtorpant hernyokat - gusztustalan volt. Kovetkezo evben nem jottek. . . persze ez megoldhato hat-het fanal, egy erdonel kicsit babra lenne :((
Aki tavaly látta, neki nem kell elmondani, szörnyű gyapjaslepke hernyóinvázió pusztította el a Balatonfelvidék és a magas Bakony erdőinek lombozatát tavaly április-májusban. A tavalyi után a szakemberek az idénre jóval nagyobb inváziót jósolnak, kb. 280ezer hektár a fertőzött terület, elég elmenni, és megnézni a fák törzsén lévő fehér petecsomókat.
Én magam is megnéztem a tavalyi pusztítást. A teljes erdőt letarolták, főként a tölgy, cser és bükköst, azaz az értékesebb erdőket. Végül a hernyók a tövig lerágott lombozat ágain éhen döglöttek, ott lógtak. Az erdőkbe nem lehetett bemenni, a vadak is kínlódtak, az erdőmenti utakon annyi hernyó mászott, hogy a nyálkásság miatt az út csúszott. Emberen allergiát okoz a hernyó. Veszprémfajszon a hernyók miatt a falunapok is elmaradtak. A letarolt erdők az aktuális évben nem növekednek, legfeljebb a lomb újra kihajt, de növekedés nincs, ez is önmagában kár. A szakemberek és politikusok vitatkoznak a védekezésről, annak szükségességéről, hatásáról, mellékhatásáról... Közben pár hét, és támadnak a lepkék, és ez nem vicc, én már láttam, félelmetes. Valamit mégiscsak kéne csinálni, nem?! Itt vannak hírek bőven.
