Írországban a nemzeti jövedelem 10%-át fordították oktatásra és kutatásra-fejlesztésre, amikor beléptek az EU-ba. Az EU átlag 5%, Magyarországé 2%, KORMÁNYFÜGGETLENÜL!!!!! Bár most van, hogy a cégek, ha kötnek oktatási vagy kutatási szerződést egyetemekkel vagy kutatóintézetekkel, azt leírhatják az adójukból, ez nem tudom hány ezrelék pluszt jelent.
Írország a legszegényebb országa volt az EU-nak a belépésekor, ma már jóval az átlag fölött van a gazdasága.
igazából semmi olyasmit, amit a bölcsészkarról pár oktató ne tudna oktatni. az oktatók nagy többsége olyan fizikus, akik a saját szakterületükön nem értek el semmit.
Egyetértek. Az a mennyiségű szüklátókörűség, ami itt az egyetemi oktatókban van, méltatlan. Mindenki védi a maga kis birtokát és mószerolja a másikat. Be kellene már vezetni egy okatáson, kutatáson, pályázatokon alapuló mérési rendszert, de bőrfotalben ülők, persze nem szeretnék. És hogy kik azok? Egy jellemző példa: Adott tanszéken 2005-ben lesz vezetőváltás. A jelenlegi tanszékvezető a volt szakszervezeti bizalmi. Most azon lobbizik, hogy a volt pártbizalmi legyen az új tanszékvezető. Persze szakmai alapon. Legalább annyira, mint ahogy az a bizonyos illítő a odakerült. (Pártközponti utasításra.)
Tudomásul kéne már venni azt, hogy a komenyizmusnak vége. Nézzétek meg milyen reformokat csináltak Ausztriában pl., kb. ugyanazt amit most Bálinték tesznek, akiért mellesleg nem rajongok túlságosan, de azt mondom egyszer már rendet kell teremteni. Az pedig úgy nem mehet tovább, hogy vannak olyan tanszékek ahol 5 oktatóra jut 500 hallgató (az estit és levelezőt nem is számoltam bele), máshol meg 5 oktatóra jut tíz hallgató. Az valóban döntés kérdése, hogy mit csináljon az állam azokkal a szakokkal, amelyekből csak 1db van az országban. De a Pázmány úgyis annyira nyomul, annyira maguknak vindikálják a Nagyszombati jogfolytonosságot, hát csinálják meg. Itt az idő.
ez a diplomát mindenkinek című történet hűen példázza Pokorni és Pálinkás tökéletes alkalmatlanságát (magyar bálint kapcsán a közoktatásból lehetne temérdek példát összeszedni ugyanerre).
hivatkoztak ugye arra, hogy a skandináv országokban is 50% körül van a diplomások aránya. csakhogy ez tulajdonképpen nem is igaz, mert ott a felsőfokú végzettségűek aránya annyi. ezeknek a nagy része meg felsőfokú szakképesítéssel rendelkezik, nem diplomával.
bekopipésztelem ide is: igen7 válasz | megnéz | könyvjelző 2005.03.17 15:23:01 (11) különben ez a 'sok hallgató jut egy oktatóra' ez így ebben a formában hazugság az egyetem részéről. Az igaz, hogy bizonyos szakokon ez a helyzet, de ezek a szakok nyilvánvalóan nem fognak szenvedni a leépítésektől, mert egészen egyszerűen nincs kit leépíteni. mindazonáltal kevés ilyen szak van (konkrétan az ELTÉ-n TTK-n a földrajz/geográfus szakokra igaz ez teljes mértékben ). A szakok többségére ez viszont nem igaz. érdekes lenne összehasonlítani mondjuk a TTK-n belül a fizikus/fizikatanár és a földrajz/geográfus szakokat:
1. hallgatói létszám: közel azonos 2. oktatói létszám : a fizikus kb 3szorosa a földrajzosnak 3. tanszékek száma: földrajz: 3 , fizika: 6 4. épületen belül elfoglalt rész: földrajz : fél emelet, fizika 4 emelet. 5. ponthatár: fföldrajz ~ 100, fizika: mindig a lehető legalacsonyabb. 6. betöltött létszám: fizika: mindig a max alatt. földrajz: a meghirdetetten felül is felvesznek általában +20-30 embert.
na alapvetően az ELTE-TTK-n ebből van a gond. és mivel a fizikus (és vegyész, stb.) oktatók többen vannak, ezért nekik van több szavazatuk a kari tanácsban, és így ők döntenek, hogy hogyan lehet megszüntetni a hiányt. persze úgy, hogy ők a lehető legkevésbé járjanak rosszul. szóval ez egy ördögi kör.
"Az egyetemeken jelentősen megnőtt a hallgatói létszám, az oktatói nem változott, vagy egyenesen csökken. A Közgázon 35-40 fős szemináriumi csoportok vannak, már amelyik tárgyból van egyáltalán szeminárium"
Tudod szamomra az egyetem az ami tudomannyal foglalkozik vagyis a muszaki es termeszettudomanyok ,orvosi es gyogyszereszeti tudomanyok es ami nemzetkozileg respektalt szakfolyoiratokban publikal. Az ilyen divatbol felduzzasztott szakok es hasonlo bufe ruhatarvezetoi kepzes az mar ne haragudj de nem tulsagosan erdekel,mondjuk, semennyire sem.
Horn-kormány, Magyar Bálint... Ugyan már, mikor ment jól az egyetemeknek az elmúlt 15 évebn? Folyton a csőd szélén vannak. Vegyenek fel kevsebb diákot, akkor kevesebb oktató kell. Legyen kevesebb az államilag finanszírozott hely és több a tandíjas. Így is túl sok a diplomás.
Ja, és melyik kormány lázálma volt a "mindenkinek diplomát"? Segítsek, vagy rájössz magadtól? És gondoltak-e az oktatói kar létszámnövelésére. Egyáltalán szükség van-e a létszámnövelésre?
Nem, nem erről van szó. Az egyetemeken jelentősen megnőtt a hallgatói létszám, az oktatói nem változott, vagy egyenesen csökken. A Közgázon 35-40 fős szemináriumi csoportok vannak, már amelyik tárgyból van egyáltalán szeminárium. Este 9-ig vannak órák, mert nincs elég terem. Az Államigazgatásin nincs pénz dologi kiadásokra, nincs kréta. Ésígytovább... Aztán jön a kormány, meghatározza, mennyivel kell emelni az oktatói béreket, de csak a növekedés felére ad fedezetet, a többit gazdálkodják ki, ahogy tudják - sok helyen csak leépítéssel lehet.
"Az egyetemek végveszélybe kerültek az egész országban. "
Kerultek a fenet, attol hogy most jopartucat ven trotlit nyugdijbaraknak vegre es kirugjak azokat akik nem teljesitettek az elomenetelhez szukseges kovetelmenyeket attol csak jobb lenne .de mint mindent nalunk ezt is elumbuldaljak.
Az egyetemek végveszélybe kerültek az egész országban. Hiába a Rektori Konferencia nyílt levele, hiába minden. Nincs ami megállítsa Magyar Bálint ámokfutását. A helyzet fokozódik. Totális pénzelvonás, az egyetemek kiéheztetése. Mi a cél? A kérdés kötői. Tudjuk.
Ami itt az ELTE-n történik, az nem semmi. Sorra rúgják ki az embereket és azt hiszik, ezzel javítanak a pénzügyi helyzeten. A Horn kormány alatt pénzügyi szempontból főiskolát csináltak az egyetemből, itt az ideje, hogy végleg megszüntessék. Apránként.
