Négy református lelkészt van szerencsém közelről ismerni. Mind a négy antiszemita. Persze "passzív" antiszemita. Számomra ez elég reprezentatív.
Mellesleg, ha engedélyt kapna valaki mondjuk a református teológia hallgatói között egy kis közvéleménykutatást végezni, az alighanem 80% körüli eredményre jutna e kérdésben.
"Feltéve ha nem követi az aktuális ideologiai divatot és nem válik valamelyik párt szolgalalekü szellemi munkásává."
minek nézel te engem?
"Ha jól érzékelem,akkor manapság a "vizsgáljuk árnyaltabban" a divatos irányzat. Ugy érzékelem, hogy simán lekommunistázzák és lezsidózzák azt aki nem hajlandó ugymond árnyaltabban vizsgálni az eseményeket."
most történészekről beszélünk. kinél tapasztaltál ilyet?
"Nem régen olvastam egy záró dolgozatot. A lényege az volt,hogy megpróbálta bemutatni "árnyaltabban" a numerus clausus törvényeket. Ami annyit tesz, hogy szerinte tulzás antiszemitának nevezni mert nem kizárólag a zsidók ellen irányul. Mindez arra épül, hogy a törvény szövegezesésében nem szerepel a "zsidó" szó. Ezt azonban nem vizsgálta, hogy mekkora és milyen összetételü populációra, milyen hatással volt.""
ha a hatásokat nem vizsgálta, az hiba, de ettől függetlenül itt is fontos árnyalni.
nem ezt írtam :) azt írtam, hogy leendő, de ezt attól függ, lesz e kedvem befejezni a szakot. diplomám már van másból, munkám is, érdeklődésből kezdtem neki, és végeztem el a tanegységek nagy részét.
"Már most meglehet jósolni,hogy ezzel a gondolkodás móddal legföljebb kincstári, vagy párt történész lesz, azaz mások szolgája. Pedig ha a történelmet ugy vizsgálná,hogy megragadná az események lényegét akkor akár nagyobb formátumu gondolkodásra is képes lehetne, anélkül, hogy szolgálni kellene másokat."
mielőtt valami csúnyát mondanék: ezt kikérem magamnak. ha az eddigi mondanivalómból ezt a következtetést vontad le, akkor veled lehetnek a bajok.
a téma részemről lezárva.
"Szóval felháborítónak tartom, ha mindent a németek nyakába próbálunk varrni. Vastagon sárosak voltunk mi is ezügyben."
Ti vagytok a figyelmetlenek! nem varrtunk a németek nyakába mindent. csak azt, amit kell is. az persze nem tűnik fel nektek, amikor veletek egyező vélemény hangzik el. nektek az a fontos, hogy az erkölcsi fölényeteket éreztessétek a magyar társadalommal szemben! Ez a történelmi tényeket figyelembe véve elfogadhatatlan álláspont.
Mely országokból és kik űzték ki elsőként a zsidókat?
Tapasztalataim szerint az országos átlagot jóval meghaladóbb mértékben vannak antiszemiták a keresztény egyházak papjai és lelkészei között. A reformátusoknál meg szinte kivétel nélkül azok. Legfeljebb a skála árnyaltabb az "antijúdaiistáktól" (így nevezik magukat a finomlelkű antiszemiták) a már-már nyílt nácikig.
Valóban volt néhány alacsonyrangú pap és lelkész, aki segített zsidóknak. Azt hiszem a két kezem elég lenne az összeszámlálásuklra. Hozzátenném valódi keresztények magánakcióiról volt szó, semmiképen nem egyházi segítségről.
A tömeges keresztelés nem is volt oly önzetlen (a katolicizmus régi és elsődlegességet élvező vágya a zsidók átkeresztelése) és nem is volt oly tömeges.
Nem értek egyet veled. Az egyház a II. világháborúban is ugyanazt csinálta, mint azelőtt és azután. Vagyis együttműködött ill. együttélt a mindenkori világi hatalommal. Együttműködött és megtalálta a szót a németekkel, a franciákkal, a nácikkal, a kommunistákkal. Mindegy volt neki, csak az számított, hogy szervezete létezhessen és működhessen az adott országban.
Rutilus! Azt sugallani, hogy a Holocaust szellemi gyökere az egyház ideolódiája, uhyanúgy hibás, mint azt állítani, hogy csak az egyházaknak voltak III/III-as besúgói. Népi antiszemitizmus biztosan van az egyházban is, de ők is csak emberek. Az egyház nem lépett hivatalosan a háború idején. Tényleg menekítettek háborús bűnösöket, de jóval több zsidót is elbújtattak. Tömegesen kereszteltek zsidókat is, hátha megússzák.
Tudod, - elnézést ha ezzel megsértek valakit - de a II. Világháború idején tök mindegy volt, mit csinált az Egyház, semmire nem volt befolyása.
Üssetek be néhány zsidó nevet (Klein, Grün, Weisz). Kiderül, hogy igen sokan a háború utolsó napjaiban a nyugati határon haltak meg. A halál oka sokszor cinikus. Pl. koponyaalapi törés (agyonverés), sérülések miatt(szintén agyonverés), igen gyakran végelgyengülés, szívbaj (18-20 éves fiatalembereknél), stb. Néha tisztességesen agyonlövés, leggyakrabban üres ez a rubrika.
Számomra nyilvánvaló, hogy azokat a szerencsétleneket a front előtt hajtották (a magyarok) a határig, majd mikor kiderült, hogy nincs tovább, akkor agyonlőtték ill. agyonverték őket, nehogy már megússzák véletlenül élve.
Szóval felháborítónak tartom, ha mindent a németek nyakába próbálunk varrni. Vastagon sárosak voltunk mi is ezügyben.
Üssetek be néhány zsidó nevet (Klein, Grün, Weisz). Kiderül, hogy igen sokan a háború utolsó napjaiban a nyugati határon haltak meg. A halál oka sokszor cinikus. Pl. koponyaalapi törés (agyonverés), sérülések miatt(szintén agyonverés), igen gyakran végelgyengülés, szívbaj (18-20 éves fiatalembereknél), stb. Néha tisztességesen agyonlövés, leggyakrabban üres ez a rubrika.
Számomra nyilvánvaló, hogy azokat a szerencsétleneket a front előtt hajtották (a magyarok) a határig, majd mikor kiderült, hogy nincs tovább, akkor agyonlőtték ill. agyonverték őket, nehogy már megússzák véletlenül élve.
Szóval felháborítónak tartom, ha mindent a németek nyakába próbálunk varrni. Vastagon sárosak voltunk mi is ezügyben.
A hülye magyar tisztikar nagy része még 44 közepén is bízott a németek győzelmében. Bár a normandiai partraszállás után már nem volt túl nagy esélye Hitlernek a győzelemre.
De a nácik még 45-ben is azzal biztatták magukat, hogy jártak ők is Moszkva környékén, ahogy akkor a szovjetek Berlinnél.
Sőt a magyar Honvédség annyira előzékeny volt, hogy a deportáltakat teherautókon el is szállította a kivégzésük színhelyére, pedig az elég jelentős távolságra volt a magyar határtól. Ott átvették a németek, akik aztán az ukrán kollaboránsokkal elvégeztették a piszkos munkát.
Pontosabban a muzulmán világ szélsőséges országaiban tapasztalható agresszív antiszemitizmus.
A második mondattal egyetértek, és ez szégyen ránk nézve.
Valóban kisebb a befolyás, de legfeljebb az államegyházi időkhöz képest és azokban az országokban, ahol valóban sikerült kettéválasztani a trónt és az oltárt. Nálunk még nem igazán.
Valóban szigorú, de nem alaptalan megállapítás. A papság JELENTŐS részében ma is van antiszemitizmus, legfeljebb csak kultúráltságtól függő mértékben, módon és helyen jut kifejeződésre.
Nem állítottam, hogy a náci haláltáborokban keresztényi elvek alapján gyilkoltak volna, bár tudjuk, hogy templombajáró emberek is résztvettek a gyilkolásban és többjüket a Vatikán menekítette ki Dél-Amerikába. Plusz ugyebár az egyházi anyakönyvvezetés alapján döntötték el, hogy ki a zsidó származású és ki nem.
Amúgy nem hiszem, hogy a nácik győztesként feltétlenül felvállalták volna az egyházakkal való leszámolás konfliktusát, de ez amúgy is csak fikció. A lényeg az, hogy nem tettek említésre méltó egyházellenes lépéseket akkor, amikor haláltáborokba deportálták az európai zsidóságot.
Ahogyan a XX.században kereszténységét mélyen és valóságosan megélő ember nem lehet agresszívan antiszemita.
Látod mit írsz? Semmilyen, így passzív antiszemita sem lehet egy valódi keresztény ember. Szégyeldd el magad!
Rutilus! Ma aggresszív antiszemitiuzmus a muzulmán világban van. Pedig mégis évszázadokon át a zsidók nagyobb békében éltek a muzulmán világban, mint Európában. A XX. században a vallásoknak jóval kisebb a befolyásuk az emberek mindennapjaira, semhogy ezzel lehessen magyarázni az események lényegét.
Az eredmény minősíti a politikát. Egy középhatalomból eljutottunk egy kicsi országig, mely halad afelé, hogy határon túli kisebbségeit is elveszítse. Ennyit állítok. És ez egy belpolitikai-külpolitikai folyamat eredménye.
nem komolytalankodik, csak pontatlan. az államigazgatás felső részét valóban erősen megtisztogatták. a seregből kirakták a nem németbarát tiszteket, az államapparátus vezetéséből pedig a nem németbarát hivatalnokokat.
