Ezzel a címmel kerestem már egy-két helyen(meg én is tudom, hogy ez lehet a címe), de nem találtam( a port meg mondjon le, amiért a '84 és '86 közötti évadokat nemes egyszerűséggel kihagyta a felsorolásból és az epizód ismertetésből.
A Weidau egy név.Egy csomó szereplőnek ez a neve.A fallra meg a németszótár kiad egy csomó lehetőséget.A legelső az eset.Gondolom A Weidau eset lehetett a magyar címe.
Egy kis segítséget szeretnék kérni! A Derrick 144. része ami a Fall Weidau címet viseli , valaki nem tudja a magyar címét, mert több helyen kerestem , de nem találtam sehol.
Itt nem a demokrácia fokát és a közéleti kultúra megjelenését elemezgetjük, hanem igenis a közös múltjukhoz való viszonyulásukat és az ennek megtagadásán alapuló egyik "kulturális" értékük (jelen esetben a Derrick sorozat) kiközösítését.
És ezzel tényleg partiban lenne az, ha az "István a kirány" ős felvételét tette volna a magyar közmédia tiltólistára a III/III-as jelentéseket tett énekes miatt. (Itt szerencsére nem történt ilyen álságos hülyeség.)
Félreérted: nem azt kell kint megtapasztalni, hogy a náci évekhez, évtizedhez miként viszonyulnak. (Azt is írhatnám, hogy szükségszerűen képmutatóak, vagy inkább önmegtartóztatóak a tömegek.) Épp ezt az önmegtartóztatást, s az abból adódó közéleti kultúrát, a hazai és a német közélet hangneme közötti különbségeket kellene észrevenni. S annak az okait kellene beazonosítani. (Pedig ők is nagy gondokkal küzdenek, ott is gyűlölködhetne megint mindenki - vö. törökök jelenléte.)
Egy jópár hónapot töltöttem már kint. Hidd el, kialakult az a képem róluk, hogy ezen a téren meglehetősen képmutatóak.
És az a legzavaróbb az egészben, hogy mindezt érdekből teszik, ezzel is elhitetni kívánják a külvilággal, hogy teljesen szakítottak a múltjukkal. Ez a hivatalos álca, amihez mindenkinek csatlakoznia illik - bárhogy is gondolkozik magánemberként (nos, Horst Tapper-ról kiderül utóbb, hogy nem mindenben azonosult, de Ő is felvette ezt a képmutató álcát és a későbbi életében nem azonosult a fiatalkorával, csak az ereklyéi megőrződése erejéig).
Élj kint Németországban (nem külföldi melősként, mert úgy nem ér), meg itt is. Elég egy-egy évet. Aztán meglátod, hogy mi a különbség a két ország között. Talán megérted, hogy miről beszélek: kicsit vicces, hogy mi hülyézzük őket.
Miért, itt nálunk a közszolgálati média esetleg letiltotta a régi Dinamit-slágereket, vagy az "István a király" ős-felvételét? (http://index.hu/belfold/dalos0422/)
Kár is lett volna értük egy ember miatt!
Na, a Derrick sorozat szalonképtelenné nyilvánítottsága dettó ugyanez a történet.
Miért? Mi történt? A közszolgálati tévé az épp futó ismétlést megszakította és levette a műsorról. Szó sincs beszántásról.
Az nem lett volna túlzás, ha kiderül, másnap meg leadják az újabb epizódot, amiben ő a tévedhetetlen, feddhetetlen, erkölcsi kinyilatkoztatásoktól sem óvakodó hős? Te mit éreztél volna, ha a nagyanyádnak csak az ablakát betöri egy olyan horda, aminek az aktív tagja volt?
Waffen SS-tag volt. Ez egyértelműen nem a kényszersorozás esete, hanem az önkéntes(nek számító) belépésé. Egy diktatúrában elmosódnak a dolgok, de alapvetően nem arról van szó, hogy utolérte a 18 éves fiút a sorsa, hanem az, hogy megelőzte azt. Ki tudja, lehet, hitből, lehet, számításból, lehet, más okból. Nem biztos, hogy csinált bármit is, de ő Waffen SS-tagként nem áldozata, hanem a bázisa volt annak a rendszernek.
Bicsaklik a hasonlat, de talán a Magyar Néphadsereg kényszerből feltöltött hadtestei és a munkásőrség közötti különbséggel lehetne szemléltetni. Természetesen nem kell minden munkásőrt megvetni (bár ugye hazánkban ez pl. sikk), de azt illik elvárni egy "pozícióba" került valakitől, hogy számoljon be róla, mondja el, hogy ezért és ezért nem tehetett mást, aztán ítélkezzenek felette. Jó eséllyel úgyis elül a vihar két nap / két hónap alatt.
Ráadásul a németeknél az utólagos beismerés is számít - mint a gyónásnál. Szerintem ez tökéletesen kulturált megoldás, ennyi elvárható, sőt elvárandó mindenkitől, aki min. hangos ember- és emberiségellenes skandálásoknak volt a részese, netán kiváltója.
(Ahogy alább írtam, érdemes elolvasni Feuchtwanger: Oppenheim-fivérek című regényét. Elég szépen le van írva, hogy mi a különbség az utca hangulatát meghatározó náci tömegek, és a tőlük szenvedő - nem zsidó! - csendes tömegek között. Az én egyik kedvenc sorozatom főszereplője sajnos az előző társasághoz tartozott.)
Örülök, hogy leirtad helyettem is. Felfoghatatlan amennyire álszent emberek vannak a földön. Az én nagyfaterom meg a magyar hadseregben szolgált, szégyeljem??? A lófaxt, büszke vagyok rá, hogy a hazámat szolgálta és nem holmiféle egyéb kultúrának próbált megfelelni!
Tényleg amúgy hol van meghúzva a határ? Ha valaki náci az fúj? De ha valaki mondjuk 2000 évvel ezelőtt a római birodalom katonájaként törzseket tüntetett el Európa térképéről az hősi haditett? Valakinek mindig rosszat tett valaki!
Egyrészről Tappert nem Dr. Mengele, vagy egy náci főtiszt volt (akikből sok bujkált a háború után Dél-Amerikában), hanem egy, a háború kitörésekor 16 éves fiatal, akit egész egyszerűen - sok más némethez hasonlóan - besoroztak a német hadseregbe. Persze lehetett volna tökös gyerek is, és megtagadhatta volna a katonai szolgálatot, végül is maximum főbelövik.
Azt meg mindenki tudta, hogy mikor született, hány éves volt a háború idején, nagyon jól tudhatta mindenki, hogy szolgálhatott a német hadseregben, úgyhogy nem tudni mire ez a nagy megdöbbenés. Ha arra találnak bizonyítékot, hogy saját kezűleg lőtt le polgári lakosokat a megszállt területeken, teljesen jogos lenne ez az egész, de így (pláne, hogy már nem is tud védekezni)....?
Az az igazság, hogy a német társadalom a szokotnál is jobban túlreagálja ezt a kérdést. Természetesen én is mélyen elutasítok mindent amit a nácik csináltak a második világháburó idején, azonban a németek egy kicsit "átestek a ló tulsú oldalára"ez ügyben.
Mondjuk 1980-2000 között, tehát amikor már ment a szekér, vagy amikor már a végére ért az egésznek, nyugodtan bejelenthette volna. Nem egy, nem két ilyenről hallottak a németek, s senkit nem négyeltek fel. A lényeg egyre inkább a belátáson, a szembenézésen volt.
Persze ha egy haláltábort vezetett volna, vagy effektív háborús bűnös lett volna, akkor más a leányzó fekvése.
Kettejük között az a roppant jelentős különbség, hogy az egyik eltitkolta és kussolt, a másik pedig bevallotta és bocsánatot kért. (A másik különbség, hogy az egyik német, a másik osztrák - a németek pedig lényegesen komolyabban veszik a náci bűnöket. Nem véletlenül.)
Igen, aki a mélyben kussolt, világszerte ismertté vált, és egyetlenegy alkalmat nem talált a vallomásra - még öreg napjaiban sem -, vagy épp a náciktól való elzárkózásra, azt úgy kell tekinteni, mint aki bűnös. Azt szégyellni kell. Azt indexre kell tenni. (Nyilván nem örökre, meg nem tiltották be a sorozatot, nem kell letörölni stb. Csak épp egy ideig parkolópályára kell állítani. Másként nem megy.)
Németországban ez a logika érvényesül, s irigylésre méltó társadalmi béke honol mondjuk hozzánk képest, akik ezt a logikát képtelenek vagyunk megérteni. Talán lenne mit tanulni tőlük.
A helyzet az, hogy a háború után Németországban nem kizárólag 1945. május 9-e után született emberek éltek, vagy csak olyanok, akik Hitler hatalma alatt kisgyerekek voltak.
Akkor ezek szerint minden, kb. 1930 előtt született német náci bűnös, és minden 1945 utáni művüket el kell törölni a föld színéről is?
Ahhoz képest, hogy pl. Kurt Waldheim is szolgált a német (adott időszakban értelemszerűen náci) hadseregben, vígan lehetett az ENSZ főtitkára, majd Ausztria köztársasági elnöke. Kb. pont abban az időszakban, amikor Tappert a Derrick filmeket forgatta........