ragozzuk egy kicsit a témát .. egy nagyon régi kép, még kis földszintes házikóval a felirat szerint 1902 március 15-e volt nagyon szép épület, gyönyörű kerttel és valamikor az átkos kezdetéről...
következik ugyanaz kerítés és fák nélkül. Előbbit vagy még fel sem állították, vagy már hazavitték korabeli lelkes fémgyűjtők. :-) egy 2003-ban kiadott naptárból vettem a képet. vajon mikor készülhetett?
Köszönöm szellemes beírásodat, családilag jót nevettünk rajta.
Érdekes képedet is köszönöm. Ami rendkívül figyelemre méltó rajta, hogy jól látszik az 1893-ban készült, nagyon szép kovácsoltvas kerítés, mely a Tóth Kálmán teret (akkor Zichy Bódog tér) körbevette. Ez a Nullás levelezőtársunk által közölt képen is megvan, de nem látszik, mivel az a fotó a templom toronyból, tehát fentről van fényképezve.
A következő évben, tehát 1894-ben volt a Tóth Kálmán-szobor avatása, melyről (a műsorról stb.) a Rapcsányi monográfia részletesen tudósít. A képeslap az 1900-as évek legelején, vagy még előbb készülhetett, mert az első évtized végén a szobor mögött már megvoltak a fák.
Eszembe jutott: felmerülhet a kérdés, hogy honnan fényképezhették a teret.
Repülő még nem volt, a tűzoltóságnak akkora létrája sem. (Tulajdonképpen még túzoltóság sem volt.) A ciszterci rendházról nem készülhetett a fénykép, mert akkor nem látszana a bal oldali épületsor. A III. Béla jelenlegi épületes is sokkal később épült. Marad tehát a belvárosi templom tornya. Innen készülhetett a felvétel.
A lap nagyon érdekes, az 1900-as évek elején készült.
A Tóth Kálmán-szobor mögött még nem a bankpalota áll, ami 1912/13-ban épült. Érdekesek a baloldali épületek, akkor még egytől-egyig földszintes házak. Én már csak nagyítóval látom, de szintén érdekes, hogy a Barátok Templomának tornyán még nincs meg a tűzoltó-járás.
Ha ilyen érdekes képeslap kerül a kezébe, kérem, hogy a jövőben is ossza meg velünk.
Szeretnék hírt adni róla, hogy ma, 2009. október 30-án, pénteken 16 órakor nyílik a bajai születésű, idén 80 esztendős Kossuth-díjas festőművész,
Udvardi Erzsébet
kiállítása a bajai Türr István Múzeum Nagy István Képtárában. A művésznő életútját Jávor Béla ügyvéd-író méltatja. Közreműködik Mohai Gábor előadóművész.
A tanítóképző nyugati szárnyát ábrázoló kép, úgy látom, ugyanaz, ami az "Üdvözlet Bajáról régi képeslapokon" c. könyvben a 11. szám alatt szerepel. (Csak ott mellette van, virágdísszel dekorálva a Lőkert is.) Nem világos számomra: hogyha az 1900. körüli évszám-meghatározás helyes, akkor miért nincs már meg az 1894-ben épült keleti szárny is. Gondolom, a felvétel ez időpont előtt készült, feltehetőleg a képeslap is.
Érdekes a kép abból a szempontból is, hogy magyarázatot ad, miért nem égett le az 1840-es nagy tűzvészben a mai Zeneiskola (Dózsa György u. 18.) Az épület ugyanis lényegében egymagában állt, csak a vásártér vette körül.
Derűlátó mondatomban valóban pontatlanul fogalmaztam. Azt kimondani, hogy valahol nem maradt akna vagy robbanószerkezet, még 100 év múlva sem lehet bizonyossággal. Inkább úgy igaz, hogy aki ma hajóra ül a Dunán, nem kell attól tartania, hogy a járműve aknára fut.
Valóban irtózatos mennyiségű különböző robbanószerkezetet telepítettek a háború idején a mai Magyarország területén. Azt olvastam, hogy a magyar aknakutatók a 90-es évekig több mint 13 millió robbanószerkezetet semmisítettek meg. Úgy tudom, jelenleg a Duna-Dráva Nemzeti Park kezelésben levő erdő, mely Nagybajom és Böhönye községek közigazgatási területén fekszik, az egyetlen hivatalosan elaknásítottnak tekintett körzet. (A II. világháború idején a Balaton délnyugati sarkától a Dráváig telepítettek aknákat az ún. Margit-vonalra. Az említett térség a Margit-vonal része volt.)
Ami a Dunát illeti. Többször említettem, hogy a bajai Lichter Ferenc emlékiratával foglalkozom, aki évtizedekig volt a vízügy hajóvezetője. Uszályokat, kotrókat vezetett. Egyszer sem említette, hogy aknáktól tartottak volna. (Az 50-es évek második felétől.)
Mindent összevetve: Mwin levelezőtársamnak igaza van. Azt határozottanategórikusan kimondani, hogy a Dunában nincs többé akna, - a II. világháborús aknatelepítések után - még sokáig nem lehet.
Zoli bácsi, engedd meg, hogy vitatkozzam. Az a helyzet, hogy teljes mértékben hozzáférhető a szövetségesek archívumaiban a Duna magyarországi szakaszán végzett robbanószerkezet-telepítések adatai. Ezek alapján tudható, mennyit dobtak le. Az is tudható, hogy az eltelt évek alatt mennyit szedtek fel. Sajnos, a kettő közötti különbség nemhogy sok, de százas nagyságrendű. Szóval még bőven lehet döglött akna, valahol az iszap mélyén, folyóágyba ágyazva, esetleg ma már szárazföld, egykoru folyómeder alatt. A honvédség tűzszerészei ezzel nagyon is tisztában vannak, többek között épp ezért készült el a BAJA nevű gyorsbeavatkozó tűzszerész járőrhajó.
