Valójában általában gondoltam vega alapkajákra. Lehel tér körül amúgy. Persze ott van a piac három ilyen bolttal is, a Garam és Hegedűs környékén nemrég nyílt egy nagyobb bolt, illetve a Victor Hugo - Hollán sarkot ismerem még. De mindig szívesen fogadok tippeket hol lehet például teljes kiőrlésű kenyeret venni 420Ft/kg alatt. ;)
Hát nem tudom te hogy vagy vele, belőlem egy kanyit ki nem csikart ez a szösszenet. Azért rendes tőletek, hogy így vigyáztok mások pénztárcájára. Tényleg!
A víznek meg tökmindegy milyen nyelven "beszélsz" hozzá, úgyis csak az információt figyeli. :))
Nyilván az egy kicsit bonyolultabb téma. De ez még nem jelenti azt, hogy minden áltudományos pénzkicsikarós módszernek be kell dőlni. Bár talán mégiscsak érdemes japánul beszélni a vízhez, hiszen a James Randi alapítvány 1 millió dollárja azért jár annak is, aki bebizonyítja Emoto vízzel kapcsolatos állításait. Még senkinek nem sikerült, szóval hajrá! :)
Az atomok tudnak gondolkodni? Kiskoromban sokszor törtem azon a fejem - mivel falun nyaraltam a magyar nagyszülőknél -, hogy a zárt tojásban lévő atomok hogyan állhatnak ilyen ügyesen össze és alakíthatnak ki élő kiscsibe formációt. :)) Minek nekik ez az egész? Vajon mi irányítja őket? MIért nem maradnak inkább nyugton? :)
Istenem, miért adtál nékem racionalitást és másoknak nem? Tettem fel a kérdést, mire megolvadt a hópihe a tenyeremben. Ilyen hatással vannak a gondolataim döbbentem meg, hiszen az előbb még kristály volt, rend és fegyelem, molekulárisan hatottam az anyagra. Térdrehulltam, azt hiszem Einsteinnek mégis igaza lehet az emberi butasággal kapcsolatban.
Laboratóriumi körülmények között az 1950-es években sikerült elõször a vízgõz kondenzációjának és fagyásának folyamatát pontosan nyomon követni. A vizsgálatok szerint a kristálytiszta, szennyezõdésmentes vízcsepp nem fagy meg azonnal 0 Celsius-fok alatti hõmérsékleten. Bizonyos esetekben -40 Celsius-fokos túlhûtést is sikerült elérni. Ha viszont valamilyen apró szemcséjû szennyezõ anyag (por, korom, homok, só), azaz aeroszol részecske van jelen a vízcseppben, a fagyás ezeknek az úgynevezett jégképzõ magvaknak a segítségével 0 fok alatt azonnal megkezdõdik. Ha a vízpára azonnal nulla foknál alacsonyabb hõmérsékletû közegbe jut, a kondenzáció, azaz a cseppképzõdés helyett kristályosodás, vagyis azonnali fagyás indul meg. A keletkezõ jégkristályok, -csírák mérete a vizsgálatok alapján igen kicsi. Laboratóriumi mérések szerint a fagyás megindulása után 30 másodperccel (a környezeti hõmérséklettõl függõen) 1 és 10 nanogramm, azaz 10-9 és 10-8 gramm közötti tömegûek, míg méretük alig 50 mikrométer. A jégcsírák száma ilyenkor meghaladja az egymilliót 1 cm3 (1 milliliter) levegõben. A felszínre hulló hópelyhek között ugyan nincs két egyforma, a jégkristályoknak mégis négy legegyszerûbb formaváltozatát különböztetjük meg: lap, oszlop (tû), kúp, dendrit (csillag). A felhõkbõl vett minták tanulmányozása során az derült ki, hogy a -3 és -8 Celsius-fok közötti hõmérsékleti tartományban elsõsorban oszlopok (tûk), -8 fok alatt lapok, -10 fok alatt dendritek (csillagok), -20 fok alatt pedig kúpok keletkeznek. Valamennyi hókristály ezekbõl az alapformákból épül fel. A spontán kristálynövekedés (hízás) mellett sokkal hatékonyabb növekedési folyamat az aggregáció, vagyis a kristálycsírák összetapadása. A kristályok végleges formájának vizsgálata során a felhõfizikusok összesen nyolcvan különbözõ alaktani csoportba sorolták a hópelyheket.
Aggregációval, azaz a kristálycsírák, illetve kisebb hópelyhek összetapadásával -15 és -20 Celsius-fok között keletkezett, majd alkalmanként ennél magasabb hõmérsékleten módosult dendritek, hópehelycsillagok
A kristálynövekedés sebessége a környezet hõmérsékletétõl függ. A laboratóriumi mérések szerint a -15 és -20 Celsius-fok közötti hõmérsékleti tartomány az optimális. A természetben a hófelhõkben általában akkor uralkodik -15 – -20 fokos hõmérséklet, amikor a felszín közelében 0 és -5 fok között van a levegõ hõmérséklete. Ezt saját megfigyeléseinkkel is alátámaszthatjuk, ha visszaemlékszünk arra, mikor láttunk utoljára hatalmas pelyhekben hulló havat. Az optimális tartománynál magasabb hõmérsékletû felhõkben keletkezõ hópelyhek a talaj közelébe érve általában elolvadnak. A -20 foknál hidegebb felhõkben a csekélyebb nedvességtartalom miatt kisebb a kristályok mérete, és általában kevésbé intenzív a havazás.
Egy kaliforniai fizikus weboldalt készített a hókristályokról, amely szinte minden velük kapcsolatos kérdésre választ kínál. Mint azt Ken Libbrecht, a Kaliforniai Mûegyetem (CalTech) professzora leírja, az ötlet akkor született, amikor még 1996-ban hasonló információkat keresve az interneten rájött, hogy ez mennyire nehéz. „Teljesen szétszórt töredékekre bukkantam csupán, s azok legtöbbje is több évtizedes cikkekre, könyvekre utalt” – mesélte a professzor. Miután úgy vélte, hozzá hasonlóan sokakat érdekelhet a kérdés, elkészítette saját, „Hókristályok” címû, szemgyönyörködtetõ képekben is gazdag weboldalát (Snow Crystals, http://snowcrystals.net). Persze, mint fizikus, Libbrecht a csodás képanyag mellett a tudományos magyarázatokkal sem marad adós. Elmagyarázza például, hogyan árulkodik a hópehely alakja korábbi rövidke életérõl. A hókristályok a felhõkben egészen egyszerû, hexagonális jégkristályként születnek egy aprócska porszem körül. Késõbbi fejlõdésük a felhõ hõmérsékleti és nedvességviszonyaitól függ: elõbb hat kis ágat növesztenek, majd köztük áthidaló síklapokat, végül bizonyos hõmérsékleten hosszú dendritszerû nyúlványokat. Libbrecht azt a régi gyanút is igazolja, miszerint nincs két egyforma hópehely. „A hókristályok olyanok, mint az emberi arcok – írja. – A születõ kristályok még nagyon egyformák, ám már picit más körülmények között is eltérõen fejlõdnek, s idõvel mindegyik egyedi arculatot ölt.” S bár szemre lehet, hogy egyformának tûnnek, a professzor szerint a Világegyetem egész eddigi élettartama sem lenne elegendõ ahhoz, hogy két teljesen azonos hópehely kialakuljon.
