Erdekessegkent: a 13.-14. szazadban a sziennai koztarsasagot kilenc valasztott polgar vezette. Arisztokratak es ugyvedek nem is indulhattak a valasztasokon.....
A sors iróniája, hogy már a baloldali nagytőkések - szalonképtelenebb szóval tolvajok is a saját oldalukhoz tartozó elit leváltására játszanak.
Olyna kicsit Berlusconi szaga lesz, ha ők jutnak hatalomra, de még mindig jobb mint Megyó, mert nekik érdekükben áll a gazdasági fejlődés és adócsökkentés.
Egy kicsit offtopic, de alapvetoen ez is ua. mondja, hogy itt az ideje az elhasznalodott elemek kidobasanak...
Lengyel László
A rendszerváltás kertjében
A háború mondta Clemenceau komolyabb dolog annál, semhogy a generálisokra bízhatnánk. Mégis, amikor Clement Attlee volt brit miniszterelnök egy cikkében azt írta De Gaulle tábornok memoárjairól, hogy a Szabad Franciaország vezeto´´je nagy tábornok volt, de rossz politikus, a tábornok így válaszolt: A politika komolyabb dolog annál, semhogy a politikusokra bízhatnánk. Aron írja mindezt száraz humorával a hatvanas évek elején.
Most, amikor az amerikai és az európai vezeto´´k megint keresik Magyarország telefonszámát, eszembe idézem Raymond Aron történetét. Amikor barátaink és ellenfeleink azon tépelo´´dnek, mondjuk, a forint válsága közepén, hogy ki lenne a hiteles hang a vonal túlsó végén, kinek hinnének Magyarország stratégiai kérdéseiben, nekünk is el kell gondolkodnunk: épült-e, maradt-e hiteles intézmény, személyiség, tekintély vagy minden elveszett. Gazdasági és társadalmi gondjainkkal egyenrangú probléma, hogy a rendszerváltás nagy alkotmányos intézményei tekintélyüket veszítették.
A jegybank és elnöke, a Pénzügyminisztérium és minisztere összehangolatlan és hiteltelen gazdaságpolitikát mu´´velnek, amely veszélyezteti az ország versenyképességén túl a külföldi befekteto´´k és a hazai köz bizalmát. Ennek a napról napra élo´´, populista és korrupciógyanús politikának a kormányok és ellenzékek a nemzeti populista Orbán- és a szociálpopulista Medgyessy-kormányok nem felülvizsgálói és hiteles ellenfelei, hanem kiteljesíto´´i. Kinek hinnél? Hiszed, hogy az MNB és elnöke szakmailag független, és elkötelezett, megfontolt monetáris politikát folytat? Nem. Képzeled, hogy a pénzügyminiszter saját kormányfo´´jével is kritikus, önálló szakmai mozgásteru´´ fiskális és jövedelempolitikát vezérel? Nem. Gondolod, hogy a miniszterelnök távlatos, koordinált gazdaság- és társadalompolitikát csinál immár másfél éve, s tudja, hogy merre kell továbbmenni? Nem. Feltételezed, hogy az ellenzék feje, a volt miniszterelnök európai színvonalú gazdasági és társadalmi alternatívát fogalmaz meg nekünk és Európának? Nem. Kellemetlen.
Semmi baj, mondhatnánk, hiszen az Alkotmánybíróság, a Legfelso´´bb Bíróság és a bírói kar, a legfo´´bb ügyész és az ügyészség mego´´rizték alkotmányos tisztségüket és tisztességüket. A jogállamba, az egyenlo´´, szakszeru´´ és független jogszolgáltatásba vetett bizalom fennmaradt. Nincs ok aggályoskodásra és félelemre. Az alkotmányos szervezetek egymással szoros összhangban, a társadalommal folyamatos párbeszédben éppen most alakítják ki a magyar közerkölcs és jogszeru´´ mu´´ködés kereteit, szokásait, viselkedési normáit. Miért mégis a gyanú? Miért gondolod, hogy a politika, az ilyen vagy olyan lojalitás jobban kötözi ezeknek a szervezeteknek a szereplo´´it, mint kellene? Talán, mert nem tapasztalsz párbeszédet? Esetleg, mert a szereplo´´knek az elleno´´rizetlenség, a szakmai és erkölcsi megmérettetés hiánya az érdekük, és nem a gerinces helytállás, a nemet mondás fölénye, az emelt feju´´ intézményi és civil bátorság.
Emlékeznek a görög históriára. Az ifjú Alkibiadész egyszer megfigyelte, hogy nevelo´´je, Periklész munkájába merül, s megkérdezte, hogy min dolgozik. Periklész azt felelte, hogy tevékenységéro´´l készül számot adni az athéni népnek. Mire Alkibiadész megjegyezte: jobban tennéd, ha azon gondolkodnál, hogyan érhetnéd el, hogy ne kelljen számot adnod róla. Mintha közmegegyezés alakult volna ki, hogyan kerülhetjük ki a számadást, mit tettünk, mit teszünk, s mit fogunk tenni felelo´´sségi körünkben. Az ország kettészakítottsága mindenre felhatalmazást ad. Politikai ármánykodás, összeesküvés mindenütt csak nem gondolod, hogy ezek elo´´tt, ezeknek számadással, felelo´´sséggel tartozom. Csak nem képzeled, hogy lehetetlen helyzetbe hozom a mieinket! Lopás, nyers durvaság, ero´´szak a mieinknél járandóság, értheto´´ felháborodás, szükséges lépés, az övéiknél Nincs ország, nincs alkotmányos intézmény, nincs önálló személyiség.
Alighanem három út áll elo´´ttünk. Az elso´´ unásig ismert. Minden tovább mocsarasodik. Egyesek jókor, jó helyen, megfelelo´´ kormányzati-ellenzéki zsombékon állnak, s onnan prédikálják a rosszkor, rossz helyen hasig, nyakig süllyedo´´knek, hogy nincs semmi baj, ez már igazi nemzeti vagy hamisítatlan európai mocsár, érezzék jól magukat. Saját bugyborékoló sarunk. A mi dagonya-helyünk. Minden nyúlós, süppeteg, bizonytalan, csak az van, amit magunkba vettünk. Tegnapi gondolatainkat, érzéseinket, felelo´´sségünket balek barátainkra hagyjuk. Szellem és tudás nevetséges és fölösleges nádasokban bujkál. Üdvözöljük Mocsár-Magyarországon. Legyen vendégünk Láp-Hunniában.
A második úton is elindultunk már egyszer, ez a kelet-közép-európai gaulle-izmus. Francia kert. Ero´´s és tekintélyes központi hatalom. Vezérlo´´ nagyfejedelem, de legalábbis tekintélyes szuverén, aki biztonságot, rendet és védettséget kínál. Világos hierarchia, könyörtelen társadalmi osztályozás. Tradíciók, múlt, szimbólumok építése. Homogén és egybefogható Magyarország, amely kizárja, félreállítja a be-nem-illo´´ket. Tudjuk, hogy az ország és népe mit akar. Merjük, amire nemzeti küldetésünk van. Tesszük, amit akarunk. 1958-ban De Gaulle tábornok megsemmisítette a döntésképtelen, mocsaras IV. Köztársaságot, és megteremtette a dönto´´képes, elnöki, patrióta V. Köztársaságot. So´´t, ennek a nyugat-európai politikusnak sikerült túllépnie a Francia Birodalmon, feladta Algériát, meghirdette az európai Franciaországot. Úgy vált az európai közösség egyik legfontosabb formálójává, hogy ízig-vérig francia maradt.
A harmadik út az angolkertbe vezet. Tervezetlenül tervezett lombos fák és bokrok, emberek kijárta ösvények. Ezernyi másság, mégis mindenki érzi, hogy a mi kertünk. Emlékszem, hogy 1995 májusában arra gondoltam, nem szeretnék olyan országban élni, amelyik a legeslegfelvilágosultabb, legreformerebb eszmék jegyében igazít minket a helyünkre. Nem akarnék olyan világban élni, ahol eszméimet ero´´szakkal kellene keresztülvinni, ahol a szabadságot a szabadság árán vezetnék be. Meghívtam magamhoz barátaimat és becsült vitapartnereimet, Sólyom Lászlót, az Alkotmánybíróság, Solt Pált, a Legfelso´´bb Bíróság, Surányi Györgyöt, a Nemzeti Bank, Kosáry Domokost, a Tudományos Akadémia elnökét és Györgyi Kálmánt, a legfo´´bb ügyészt. Ajánlottam, találkozzanak hónapról hónapra, s beszélgessenek az ország ügyeiro´´l, merre menjen Magyarország. Ott ültünk a Felhévízi úton, és beszélgettünk másfél éven keresztül. Mindenki önmagát képviselte. De hogy milyen súlyú önmaga, az megmérettetett.
Sokan állítják, hogy az Európai Unió kormányozhatatlan, mert túlságosan sok a szereplo´´, sok az egyezteto´´. De Monnet és Schumann elso´´ kísérlete óta, az európai integrálódás halad elo´´re a maga angolkertjében. Vajon nem az lesz-e a legjobb beilleszkedés az európai kertbe, ha magunk is a koordinált, az alkotmányos intézmények tekintélyét kölcsönösen visszaállító, az elso´´ az egyenlo´´k között kormányzó kormányt és miniszterelnököt keressük, friss hajtásokat ültetünk? Hagyjuk, hogy a piaci és a civil szereplo´´k maguk kertészkedjenek, rájuk bízzuk, hogy miként töltik ki saját világukat.
Jimmy Carter kiköltözo´´ben a Fehér Házból, szomorúan nézett ki az ablakon, és halkan ezt mondta Zbigniew Brzezinskinek, volt nemzetbiztonsági fo´´tanácsadójának: Négy fát ültettem a Fehér Ház kertjébe. Remélem, Reagan nem vágatja ki o´´ket.
Nem tudom, hogy mi történt Carter fáival. Ha élnek, ma negyedszázados fák. Az 1989-es, 1990-es fákat a különbözo´´ magyar kormányok összevissza hasogatták, ülteto´´ik aligha ismernének rájuk. De állnak. A kerten hó ül. Takarja s védi a csonka-bonka ágakat. Magunk vagyunk, / ég a házunk. / Kék az ablakunk írja Kosztolányi 1890-ben. Az elso´´ karácsonyfánkat 1975-ben ültettem el. Ma magasabb, mint a házunk. Társaival némán nézi a kék ablakunk.
FIGYELEM! CSAK HÜLYÉSKEDEM!
(Aki komolyan veszi, az hülyébb mint én!)
Most termeltem be a szilveszterről megmaradt pezsgőt és szarvasgomba pálinkát, tehát enyhén illuminált állapotban leledzem!
Naszóval!
1. A Parlament létszámát azonnal nyitottá kell tenni felfelé, megalakítani az alsó-, közép- és felsőházat (esetleg még + a lordok házát), eltörölni a választásokat és kétévenként árverésre bocsájtani a képviselői helyeket. Mármint úgy, hogy az nyeri el a széket, aki a legmagasabb havi BEFIZETÉST vállalja!
2. A parlament annyi ülést tart, ahányszor a képviselők magánvagyonukból összedobják az ülés + a TV-közvetítés költségeit.
3. A parlamentnek joga van bármilyen ügyben akárhány tagú bizottságokat fölállítani, a szükséges infrastruktúrát saját zsebből fizetni és a bizottságok tevékenységéről fizetett hirdetéseket közzétenni. (A bizottságok bármiféle megállapításai senkire nézve nem kötelező érvényűek) A képviselőknek joguk van a képviselői igazolvány felmutatása után INGYEN megtekinteni a Néprajzi Múzeum kiállításait, jogukban áll egymást nagyságos, méltóságos és kegyelmes úrnak szólítani, és orrukat a zakójuk mandzsettájába törölni. Jogukban áll továbbá tetszés szerinti formájú cimeres névjegyet nyomtatni "A Magyar Köztársaság Képviselője" felirattal. EGYÉB JOGUK NINCS!
4. Minden család, ahol legalább 1 azaz egy darab választójoggal rendelkező polgár található, a költségvetés terhére kap egy darab számítógépet, internetes kapcsolattal, ujjlenyomat leolvasó szkennerrel. (A beszállításra nyílt versenytárgyalást kell kiírni) A választópolgárok egy alkalommal, a megyeszékhelyen regisztráltatják az ujjlenyomatukat.
5. Az egyes szakterületeken legalább 5 éve dolgozó, minimum főiskolai végzettségű állampolgárok, területi alapon szervezett, többlépcsős választásokon kijelölnek egy-egy 19 tagú bizottságot, amely bizottságok a szakterületet érintő kérdésekre vonatkozó tövényeket, rendeleteket KÖZNAPI MAGYAR NYELVEN megfogalmazzák, és az interneten szavazásra bocsátják.
6. Ugyanezen bizottságok jogosultak 90 %-os többséggel kijelölni a szakminisztériumok személyi állományát.
7. Minden magyar választópolgár, akinek az adott szakterülethez köze van, (és ezt a területi szakmai testület igazolta!) jogosult magát az ujjlenyomatával igazolva az adott törvény v. rendelet paragrafusaira egy-egy igen vagy nem szavazatot leadni.
8. Amennyiben a szavazatok 2/3-a egységesen IGEN, az adott paragrafus hatályba lép, ha NEM, vagy nincs meg a 2/3, visszakerül a bizottsághoz újrafogalmazásra.
9. Ha az adott törvényre, rendeletre vonatkozó internetes szavazás két egymást követő alkalommal érvénytelen, a bizottságok feloszlanak, helyettük újat kell választani, a tagok két cikluson keresztül nem választhatók újra.
Nos? Hogy tetszik? Eléggé elmebeteg ötlet?
(A parlament viszont BIZONYOSAN nettó befizető lesz)
Miért van az, hogy a politikai elitünk érdekes módon sokszor kormányzati pozícióban jut "ingatlanhoz"? Miért nem bírnak legalább néhány évet várni a beruházással?
Miért van az, hogy a megvásárolt ingatlan fedezetét nem tudják felmutatni, csak baráti kölcsönökre, és átláthatatlan gazdasági "mutyizás"-ra tudnak hivatkozni, na és egymásra mutogatni? Miért nem tud egy átlag állampolgár így ingatlanhoz jutni?
Miért van az, hogy a fontos dolgok rohadnak le, miközben pénz van idióta luxustevékenységek sponzorálására (pl. Baumgartner Zsolti, 5 magyar egység a futottak még kategóriában a Párizs-Dakar rallin, etc....)
Ezek persze költői kérdések...
Az igazi kérdés az, hogy miért van az, hogy ilyen nyilvánvaló módon lehet az állampolgárokat hülyének nézni? Az állampolgárokban vagy a rendszerben van a hiba?
Olyan esetekre gondoltam, amikor bebizonyosodott vkiről, h vaj van a füle mögött.
Tudom, h ez 1 picit naív gondolat... :)
És az összeférhetetlenséget nagyon komolyan kéne venni: aki képviselő, az ne vállaljon semmilyen egyéb tisztséget, illetve mondjon le róluk. És ezt ellenőrizze 1 "független" testület - azért az idézőjel, mert szvsz ilyen nem létezik.
A párt-személy első programja a törvény ilyen módositása-amennyiben nem ezzel kezdi a törvényhozás átalakitását,el kell zavarni.Ehhez persze kell a visszahivhatóság is...
Minden normális pártban vannak háttéremberek, akik pl. félénkek, irtóznak a szerepléstől, nincs bennük ambició, nem jó szónokok, nem néznek ki jól, stb... És vannak a "sales"-esek, akik alkalmasak mindeme háttérgondolatok megjelenitésére.
Na most Mo-on szinte minden pártban csak ilyen jóvágású salesek maradtak, akiknek a termék eladása a lényeg, nem pedig maga a termék. Az SZDSZ a legjobb mintapélda erre a jelenségre.
A háttér emberek meg kikoptak,mert a sales-esek önállósitották magukat. De a sales háttér nélkül kifullad. És ezt a hiányt egyre nehezebb lesz PR technikákkal álcázni. Én e topikban pont azt próbálnám boncolgatni, hogy lehetne a mostani sales-eseknek hátteret adni, vagy hogy lehetne új hátteret jelentő csoportokat helyzetbe hozni.
Konkrét ötlet kevés volt...
Kicsit hasonlit ez az egészségügy helyzetéhet, ahol a beteggel kapcsolatban álló "parás" állásokban nyüzsögnek az orvosok, de a kiszolgáló egységekben (mentő, patológia, rontgen, aneszteziologia,labor, etc...) meg inkább hiány van.
"Nem tudom ki hogy van vele, de én rengeteg jó képességű embert ismertem meg a rendszerváltozás idején gyakorlatilag minden rendszerváltó pártban, de különösen az egykori SZDSZ-ben. Ezeket az emberek már két évvel a választások után marginalizálódtak"
En is, jokepesseguek voltak,mint matematikusok, filozofusok, politikai elemzok,csak eppen politikusnak nem voltak jokepesseguek.Azert marginalizalodtak.
Ezzel a kiforrás teóriával az a gondom, hogy úgy érzem, a mostani elit is "kádárista" viszonyokat teremt, és ezek a viszonyok megintcsak "kádárista" szocializációhoz vezetnek... Ördögi kör ez...
Ezzel az a probléma, hogy egy felelős erőnek népszerűtlen intézkedéséket is kellene foganatositania, pl. állami szféra leépitése, hadsereg, egészségügy és nyugdijrendszer rendbetétele, az adómorál megteremtése. Gyakorlatilag ezek a célok a többség érdekeit sértenék, és ha ilyenkor egyszerűen visszahivhatóak lennének a képviselők, akkor a rendszer még inkább elmenne az osztogatás irányába. Ugyanis ez jelenleg a többség társadalmi igénye.
Az OGY-i képviselők számának csökkentése jogos igény egy takarékosabb állam érdekében, de a kis partlament is lehet ugyanolyan korrupt...
Nem tudom ki hogy van vele, de én rengeteg jó képességű embert ismertem meg a rendszerváltozás idején gyakorlatilag minden rendszerváltó pártban, de különösen az egykori SZDSZ-ben. Ezeket az emberek már két évvel a választások után marginalizálódtak. Mert nem voltak elég törtetők, és keresztülgázoltak rajtuk a hatalommániás vagy korrupt alakok.
Szóval az anyag éppen meglenne, csak azt nem tudom, hogy lehetne aktivizálni. Akármilyen új párt esetén az alapszabályban benne kellene lennie, hogy bármilyen más pártban vagy politikai jellegű mozgalomban bármilyen tisztséget viselt emberek legfeljebb mezei tagok lehetnek. Igy talán távol lehetne tartani a posztkádárista sáskákat... Ugyanis tapasztalataim szerint a lúzer megélhetési politikusok hamar felgyűlnek bármilyen új formációban.
Persze egy valamilyen szinten liberális pártba pl. ez utóbbi restriktiv kitétel nem tudom hogy férne bele.
De a kérdés az, hogy mi biztositaná, hogy az újonnan feltörekvő emberek ne váljanak hasonlóan hatalommániás antidemokratikus korrupt őrültekké. Mert egyszerűen ez benne van a pakliban. Nekem meg volt az a szerencsém, hogy az egyik legkevesbé korrupt országban nőttem fel, épp ezért talán jobban is látom azokat a folyamatokat, amelyek a jelenlegi politikai elit sajátosságaihoz vezetnek. De igazi ötletem nekem sincs arra, hogy milyen mechanizmusokat lehetne bevezetni. Még saját magammal szemben sem vagyok biztos, hogy a hatalom nem demoralizálna...
Valamennyit segithetne, ha a párton belüli funkciókat is időhöz lehetne kötni, vagy valamilyen kritériumhoz (pl. minden olyan választás után, amely esetében a párt szavazatokat vesztene, a vezetőségnek vissza kellene vonulnia, és ezek után ők semmilyen tisztséget nem vállalhatnának a jövőben.
És az alapszabályokat úgy kellene letenni, hogy azokat ne lehessen megváltoztatni (lásd FIDESZ alapszabályának változásai...)
Napjaink politikusainak nagyresze a Kadar-korszak produktuma. Egyik azert mert mar akkor is aktiv kozeleti szereplo volt, a masik azert, mert szocializalodasa a Kadar korszakhoz kotodik. Egy-ket generaciot kell csak kibekkelni, aztan majd helyere kerulnek a dolgok. Irhattam volna azt is Horn utan szabadon, kis orszag vagyunk, kicsi a valasztek