"A környezetvédők a fokozódó fakitermeléstől is tartanak, mivel Magyarország 18 százalékos erdősültsége már ma is alatta marad az EU 25 százalékos átlagának"
Röviden:
a 15 számú hozzászólásomban írt adatok felelnek meg a valóságnak, tehát ez a "már ma is alatta marad.." kifejezés arra utalhat, hogy a szerző szerint CSÖKKEN az erdőterület. Ez nem igaz. És nem 18 %, hanem 19,6 ami azért 1488 négyzetkilométerrel több.. :-)) És az EU átlag sem 25, hanem 36.... Ami megint csak nem mindegy..
A környezetbarát erőművek faanyagellátásának biztosítására pedig létesülnek ültetvények, aminek elsődlegesen ez lesz a céljuk, és erre bizony súlyos EU pénzek állnak rendelkezésre..
És még egy dolog: ezen kívül a következő 3 évben 30000 ha új erdő telepítése van előirányozva, amire elvileg elkülönített EU, és hazai források állnak rendelkezésre... És ezen erdők telepítésénél előnyt élveznek az őshonos fafajok, elegyes állományok, a közjóléti célú erdőtelepítések.
NSZ 2003. szeptember 25. Szerző: Hargitai Miklós
Széntüzelés helyett fatüzelésre állították át a közelmúltban a kazincbarcikai Borsodi AES hőerőmű kazánjainak egy részét. A váltás máris érezteti a hatását a fapiacon: a tűzifa ára megnőtt, a bútoripar pedig nehezebben jut a bútorlapgyártáshoz szükséges hulladék fához.
Mint Körös Gábor, az Energia Klub szakértője lapunk kérdésére kifejtette: a biomassza energetikai felhasználása elvileg környezetbarát megoldás, ám csak bizonyos feltételek mellett. Ezek legfontosabbika, hogy a fűtőanyagot helyi vagyis lehetőleg az erőmű 50 kilométeres körzetén belüli forrásokból kell biztosítani. Kazincbarcika térségében azonban nincs elegendő tűzifa, így a hőerőmű máshonnan, például a Budapest környéki Pilisi Parkerdő Rt.-től is vásárol. Az erdészeti részvénytársaság illetékese a szállítások tényét megerősítette, a mennyiségről és az árról azonban üzleti okok miatt nem nyilatkozott. Cáfolta ugyanakkor, hogy az erőmű vásárlásai fahiányt okoznának szerinte a pilisi tűzifa legnagyobb vevője ma is a lakosság, az erőmű csupán egy nagyobb Tüzép-telep forgalmának megfelelő mennyiséget vásárol.
Más forrásból származó értesüléseink szerint a Pilisi Parkerdő Rt. mind a tíz erdészete háromezer köbméter fát szállít az erőműnek, összesen tehát 30 ezer köbméterről van szó. Ez hatalmas mennyiségnek számít: más években ilyenkor mindig van egy-kétezer köbméternyi készlet az erdészetekben, most viszont gyakorlatilag nincs szabadon felhasználható tartalék. Úgy tudjuk, a kazincbarcikai erőmű harmincezer köbméternyi fát kötött le a Bükkben is.
A Népszabadság értesülései szerint jövőre a pécsi és az ajkai erőmű is átáll a fatüzelésre, ami megtöbbszörözi az erőművi tűzifaigényt. Mivel már a másik két erőmű is köt előszerződéseket, a piacon a korábbi évekénél lényegesen nagyobb a kereslet. Az áfaemelés híre mellett ez is indokolhatja, hogy szeptemberben már kétszer emelkedett a tűzifa ára.
A fafűtésre való átállás elsődleges oka, hogy az EU-előírások nyomán Magyarországnak csökkentenie kell az energetikai eredetű szén-dioxid-kibocsátást. Ha a szenes erőművekre füstgáztisztítókat szerelnek, az milliárdokba kerül, a kazánok átalakításának költsége nagyságrendekkel kisebb. Egységnyi energia előállítása fafűtés esetén átlagosan 30 százalékkal kisebb szén-dioxid-kibocsátással jár. Ráadásul a fa (vagyis a biomassza) megújuló energiaforrásnak számít, márpedig az EU a megújulók jelenleg csupán háromszázalékos részarányának megduplázását is előírta. A nagy szenes erőművek átállításának ugyanakkor kedvezőtlen következményei is lehetnek: előfordulhat például, hogy a valóban korszerű és környezetbarát biomassza-fűtőművek (például a komáromi vagy a szentlőrinci) működőképessége veszélybe kerül a fűtőanyag-drágulás miatt. A környezetvédők a fokozódó fakitermeléstől is tartanak, mivel Magyarország 18 százalékos erdősültsége már ma is alatta marad az EU 25 százalékos átlagának.
Mostanában egyre gyakrabban bosszankodok azon, hogy a közelünkben lévő kiserdőben hatalmas tarvágásokat csinálnak, majd hagyják felnőni az akácot. Amúgy Pestszentlőrincen (Dél Pest) van ez a "kiserdő", rendes nevén Péter-halom.
Nekem senki nem fogja bemagyarázni, hogy ez tervszerű erdőgazdálkodás. Letarolják, majd egyszerűen otthagyják. Az akác meg utat tör magának, így jelenleg egy nagy szúrós bozótos a fél erdő.
Régebben írt róla a kerületi újság is, ahol elkenték a dolgot azzal, hogy "ritkítják az erdőt". Hát ha az volt a cél, hogy kilóméterenként maradjon egy fa, akkor sikerült.
Amit pedig végképp nem értek, hogy egy frissen letarolt területen, ahol nőtt 2-3 évet az akác és már volt vagy 2 méter, ott minek kellett újra letarolni a területet, majd hagyni újra felnőni az akácot.
Az úgy 100 év az annyit tesz, hogy kb 100 év. +-20 év. Ha hiszed, ha nem, a természet számol így. A jelenlegi magyar erdők vágásérettségi kora 40 és 120 év között változik. Ha ezt a kort jelentősen meghaladja előbb utóbb ősszedőlne minden, mivel egykorú állományokról van szó! Ha a faállomány összedől, az magával ránt mindent a mi benne él. Nem is olyan bonyolult ugye?
Hagyjuk magára? Rövid távon bizonyára hasznos a dolog, nyilván a turista nem látja az erdőben a "fagyilkosokat" és ettől ugye szép az élet. Arra már nem gondol -hogyan is gondolhatna, hiszen az esetek jó részében nem ért a fához-, hogy magára hagyni csak természetes úton kialakult dolgot lehet. Ez nem csak az erdőre vonatkozik, hanem minden másra is.
Csak röviden:
Nem mindegy hogy hol hagyják fel az erdőgazdálkodási tevékenységet..
Ahol ezt megtették, azt a területet valamilyen szempontok alapján kiválasztották. Valószínűleg szerepet játszik benne a termőhely jó minősége is.
De történt pár változás az elmúlt párszáz évben, amiért nem (csak) a csúnya erdészek felelősek. Pl. a talajvízszint drasztikus csökkenése az Alföldön (folyószabályozás, intenzív mezőgazdasági termelés bevezetése, a népsűrűség megnövekedése) amihez járult a csökkenő csapadék (klímaváltozás ugye, de ez nem az én reszortom, majd egy kíváló kollégámat felbiztatom írjon erről ide pár szót..) amik miatt az őshonos és szívünknek oly kedves erdőtársulások fenntartása, és felújítása komoly gondot okoz.
És még egy iszonyatnagy probléma: a túltartott vadállomány.
Majd mellékelek fényképet, de eléggé szignifikáns különbség figyelhető meg a bekerített, és a bekerítetlen erdőfelújítás növényzete között.
És ez KOMOLY gond. Óriási kárt okoz a szarvas-őz-vaddisznó, amit erdeink szenvednek meg. Csakhogy: a vadászati lobbi érdekérvényesítő képessége elég erős. (milyen finoman fogalmaztam ugye? remélem értitek.)
Nagyon szép summás kijelentés, s nagyon szép kerek határidő a 100 év. Lehet, hogy a természet is tizes számrendszerben számol?
Mit értesz az ökoszisztémák összeomlásán?
S egyáltalán mennyire általánosan elfogadott ez az összeomlás elmélet, vagy csak egyik elmélet a sok közül?
Ha korlátozott területen az erdészeti tevékenység beszüntetése "hasznos" volt, legaláb is jelentős védett értéket hozott létre, akkor mért volna olyan káros nagyobb területen?
Egyáltalán mennyire tekinthető némely mai erdő többnek mint egy fatermelő ültetvény? Hasonlóan egy búzaföldhöz, ahol vetnek és aratnak, ha beérik a termés.
Ettől függetlenül nem hiszem, hogy bármely felelős személy komolyan gondolná minden erdészeti tevékenység beszüntetését.
Főleg gazdasági okokból!
Magyarországon minden az erdő kritériumainak megfelelő fás területet üzemterveznek (0.3 ha felett). Ez azt jelenti, hogy ez alatti fás területeket lehet az "ős" jelzővel illetni, de ez nem őserdő, hanem max ősfás terület.
Ha hazánkban leállna a gazdálkodás az erdőkben, a következő történne: úgy 100 év múlva a jelenlegi erdei ökoszisztémák összeomlanának, majd újabb 3-400 év elteltével ismét helyreállna a természetes állapot. Ez a mai naptól számítva úgy 2403-2503 között következne be. Ez véleményem szerint ma már megengedhetetlen.
"Ez azt jelenti, hogy hazánkban minden az erdőt levágtak egyszer. Amit ma magyarországon őserdőnek neveznek, az tulajdonképpen azt jelenti, hogy 100 éve nem folytattak benne gazdálkodást."
Lehet, hogy igazad van, de ebben azért nem lennék olyan biztos. Szerintem elképzelhető, hogy némely nehezen hozzáférthető erdő esetleg gyeperdő megúszta. Ha másért nem, hát azért mert nem volt érdemes kitermelni.
Hát először is súlyos fa hiány lépne fel. Egy csomó iparág tönkre menne, vagy legalábbis nehéz helyzetbe kerülne. Sokan munkanélkülivé válnának. Hogy az erdészeti vállalatokkal és dolgozókkal mi történne azt inkább hagyjuk. Viszont a fa importőrök jól járnának.
A kérdés másik, kevébé fontos oldala, hogy mi történne az erdőkkel? Hát erre már van tapasztalat, ha csak korlátozott területen is. Itt van Pl. az "Őserdő" a Bükk fensíkon. A hajdan művelt területen felhagytak a műveléssel, (lehet, hogy csak feledékenységből?) ma szigorúan védett terület. Érdemes megnézni, egy esetleges kerítés mászást megér. Bár általában a kerítés állaga olyan, hogy mászást nem igényel.
Hogy részletesebben válaszoljak. Az erdők többségében sokáig semmi látványos változás nem állna be. Egészen addig, míg a fák el nem érnék azt a kort, amikor állva halnak meg, akkor megindulna a természetes újulat növekedése. Alig pár száz év, persze ez függ a fa fajtájától is, kezdene hasonlítani egy "valódi erdőre" Fiatal telepítéseknél, az időszerű ritkítások helyett, megindulna a verseny a fényért és a táptalajért, s győznének a jobbak. Be nem telepített irtásokon részint bozótosodás indulna meg, részint az előbbi folyamat. Persze valószínűleg sok erdőben megerősödne az aljnövényzet. Egyes nem honos, jelentős gondozást igénylő fajták visszaszorulnának, esetleg kipusztulnának, s helyüket átvennék az életképesbb fajták. Más életképes idegen fajták "megkapaszkodnának", s az új természeti egyensúly részévé válnának. Természetesen a most még általában éles jelleghatárok eltűnnének, vagy elmosódnának. Megnőne a vegyes erdők aránya, megszaporodnának a jellegfák. S lehetne még folytatni a sort.
Röviden, idővel "valódi erdők" alakulnának ki.
Azért egy két félreértést nem ártani tisztázni. Az erdészet gazdasági tevékenység, bizonyos szempontból védik az erdőt, de ezek a szempontok eléggé messze vannak a természetvédelem szempontjától. A szép "gondozott" erdő alapjában véve gazdasági érdekeket szolgál, s igen messze van a természetes állapottól. Persze ez sem elvetendő szempont, sőt nagyon fontos, de ne állitsuk be úgy, hogy ez micsoda nagy természetvédelem.
Gyakran az erdészeti tevékenység nem csak a természetben, de saját hosszú távú érdekeiben is súlyos, esetenként jóvátehetetlen kárt okoz.
Már szóba került a "tarvágás", egyébként erre a kifejezésre alergiásak az erdészek. Nos sehol sem előnyös környezetvédelmi szempontból, viszont igen gazdaságos, főleg rövid távon. Hogy eggyes területeken katasztrófális mérvű károsodást okoz, az más kérdés.
Hogy szükség lenne az erdők gondozására , (itt persze nem a gazdasági szempontokra gondolok) meglehtősen kétes. A hosszú ideig magára hagyott területeken, legyen az parlag föld, erdő, vagy tarvágás, megindul a regeneráció. S ha nem is feltétlen az eredeti állapot áll helyre, de ingadozásoktól eltekintve egy természetes, vagy természet közeli állapot felé tendál.
Még pár szót a "természet és környezetvédőkről". Igen sok a pancser köztük, s gyakran nem csak a társadalomnak, de a természetben is több kárt okoznak mint hasznot.
Teller Ede mondta, három olyan szín van mely mérhetetlen károkat okozott a XX. században:
a vörös
a barna
és a zöld
Lehet, hogy túloz, de azért van benne valami.
hát a kevés értelmes tevékenységük mellett kevesen ártottak többet a környezet és természetvédelem ügyének, mint ők...
Egyre inkább úgy tűnik, hogy unatkozó, gazdag csemeték hobbija az egész. Van már róluk topik, vicces arcok védik őket még viccesebb érvekkel...
Vajon miért nem tüntetnek az ellen, hogy a környezetvédelmi felügyelőségen rendre elakad minden szél- és naperőmű, bármilyen kicsi legyen is...
Ja, hogy ottan elkérnek 15 misit vagy a cég 51%-át az engedély fejében? Hiszen nálunk nincs is korrupció!
Azaz. Greenpace! Az Isten tartsa meg a hülye szokásukat, legalább van min röhögnöm! :-)
Mondjak róluk csúnyát? Mondok:
A hőerőművek tejelik őket! :-)
Bizony ám! Minden ellen tiltakoznak, csak a legkorszerűtlenebb, leggazdaságtalanabb, legkörnyezetszennyezőbb energia forrás ellen nem...
Persze, valamiben legyen nekik is igazuk: Magyarországnak hivatalos szinten is el kell határolódnia a bálnavadászattól! :-)
Nem tudom, hogy egy szervezet hányszor csinálhat segget a szájából... mindenesetre Pakson szépen megkapták a magukét! :-)
Persze ez egy kissé OFF ebben a topikban, kellene róluk is nyitni egy fórumot a Politikában, vagy a Törzsasztalon... (ha még nincs)
az volt a szép, amikor huszonévesek lapáttal meg csákánnyal mentek ki, hogy ők most visszarakják a dunába azt amit a mérnökök 4 hónapon keresztül robbantgattak. Az ott dolgozók csak legyintettek, hogy tessék fiatalok, azok meg támaszkodtak a 300 tonnás köveknek, aztán egy órával később már a nagymaros vm-nél dideregtek :))
hiába, az emberi hülyeség elér a világ végéig és a széleken lelóg.
Most leltem a grinpisz egy kiadványát, betegre röhögtem magam, apám vízmérnök is, viszem le neki hétvégén, hogy ő is hadd szórakozzon :)
Amíg a nép úgy gondolja, hogy a rádióaktív az világít, köszvény ellen pókháló, és "de hát az csak egy aksi volt" addig a méregzöldek folyamatosan hülyíthetik a népet.
Hülyítenék enélkül is. Méghozzá állami pénzből.
Az én adómból pénzelik a pofázmányukat.
Már az kisiskolásoknál elkezdik a néphülyítést, járnak isoláról iskolára mint a varjak, de még tőlük is kártékonyabbak hússzor.
Itt van ugye Bős-Nagymaros... na, erről legalább öt topikot lehetne nyitni, hogy mit sikerült elszarni a Duna körnek (meg még mi mindent tudtak volna elszarni)
Agyalágyult barmok egytől egyig.
Nevetségesnek, vagy ha úgy tetszik tipikusan magyarnak tartom azt, hogy történészeknek, színészeknek, meg még a fvszom tudja hogy kinek, mekkora szava lehet egy mérnöki-technikai kérdésben, Lányi Zsolttal az élen, aki szemrebbenés nélkül lehülyézte, lebolsevikozta, korrupcióval rágalmazta (pont ő) a Magyar Tudományos Akadémiát Parlamentben, mert a C variáns hatásvizsgálatában másodjára sem találtak semmi kivetni valót.
Nem is értem, hogy ezek az ökrök mit akartak Hágában. Az a minimum, hogy most a duna kör valamely főokosa kiállna a nyílvánosság elé, s szépen elmondaná, hogy "700 millárd forint kárt okoztunk, ezért nem kaptok már csak félévig munkanélküli ellátást, ráadásul nincs semmink cserébe, hacsek nem az árvíz a Duna magyar oldalán...)
S ez tényleg csak a minimum lenne...
Hehe, neki van otthon gáztűzhelye? Mert akkor ő is! Persze mindig a mihez képest számít.
Amíg a nép úgy gondolja, hogy a rádióaktív az világít, köszvény ellen pókháló, és "de hát az csak egy aksi volt" addig a méregzöldek folyamatosan hülyíthetik a népet.
A megélhetési zöldekkel nekem már személyesen is meggyűlt a bajom, berágtak a hulladék megsemmisítőnk miatt, össznépi átkot zúdítva családunk, s partnerünk fejére...
Persze a paraszt, aki kivonult az utcára tiltakozásképpen, a legnagyobb lelki nyugalommal bvszta le a használt aksit az erdő szélére, a patakparttól alig 50 méterre, de mivel a csúnya, pénzvezérelt, "környezetpusztító" közkereseti társaságunkat megfingatta, máris el tudott számolni a lelkiismeretével...
Persze, fizettünk jócskán a független hatásvizsgálatokért, amik mindent rendben találtak a kkt. körül, de valamelyik sötét zöld tuskó "rájött" , hogy a szakértőket lepénzeltük, újabb szaroskodás, újabb vizsgálat, s persze megintcsak mi álltuk a cehhet...
Na! Ha el hiszitek, hanem itt vannak a velősebbre sikeredett szóbeszédek, a cégünkről:
-Rádioaktív anyagot égetünk...
-AIDSes hullákat, elvetélt magzatokat, leamputált végtagokat égetünk...
Igyexem... :-))
Ez nem elsősorban a turisták hibája. Tisztelt erdész kollégák elszoktak attól, hogy bizonyos dolgokat nem árt elmagyarázni.. Azt hiszem ezt PR-nak hívnák...
És erre nem sok hangsúlyt fektettek az elmúlt időszakban. Meg is lett az eredménye.
Látom alakulnak a dolgok. Szeretném mindenkinek a figyelmét felhívni arra, hogy Magyarországon jelenleg őserdő nincs. Ez azt jelenti, hogy hazánkban minden az erdőt levágtak egyszer. Amit ma magyarországon őserdőnek neveznek, az tulajdonképpen azt jelenti, hogy 100 éve nem folytattak benne gazdálkodást.
Pár adat: Magyarországon 1820619 ha erdő van jelenleg. Ez az ország területének 19,6 %-a. Az utóbbi években évi 10-15 ezer ha új erdőt telepítettek. Ez a folyamat egészen 1921 óta zajlik, akkor 11% volt az ország erdősültsége. Valóban voltak-vannak tévutak (ötvenes évek fenyőprogramja, a nemesnyárültetések stb..), ezt nem tagadhatjuk, de az ország erdőterülete nőtt, és ha minden igaz, ez folytatódni fog. Az utóbbi időben előtérbe került az őshonos fajok alkalmazása, a természetközeli erdőgazdálkodás. Itt az emlegetett erdőirtások kapcsán egy megjegyzésem van: az is erdő amiből kilátszik a turista. Ha valaki megmutatja hogy néz ki egy bükk, vagy tölgycsemete, biztos vagyok benne hogy találsz a területen nem is keveset. Szigorú előírások, és hatósági eszközök vannak az erdőgazdálkodás szabályozására. Csak egy kifejezés: Felújítási kötelezettség. Ami azt jelenti, hogy aki (akár magán, akár állami cégről van szó) kivágja az erdejét (amihez szintén engedélyek szükségesek) akkor kutyakötelessége azt felújítanicsemetéket ültetni. Ha oda nem ültetnek, hanem a természet elintézi ezt: Örül a szívünk, mert jó termőhelyen vagyunk: bőséges mag-makk termés, megfelelően kezelt erdő, és kezelhető szinten tartott vadállomány. Ezt természetes felújításnak hívják egyébként. És ez jó dolog.
A lényeg sokszor a részletekben van :)
Van pl. a nyárfa, amit egy időben nagy előszeretettel telepítettek orrba-szájba mindenfelé. Ez az, amelyiknek az a nagyon kellemes fehér lószar pihéje van, ami képes tökig elborítani az utcákat nyáron, valamint az allergiások is imádják. Van még ennek a fának egy "jó" tulajdonsága: Úgy kb. 30-40 éves korában (tehát relatíve fiatalon) nekiáll belülről korhadni. Nem látszik rajta semmi, de egy kisebb szellő hatására bazinagy ágak eshetnek a lakosság fejére. Azok meg háborognak, hogy a -csak látszólag- ép fákat kivágják ezerrel.
És akkor ez még csak egy megfontolás. Én, mint laikus, hallottam erről egy részletesebb okfejtést, onnan tudom, amit tudok. De van még ezer más dolog. Ez is egy szakma, amit éveken át tanítanak, aztán meg a rutin is kell hozzá. Nem lehet csak úgy a partvonalról nagy okosságokat mondani.
Pl indulj el a piroson Budaörs felől, Makkosmária előtt kb 3-4 km-rel találsz egy szerintem száz hektár közeli új telepítést. (Mellesleg megjegyzem hogy a mostani erdők 90%-a erdőgazdasági telepítés, őshonos állomány eléggé ritka)
