Olvasgatom...hat amit en gondolok...amit a regi atkosbol orokolt oktatasugyrol el lehet mondani, hogy gyakorlatilag mindenki szamara elerheto volt az un "elit oktatas" szinte minden iskolabol mindenhova tovabb lehetett menni, egyforma (kozepes) volt a szinvonal kivetel nehany tenyleg uberelit sulit.....a nemzetkozi diakversenyek azert eleg jol alatamogattak a kommunizmus egyik pilleret (a masika sport volt).
Na, mara mint mindenhol beutott a sohersag...es erre "liberalizalunk"...megprobaljuk beetetni a neppel, hogy a gyerek nem azert jar iskolaba, hogy tanuljon, hanem hogy siker elmenyt szerezzen, es azzal keszitjuk fel a legjobban az eletre ha az iskolabol minel jobban kiirtunk minden gyermekek kozotti versengest, stb, stb.....kapitalis baromsag..persze ha az a cel hogy olyan legyen a kozoktatas, mint az USA-ban vagy Nemetorszagban csak hajra en nem szeretnem ha a gyermekem azon a szinten lenne jo:(...nincs penz arra hogy mindenki igazi oktatast kapjon helyette az alapveto bevasarlasi kolcsonfelveteli es adminisztracios ismeretek oktatasara helyezzuk a hangsulyt...praktikus tudas.....minek ide teljeseitmeny kenyszer...azt majd a maganiskolak nyujtjak....persze nyomjuk csak hogy azok semmivel sem jobbak.....azert hogy hogynem a politikai/gazdasagi elit mindig is a tradicionalis erosen teljesitmenyt versenyt kenyszerito Uram bocsa poroszos egyenruhas´maga ill. egyhazi iskolakba jaratja/jaratta a gyerekeit...es a komolyabb egyetemekben ezek a gyerekek ulnek....nem a college studentek:(( azokbol max focistak lesznek
megertem hogy nincs penz es ember egy magas szintu kozoktatasra...de akkor mondjuk meg (a helyzet kicsit hasonlit az egeszsegugyre...ott sem hajlando a politika kimondani, hogy van egy hatar ameddig ellatjak a beteget), ne hadobaljunk es liberalizmus neveben igyekszunk megszuntetni a versenyhelyzetet es a teljesitmeny kenyszert
Azért gondolom, hogy nem szabad úgy válogatni a gyerekeket, hogy tehetséges, vagy nem, mert 10 éves korban nem lehet eldönteni, hogy ki az, ki nem.
Azt találom igazságosnak, hogy legyen 8 osztály, ahol mindenki egyformán tanul, például zenét is, utána legyen felvételi a gimnáziumba, ahol már a tudás dönti el, hogy erős, vagy gyenge iskolába kerül a tanuló. Az egyetemi felvételi meg kizárólag a tudáson, és ne a hozott osztályzaton alapuljon.
Nagyon jó ötletnek tartom, hogy meg lehet ismételni az érettségit még abban az évben többször is. (7000ft-ért)
Ez lehetőséget ad arra, hogy pl. ha valaki beteg, vagy nem jó passzban van, akkor helyrehozza, ne kelljen évet várni a javításra.
Minden átállás nehézséggel jár. Főleg, ha közben mindenhol akadályt állítanak. A tanárok félnek a változástól, mert ők a mostanira vannak beprogramozva. Azért, mert nekik így kényelmes, nem maradhat továbbra is a pocsolya.
A kaosz fokozodik! Nem lehet tudni, hogy jovore milyen szakok indulnak az egyetemeken, Egyes intezmenyek azt mondjak, hogy mar az uj "bolognai" szakok, a kozepiskolai igazgatok meg olyan tajekoztatast kapnak hogy ugyanazok a szakok indulnak jovore, mint amelyek iden is voltak.
Tovabba senki sem tudja, hogy a felveteli pontokat hogyan fogjak kiszamolni, melyik nyelvvizsga mennyit is fog erni.
MB minoszteriuma Fodor Gabori magassagokba emelkedett a szerveszetlenseg es fejetlenseg teruleten!
a nyelvészek, fordítók, és más szakemberek kiképzése
Ezt mondjuk tán nem egyben kéne... A fordítás - tolmácsoláshoz nem elég a nyelvet tudni, nem is azt kell tudni, amit egy nyelvésznek.
Ismerősöm arra panaszkodott, h pedagógiaelmélet meg hasonló baromságokat kellett tanulnia német nyelvű órák helyett.
szakszövegfordítás: na ez hatalmas baromság, a fordítás külön szakma!
szleng: leginkább mind2őt. Nagyon szép, h tanulnak nyelvtörténetet meg fonetikát, meg irodalomtörténetet, de ha kikerülnek idegennyelvi környezetbe, meg se értik az embereket. És ne csak arra gondolj, h neki milyen szüksége van erre, hanem h a tanítványainak mit ad tovább! Egy középsuliból a többség nem nyelvszakra megy, és egyébként is, nem az a nyelvoktatás célja, h a gyerek (majd felnőtt) megállja a helyét idegenyelvi környezetben? Márpedig ott mindennapi szitukról van szó, nem G. B. Showról kell értekezni. Persze azt sem árt tudni, de lehetőleg ne a taxirendelés helyett.
Sajna a nyelvvizsga és a nyelvtudás nincs egymással összhangban.
Én valaha "Oxford English"-t beszéltem, de annyit voltam az USA-ban, hogy rászoktam az ottani dialektusra. És igen, a helyiek többször szóltak, hogy tankönyvízűen beszélek. Most már sikeresen leküzdöttem magam és olyan slendrián angolt beszélek, hogy elég jól beleilleszkedek a kinti környezetbe, de valószínűleg a Rigóból páros lábbal rúgnának ki.
Gitana, minden nyelvnek számos - a társadalmi státusztól sőt a földrajzi környezettől függő -szlengje van. Mégis melyik amerikai vagy angol szlenget kéne tanítani? Szerintem ennek elsajátítása már abszolute magánügy: kinek mi tetszik a new orleansi alsóbb néposztályok vagy a liverpooli kikötők stílusa... Az hogy ki hogyan beszél, milyen hanglejtéssel és szókincsel - láthatatlan orientáció arról hogy ki vagy, és honnét jöttél. Amit a my fair lady-ben leírnak sokkal inkább valóság, mintsem képzelnéd.
gitana, nem értem, de komolyan. Nekem is van egy ismerősöm, aki az elte-n német oklevelet szerzett: több hónapot volt az nszk-ban - a tanszék "szervezte", és minden de minden németül zajlott, magas színvonalon: irodalomtörténet, nyelvtörténet miegymás...
Azon gondolkodom, nem lehet hogy összekevered az egyetemi nyelvórákat a nyelvi képzéssel? Az előbbin heti egy-két órában gyakorolják egy nyelv szakszövegfordítását a nem nyelvi szakos egyetemisták - ennek nem célja a beszédtanítás, nyelvtörténet stb. stb.
A nyelvi képzés célja pedig a nyelvészek, fordítók, és más szakemberek kiképzése. Ők mindent a választott nyelven tanulnak.
Nem erre gondoltam. Hallgasd meg, milyen sebességgel beszél az átlagportugál, majd hallgasd meg a bécsi Hauptuni romanisztika tanszék portugál lektorát. Vagy h mennyire harapja el a szavakat.
Sztem a nyelvtanárképzésnek nem kéne =nek lennie a nyelvészképzéssel. Aki meg nem ismeri a szlenget, hogyan tanítsa? Vagy minden gyerekből nyelvész lesz? Nem az a cél, h idegenyelvi környezetben elboldoguljon? Aztán csoldálkozik, ha körberöhögik, h 100 éves kifejezéseket használ...
Valahogy fiatalabbnak képzeltelek. :-) Aha... de már ilyen könnyen nem mászol ebből ki. 1945 előtt is idegen nyelven folyt az idegen nyelvi képzés az egyetemeken.
Báj dö véj. Szted a kéttannyelvű vs német szak megállapításban lódított? Sztem az simán igaz, lévén én is kéttannyelvűt végeztem, és a szaknyelv miatt simán többet tudtunk 5. közepére 1 átlag mezei némettanárnál. Nem1 némettanárom volt, némelyiknek gondot okozott 1-1 nehezebb nyelvtani összefüggés (avagy megmagyarázása, az eredmény szempontjából 1re megy), mi meg töriórai felelés címszó alatt a közel-keleti helyzetet elemeztük, hivatkozásoknál sűrűn megspékelve függő beszéddel...
az átlagos nyelvhasználó az anyanyelvét másképpen használja mint amit a nyelvészek használnak és közvetítenek. De ez így van rendjén. Ha a konyhaszlenget akarod megtanulni, oda kell menni, ahol ezt kommunikálják - és nem egyetemre. Itt a nyelvtudás és nyelvhasználat különböző szintjeiről van szó, amelyeket nem lehet összekeverni.
Gitana, azt vélelmezem német szakon végzett ismerősöd lódított, már megbocsáss. Nem emlékszel rá, hol végzett? unokatestvéred hová járt, hogy csak egy anyanyelvi tanára volt?
figyelő, mi a túró az, hogy negyven éve? Természetesen ma is idegen nyelven folyik a képzés a komoly helyeken. Vö. elte angol-amerikai intézet képzéséseit.
Mellik országban? Német szakot végzett ismerősöm állítja az ellenkezőjét. Kéttannyelvű gimi után - idézem - "a német szak csak arra volt jó, h elfelejtsek németül". Na akkor hogy is van ez? Vagy pl. unokatesóm aki francia szakot végzett meg oroszt, és volt egy azaz 1 db "anyanyelvi" tanára - márha a kirgizt annak lehet tekinteni. És van különbség aközött, h egy egyetemi tanár hogy beszéli a nyelvet, mint hogy 1 átlag az adott nyelvet anyanyelvként használók közűl. Persze, tudom, ahhoz, h tanítsa vki, nem kell feltétlenül tudnia is...
Nem igazán látom, hogy mi az, amiben Magyarnak igaza van. Pl. meglehetős alapossággal követtem nyomon a felsőoktatási törvény metamorfózisait az elmebeteg kezdetektől a status quo fenntartását célzó relatív káosz állapotáig. Még Magyar szűkebb környezetéből is elismerték egyesek, hogy a történések mozgatórugója nem a racionalitás, hanem az, hogy "a Bálint" nyomot akar hagyni maga után a történelemben. Mit lehet kezdeni ilyesmivel?
Inkább az a szerencséje, hogy a bírálói olyanok, amilyenek (minket kivéve persze :-)). Amúgy talán nem is Magyar vagy az SZDSZ az igazi hunyó, az oktatásügyben kialakult helyzet sokkal inkább az MSZP vezetőinek köszönhető. Szili Katalin okán nem csak a köztársasági elnök megválasztásakor rohantak fejjel a falnak ... Ha a házelnökséget annak idején Kovács és Lendvai odaadja az SZDSZ-nek, akkor Magyartól és Szilitől is meg lehetett volna szabadulni. Hiller meg nyilván tartotta volna magát a programjához: nem csinált volna semmit. Kárt sem.
Ez hülyeség. Minden gyerek tehetséges, csak másban. És a gyerek tehetségének megfelelő sulit kell megtalálni. Én pl. rohadtul utáltam jó darabig a zene minden formáját, mert nincs hangom, és alsóban a tanár mindenáron énekeltetni akart velem. 2.ban fél órát kínzott az egész osztály előtt, meg sorozatban adta a 2eseket. Szal az erőltetés inkább csak árt!
És ha nem képességeik alapján, akkor mi alapján mérjék őket? Az apjuk pénze / társadalmi helyzete alapján? Bőrszín? Szemszín?
Tudtommal az egyházi intézményeknél se előfeltétel, h hívő legyél. Osztriába kellett 1 koleszfelvételihez ajánlás 1 plébitől, +keresztelve se vagyok, de az atya megadta, 1 órás beszélgetés után, azzal az indolkással h vallásos közösségbe be tudok illeszkedni, nem viselkednék kirívóan és engem se zavarna, h a körülöttem élők vallásosak. A hittanóra meg még senkinek nem ártott meg. Szegény gyerek nem ördög, h félje a tömjénfüstöt.
Nos, bevallom, én tényleg nem ismerem. Mindazonáltal egy politikai erő megítélése leginkább a reprezentánsok működése alapján történik. Szvsz. vannak helyzetek, amikor meg kell szabadulni az alkalmatlan kirakatembertől. Persze lehet, hogy most már túl késő.
Nem látom az ellentmondást: szvsz helyes lett volna/lenne, ha Magyar távozna a politikából, dacára annak, hogy az oktatásügyben inkább neki volt/van igaza, s nem bírálóinak (bírálói gyakorlatilag nincsenek is vagy csak alig: inkább eszelős gyalázói vannak).
"Viszont talán nem a színvonalat kéne a tökhülyék szintjére levinni"
Ezt a véleményt próbálom én is képviselni, kiegészítve azzal, hogy viszont mindent meg kellene tenni az ellen, hogy legyenek "tökhülyék". A meggondolatlan ötletek gyakorlatba áttevése pedig garantáltan nem az oktatás színvonalának, hanem legfeljebb a fizetős iskolák árszinvonalának növekedéséhez fog vezetni.
Sztem nem olyan leterhelő ez a tananyagmennyiség sem, a a megfelelő alapok megvannak. Pl. tényleg fárasztó lehet történelmet tanulni, ha még olvasni se tud rendesen a gyerek (6-7.ben simán előfordul). Viszont talán nem a színvonalat kéne a tökhülyék szintjére levinni, hanem aki nem éri el a megfelelő színvoalat, azt nem átengedni.
És tán külön nyelvőrára se kéne járni, ha nem olyanok lennének a nyelvtanárok, amilyenek (tisztelet a kivételnek). Ez persze a nyelvtanár-képzés kritikája is. Hogy tanítsa a nyelvet az, aki az egyetemen a 4. félév után nem hallott 1 szótse az adott nyelven.
Úgy soha nem fogja megszeretni és élvezni az irodalmi alkotásokat a gyerek, akármilyen kicsi is a követelmény, ha a magyartanára még hangsúlyozva felolvasni se tud.
