OFF
mi a különbség a gondolkozni és a gondolkodni között?
ON
mer emberből vagyok, bármennyire is tagadnák is ezt egyesek :-)
tehát akkor mit lehet csinálni?
1.hagyni az egészet a francba
2.kitalálni valamit, ami hellyel-közzel stimmel, aztán ezt bemagyarázni magunknak 100%ig===> megvan a válasz, lehet élni
3.gondolkozni tovább ===>megőrülni
na, mi l1n?
és a halál? ha valami "van" akkor ennek ellentéte is van. nem van=nincs
hmm.. itt van _egy_ üres pohár az asztalon. most letettem a földre. akkor most _nincs_ azt asztalon, de attól még van. az asztal alatt.
de ha nem tettem volna ott ideje az asztalon, akkor soha nem tudtam volna, hogy létezik az a pohár (most tegyük fel, hogy a poharat a szomszéd tette fel az asztalra és én még soha nem láttam azelőtt. mármint a poharat)
tehát ahhoz hogy valami számunkra ne legyen, előtte lennie kellett. és ez az, mivel a MI-t nem tudjuk felfogni számunkra nincs... őőőő izé, ellentmondás. ja nem is, mert mivel nem bírjuk felfogni, ezért nem "számunkra nincs", hanem _tudomásunk_ nincs róla. de amiről nincs tudomásunk, az számunkra nem létzik. de a nemléte sem létezik. ez kissé zagyva lett, ellentmondásosan ellentmondásos ellentmondás :-)
vagyis ami felfog6ó számunkra, csak arról tudunk nyilatkozni. mert a lét emberi és csak ránk vonatkozik
ezaz! amiről viszont nem tudunk beszélni ilyen szempontból, az kivül esik a lét és nemlét "fogalmán", rá ezek nem vonatkoznak
na, EZ volt egy igazán ontopic hozzászólás
nem értem, összezavarodok, megőrülök :-)
Némely szavadban már-már plagizálásomat láttam, de tudom, hogy nem az. :÷))
Érdekes, hogy a létet emberi definíciónak tartod, mert szerintem a kulcs, hogy kilépj ebből a körforgásból, a kezedben van.
..mivel az értelem fogalma sokkal antropomorfabb, tehát az ember nélkül is létező létet elég nagy baromság olyan emberi kategoriával illetni, mint az értelem.
Persze kérdések maradnak.
"A legfurcsább az, hogy létezik."
(mármint a világ, a szerk.)
Én valahogy úgy érzem, a gondolatok eluralkodnak rajtam... gyakran nem merek végiggondolni valamit, mert nem tudom, mi lehet a vége, és félek, hogy rossz lesz. Mintha ez az egész kívülről jönne, olyan. Félelmetes valahol.
"csak akkor nyer értelmet, ha valamilyen magasabb intelligenciát feltételezünk. " - jó. Tegyük fel, hogy van magasabb intelligencia. No és: az honnan van? miért van? mi annak az értelme? Azt mi teremtette?
Ha arra a "magasabb intelligenciára" az mondhatjuk, hogy az "csak úgy" van, öröktől fogva, és örökké létezőn, akkor másra miért nem mondhatjuk ugyanezt? A világra, a természetre, az emberre miért nem mondhatjuk bármiféle "magasabb intelligencia" keresése nélkül: "csak úgy" van, öröktől fogva, örökké létezőn?
Miért lehet a miértekkel megtorpanni egy "magasabb intelligenciánál"? A világnál, az embernél, a természetnél pedig miért nem?
Miért nem lehet elfogadni, hogy a világ, és benne minden csupán egy állandó, ritmikus körforgás, egy állandó egymásbaalakulás, az alkotórészek egy folytonos felbomlása és újrakapcsolódása kicsit vagy nagyon különböző módon és arányban? Miért nem lehet elfogadni, hogy a létezésnek csupáncsak ennyi az értelme?
No és a legfőbb kérdés:
Mit jelent az, hogy valaminek, pl. a létezésnek értelme van?
nos, lét emberi definíció. axióma, nem lehet definiálni, mert mindenképp benne lenne a létezés valamely szinonímája.
szerintem a lét (ami emberi definíció, következésképp csak az emberre, és az általa megfogalmazott és felfogható dolgokra vonatkozik) csak akkor nyer értelmet, ha valamilyen magasabb intelligenciát feltételezünk.
ez viszont (számomra) kiscsit ellentétben áll azzal, hogy NAGYON nem vagyok vallásos
a magasabb intelligencia, vagy akármi valamire "kitalált" minket.
ez a gondolat azért van, mert az emberi gondolkodás (márahol van) olyan, hogy az értelmet keresi. illetve pontosabban az enyém ilyen, de szerintem ez a afféle "gyárilag csomagolt kiegészítő". mert általában mindenki azt kérdezi, hogy "ennek mi értelme volt?"
na, de az értelemkeresés emberi dolog, mint minden amit csinálunk, és mint ilyen, korlátolt.
a létet csak úgy tudom elképzelni, hogy valami értelme van, ezért feltételezem, hogy van is. pedig lehet, hogy a "magasabb intelligencia valóságát", már ha van olyan náluk, fel se bírom fogni, mert minenről emberi módon gondolkodok
de pl. mér van egy kaktusz? annak tudomásom szerint nincs tudata, csak egyszerűen van. de miért?
miért? - okkeresés
azt már tudjuk, hogy hol, hogyan, mikor, mivel, milyen körülmények között, min etc.
de az alapvető okkal nem vagyunk tisztában.
pl. a tudósok nagy bőszen kutatnak mindenfélét, de hogy miért? és az egész mindenséget atomokkal akarják megmagyarázni!!!!
Gondolk, én is szoktam effélékről gondolkozni. De eléggé olyan a dolog, hogy valóban egy idő után a gondolatok logikai sorrendjét nem tudjuk, továbbvetíteni és ettőől megintcsak az elejéhez érünk oda. Nem vagyunk képesek bizonyos dolgokat az agyunkak felfogni, illetve így materializálódott világunkban sosem fogjuk megérteni a Lét értelmét. Viszont érdemes mégiscsak foglalkozni a kérdéssel, még akkor is ha néha hülyének nézik az embert :)
De legalább az a jó, hogy vannak emberek akiket érdekel és keresik az Utat.
A túlhúzáskor meg hááááát igen , néha meg kell találni az OFF gombot, de kellő gyakorlással szerintem megy az :)
A vallás meg egyébként is sajnos sok mindenre jó lelki kapaszkodó és irányító eszköz az emberek életében. Át lehet ruházni a felelősséget - valami másra. :((
HEnci,
a sohát nem lehet elképzelni (szerintem). ezért találnak ki az emberek mindenféle vallást, meg miegymást, mert a nemlétezést nem bírják felfogni.
2. bizony, bizony, pedig ezek EMBER ÁLTAL ALKOTOTT FOGALMAK.
az ember hisz (ill. tudományosan fogalmazva gondol, pedig csak azt hiszi, hogy gondol. viszont a 'gondol'-t az ember találta ki, tehát amikor valaki azt hiszi, hogy gondol, akkor tényleg gondol... hogyisvanez??) valamit a "mindenről", aztán lehet, hogy abszolút semmiben sincs igaza.
Tudod min lehet leakadni?
Gondolkoztál már azon, hogy mit jelent : soha?
Pl. meghalunk és soha többet nem leszünk. Most próbáld a sohát elképzelni.
A másik: miért nincs vége a világegyetemnek? ha van akkor meg hol van? és mi van utána?
na bumm.
olyan kérdésekről, amire valszeg soha nem fogok, rájönni. keresem az értelmet a létben, de arra már rájöttem, hogy emberi szemszögből nincs.
és ráadásul ilyenkor bejön az is, hogy lehet hogy alapvetően nincs közöm ahhoz, hogy mi folyik a világ körül. és nem fogom fel. és körbe járok és nincs válasz. és nem jutok tovább. pont olyan mint mikor a számítogép aktivitása 100%-os. olyankor semmi láthatót nem csinál, pedig a háttérben biztos 1000-el dolgozik. aztán megint beindul.
ha meg nem akkor ki kell kapcsolni. sőt néha az se megy, ilyenkor a hosszabítót kell kikapcsolni.
Gondolk, nekem ilyenkor olyan érzésem van, hogy kénytelen vagyok én leállítani az agyam, vagy beleőrülök,a túlhúzott gondolkodásba. Lazítani kell és picit másra gondolni - vagy épp semmire nem gondolni. K***va nehéz, tudom, de másként csak begőzöl az agy.
és miről gondolkodtál amitől így beindultak a fogaskerekek?
szóval amikor gondo(l)kozásra vetemedek, akkor egy bizonyos szint (bizonyos témakörben) után körbe-körbe jár az agyam. olyan, mintha egy végtelen ciklusba kerülnék. ilyenkor kifagyok, elszáll a rendszer, mármint az eszmefuttatás 1 idő után.
egyszer talán véglegesen
na, nektek is van-e ilyen, és ha igen, mi történik?
