Na,ezt már végképp nem a dadába kellett volna, de nem tudom hova a picsába rakni
bocs.
a part
tíz ujjam Hold -fénye töri meg bőröd csendjét gerinced mentén csillag -tücskök zenélnek apály dagály -szerelmünk örökké változik az éjszaka alatt nyálkás tested fájdalom rángatja fogak közt csikorgó homokon száz élet száz halál között dobálod magad rajtam
Itt vonatot☺ fölhözcsapó gyerek, ott görnyedt ☺☺öreg☺☺ ☺ ☺májfoltos☺☺ tűzhely felett.☺ Asszony, ☺ki az ütést ☺szenvedi. Egy férfi: engedi ☺a hűvös csendet, s szürke csempék közt magát elégíti ki. ☺Nem kap szerelmet. ↑☺☺
☺(Valaki☺☺ fúgát ↑hallgat.) Felesége a fajansznál is ↑ hidegebb. A csészébe☺☺☺ ↑ beleélvez, ☺☺☺kiálltását ☺↑☺elnyeli. Felvonómba beragadtak. ↑ ...talán ☺☺ ☺ ↑örökre a fémlemez☺☺ remeg ... ☺ Lábával ☺szorasan☺ körbefogja, ☺☺☺☺gyilkosát a nő. ☺ ☺☺ A férfi döfi. ☺ Nem bír a menetéből☺ kiszakadni.
Sajnos a szarkális vagy szkaláris képek topikban megköveztek, pedig oda szerettem volna. Kedvenc. Tegnap spirituszáltam ki magamból. Kicsúszott, könnyedén. Izomlazító nélkül.
olvastál És egyszer csak eltűnt a mustársárga kabát az alagút torkában várlak vissza a Múlt téren nem maradt más utánad csak egymással szemben ülő fekete betűk a metróban fehér alapon
(talán a személygépkocsi-finanszírozás köpött a levesembe!)