Mondjuk nekem 64 bites Win 7-em van, de használhatatlan a Corel 12. Állandóan elszáll, nem kell hozzá tartós teszt. Lehet, hogy a Win 10 kompatibilisebb?
Van nálunk egy Engravers Old English betűtípus, de pfl gyártmány. Valószínűleg ezért nem szereti a Corel. Van valakinek ebből egy normális magyar ékezetes verziója? Nagyon sokszor használom és mindig nagy kínlódás, mert hiába jelölök ki egy szót az ilyen típusú szövegben, alapból Adobe Caslon Pro bold betűre változtatja a beírást.
Üdv! Indesignban XLS adatbázisból katalógus lenne a feladat, természetesen változó hosszúságú szövegekkel és van hogy egy képhez több leírás is tartozik. A merge funkció ahogy próbáltam kevésnek bizonyult. Kinek milyen tapasztalatai vannak és milyen plugint használ?
Sajnos sokszor én is szenvedek ettől. Az Indesign hajlamos a kézi formázásokat elveszteni mindenféle logika nélkül. Nem tudom, hogy miért van, de előfordul.
Kérdés: Behívom sok lábjegyzetes szöveget, s itt-ott eltűnik a Wordben alkalmazott kurzíválás (InDesignCS6). De nem akárhogy. Egy-egy kurzív részen belül némelyik szó nem tetszik neki, s azt regual lesz. (Pl. „Az Árpád-kori magyar történet”.) Nézegettem a kéziratot, hogy ott, esetleg az előtte vagy utána lévő space-t hagyták esetleg ki a a módosításból, de nem! Gondoltam arra is, hogy esetleg ezeket a szavakat, mondattöredékeket esetleg másolták valahonnan, s azok hozták magukkal azt a parancsot, hogy normál betűtípus legyen. De ez nem derül ki, hiszen nincs előzmény. Szóval, miért történik ez, s van-e rá vm. megoldás?
Olyasmi, ofszet kartonféle, de nyilván kicsit drágább, színezett papír. Hatásában matt karton. Valami ködöt láttam a teli foltoknál, de igazából semmi olyat, amit hagyományos ráccsal ne lehetett volna megcsinálni. A nagy egyszínű felületeket nem néztem, hogy foltosodtak-e.
Én úgy gondolom itt a műszaki szerkesztő megetette a hozzá nem értő kollégáit ezzel a rejtélyes fogalommal, amiről kevesen tudnak, s e köré építette fel a könyvet. Aműgy nem csúnya könyv, de néhol áttekinthetetlen a képaláírás és nem értem, hogy néhol a képek miért nem érnek a tükör széléig, sötét alapon egy tized milliméterrel beljebb vannak. Ilyen apró hibák vannak benne, de hát minden könyvben vannak hibák, ezzel nincs is gond, csak ez a ködösítés olyan nevetséges.
Valaki magyarázza el nekem, hogy mi értelme kristályrácsot alkalmazni egy matt papírnál, amin nem látszik igazából a kristályrács. Láttam egy kiadványt, amire nagyon kíváncsi voltam, mert kristályráccsal tervezték. Aztán mikor megláttam a papírt, akkor elbizonytalanodtam, mert az én szememnek a matt kartonon nem volt különbség a rácsok között, ott úgyis eléggé egybefolyt minden. Meg is kérdeztem, hogy akkor miért akarták: erre azt válaszolták: a kristályrács meghatározta az egész kiadvány hangulatát. Itt elakadt a szavam és azóta is csak hápogok, mert ez olyan szépen hangzott.
Corel X6-ban használom a printmerge-öt. Minden oké, csak akkor van gond, ha a behelyettesített szám után pont van, mert ilyenkor mindig betesz egy 0-át a pont után. Gondolom itt automata számozás kezdetének veszi a pontot. Le lehet ezt valahogy tiltani?
A balrazárt szöveghez azonban több kell mint egy kattintás az ikonra, hogy balra zárt legyen. A széle nem fűrészelhet 15 mm-ert, jó és ritka példa a Virágvölgyi könyv, akkor vettem észre hogy balra zárt, amikor a szövegben utalást találtam rá. Mellesleg a sorkizárt szöveg is csak elválasztásokkal és az adott betűtípushoz megfelelő kerninggel szép.
A balra zárt szöveg változatosabb és tömörebb szövegképet ad. Nagyobb ürés tér keletkezik mellette, emiatt az egész oldalkép szellősebb, könnyebben befogadható lesz. Természetesebb hatású, mivel a kézírás jellegét követi.
Ez nem trendiség kérdése. A hosszú szöveg olvashatósága romlik, ha nem tömbös a tördelés. Próbáld ki, hogy oldalakon keresztül olvasol összefüggő szöveget balra zárt elrendezéssel, és meglátod magad is :) Emiatt használnak "normális helyeken" például több oldalas szöveg esetén talpas betűtípust, mert vezeti a szemet, tehát könnyíti az olvasást. Néhány sor vagy néhány bekezdés esetén ez a tapasztalat nem feltűnő.
Miért olvashatóbb könnyebben a balra zárt szöveg? Ezt nem értem. Az viszont tény, hogy rendezettebb a sorkizárt szöveg, optikailag sokkal szebb. Igen, divat manapság a balra zárt, de szerintem leginkább az angolszász területről indult ki, ahol nem tudnak, vagy nem akarnak elválasztani, s így kényelmesebb volt. De őket nem zavarja a fattyú sor sem, árva sorról nem is beszélve.
Szakkönyv, ami rengeteg tárgyfotót és azok leírásait tartalmazza. Viszont album jellegűnek kell lennie mert alapjában véve történelmi témájú.
Szóval szerintem modernebb vagy inkább szabadabb kinézete van balra zártan. Meg könnyebben olvashatóbb is. Csak sajnos eddig 90%-ban falakba ütköztem e kérdést illetőleg.
